Bóka János magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, az érintett civilszervezetek uniós finanszírozása nem átlátható. Az Európai Bizottság által megkötött támogatási szerződések átláthatósága és nyilvánossága nem éri el azt a szintet, amit a tagállami transzparencia szabályok elérnek - hívta fel a figyelmet a miniszter, majd arról tájékozatott: kérni fogja, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy az uniós bizottság mely esetekben lép finanszírozóként az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) helyébe. "Az uniós polgároknak és a tagállamoknak joguk van tudni azt, hogy az Európai Bizottság az európai adófizetők pénzéből milyen civilszervezeteket és milyen tevékenység folytatására finanszíroz" - fogalmazott. A tagállamokat érő hibrid fenyegetésekkel és dezinformációs kampányokkal kapcsolatban a miniszter arról tájékoztatott, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a múlt héten tájékoztatást kapott arról, hogy egy titkosszolgálati eszközökkel megvalósuló dezinformációs kampány zajlott Magyarország kormánya és a magyar miniszterelnök ellen, amelyben - mint mondta - ukrán titkosszolgálati érintettség is kimutatható volt. Bóka János kijelentette: az Európai Unió érdeke, hogy a politikai tevékenységek finanszírozása átláthatóan történjen és a tagállamok szuverén működésébe külföldről indokolatlan beavatkozás ne történhessen. A következő hétéves uniós költségvetés előkészítésével kapcsolatban a miniszter egyebek mellett azt mondta, több tagállam mellett az uniós bizottság is azt javasolta, hogy a jogállamisági és egyéb feltételességi erősítsék meg és terjesszék ki a 2028-tól érvényes költségvetési időszakban. Ez Magyarország számára teljesen elfogadhatatlan - jelentette ki. "Az a rendszer, ami lehetővé tette, hogy a tagállamokat politikai és ideológiai okokból nyomás alá helyezzék, ami lehetővé tette, hogy kettős mércét alkalmazva a tagállamokat olyan területen kényszerítsék álláspontjuk elfoglalására, ami egyébként nem uniós hatáskör, nem folytatható. Ennek azonnal véget kell vetni" - fogalmazott. A kondícionalitások megnehezítik és lelassítják az uniós forrásokhoz való hozzáférést. Ez negatív hatással van az Európai Unió versenyképeségére, mert az uniós források rendelkezésre állásában olyan bizonytalanságot gerjeszt, ami a rendszer működését károsan befolyásolja - magyarázta. Bóka János végezetül stratégiai kérdésnek nevezte, hogy a következő hétéves költségvetésben számolni szükséges-e Ukrajna európai uniós tagságával, vagy sem. "A magyar álláspont egyértelmű: sem Ukrajna felkészültsége, sem az Ukrajnával kapcsolatos bizonytalanságok nem teszik azt lehetővé, hogy a következő hétéves költségvetésben Ukrajna uniós tagságával számoljunk" - fogalmazott Bóka János, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna uniós tagsága azokat a fontos politikákat, amik Magyarország és a magyar emberek számára kiemelten fontosak, ideértve a közös mezőgazdasági politikát vagy a kohéziós politikát, jelenlegi formájában fenntarthatatlanná tennék.

(MTI)