A tárcavezető a Nestlé évi 1,5 gigawattos teljesítményű napelemparkjának avató ünnepségén aláhúzta, hogy a svájci hátterű vállalat beruházásának értéke 730 millió forint, amelyhez az állam 330 millió forint támogatást nyújtott a Gyármentő Program keretében, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a szerencsi üzem a saját villamosenergia-igényének 30 százalékát maga tudja fedezni. Úgy vélekedett, hogy a Magyarországon nagyjából háromezer főt foglalkoztató Nestlé működése kiváló bizonyíték arra, hogy miért nincs értelme szembeállítani a nagy nemzetközi vállalatok és a hazai kis- és középvállalatok támogatását, mivel például a svájci cég is nagyrészt magyar gazdáktól vásárolja meg a szükséges alapanyagokat.

"A Nestlé magyarországi szervezetén keresztül magyarországi vállalkozók és gazdálkodók több mint 55 milliárd forint értékben értékesítették a tavalyi évben a terményeiket és a termékeiket a Nestlé globális hálózatában" - jegyezte meg. Szijjártó Péter beszédében érintette az elmúlt évek válságait is, s hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok Európai Unió általi elvágása az addigi növekedési modell összeomlását okozta, illetve az energiaárak drámai megugrásához vezetett, így a kontinensen a vállalatok versenyképessége jelentősen bezuhant az amerikai és kínai riválisokkal szemben. Szavai szerint ezért a magyar kormány világos stratégiát fogadott el annak érdekében, hogy megóvja a családokat és a cégeket az égbe szökő energiaáraktól.

"A rezsicsökkentés vívmánya az, hogy ma a magyar családok fizetik a legalacsonyabb energiaszámlákat Európában. A vállalatokat pedig úgy védjük meg, hogy nagyon komoly beruházásokat hajtunk végre itt, Magyarországon, amellyel a nukleáris és a napenergia-kapacitásokat növeljük" - fogalmazott. "Valamint támogatjuk a vállalatokat abban is, hogy maguk hozzanak létre megújuló energiatermelési kapacitásokat, amelyek működése nyomán az áramigényüket részben saját maguk tudják kielégíteni" - tette hozzá. Ennek kapcsán pedig kifejtette, hogy a Gyármentő Program elindítását is ezek a célok vezérelték, ennek keretében pedig 140 cégnek nyújtottak támogatást a saját energiatermelési kapacitásuk bővítéséhez.

A miniszter tudatta, hogy ennek nyomán 390 milliárd forintnyi új beruházás jött létre Magyarországon, és 65 ezer munkahelyet sikerült megvédeni ebben a rendkívül nehéz időszakban. Külön jó hírnek nevezte, hogy sok élelmiszeripari vállalat is élt ezzel a lehetőséggel, minthogy stratégiai ágazatról van szó, a kormányzatnak pedig az fontos célkitűzése, hogy az élelmiszerigény minél nagyobb részét tudja az ország helyben ellátni. Továbbá kijelentette, hogy a józan észre alapuló megközelítés kiváló alapját adja Magyarország és Svájc együttműködésének, és ennek nyomán a svájci cégek mára a hetedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják hazánkba.

Kifejtette, hogy az utóbbi tíz évben háromszorosára nőtt a svájci beruházások értéke Magyarországon, ami részben annak is köszönhető, hogy a kormány 53 esetben adott támogatást ilyen beruházásokhoz. Végül arra is kitért, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ipari termelése tíz év alatt megduplázódott, értéke tavaly már elérte a 4500 milliárd forintot, amihez az is hozzájárult, hogy az állam ez idő alatt itt 148 nagyberuházást támogatott. 

(MTI)