Mivel a veszélyhelyzetre vonatkozó alaptörvényi szabályok az Országgyűlés májusi döntése értelmében november 1-jétől megváltoznak, így a jelenleg érvényes veszélyhelyzetet szükséges megszüntetni és az új alaptörvényi felhatalmazásoknak megfelelően a veszélyhelyzetet újra ki kell hirdetni. A különleges jogrend fenntartására továbbra is szükség van, hiszen a Magyarországgal szomszédos Ukrajnában a fegyveres konfliktus és az annak következtében kialakult humanitárius katasztrófa elhúzódik, sőt a háború és a szankciók gazdasági hatásai hazánkat is rendkívüli helyzet elé állítják. A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára megteremti a hatékony és gyors döntéshozatal jogi kereteit a háború elől menekülők megsegítéséhez, valamint Magyarország fizikai, gazdasági és energiaellátási biztonságának védelméhez.
A rendeletekre azért van szükség, mert 2022. novembertől 1-jén életbe lép az az alkotmánymódosítás, amely a korábbi hat különleges jogrend (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet) helyett mostantól három különleges jogrendet határoz meg: hadi állapot, szükség állapot, és veszélyhelyzet. A most megjelent kormányrendeletetek ennek megfelelően egyrészt megszüntetik, másrészt az új alkotmányos kereteknek megfelelően, 30 napra újra kihirdetik a háború miatt szükséges veszélyhelyzetet, illetve meghosszabbítják a 2022. október 31-én hatályos veszélyhelyzeti rendeletek hatályát, így ezek továbbra is hatályosak és alkalmazhatóak maradnak.
Emellett a kormány él azzal a lehetőséggel, amelyet az Országgyűlés hétfői törvénymódosítása teremtett meg, miszerint a kabinet kezdeményezheti a veszélyhelyzet legfeljebb 180 nappal történő meghosszabbítását, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. Miután a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó háború továbbra is fennáll, a kormány a parlament elé terjeszti a veszélyhelyzet és a veszélyhelyzethez kapcsolódó jogszabályok 180 nappal történő meghosszabbítását.
Megosztom