A politikus hangsúlyozta: a konnektivitás a magyar nagystratégia talán legfontosabb hívószava, hiszen helyzetünkből, gazdaságunk nyitottságából és történelmi adottságainkból fakadóan nem is igen választhatunk más utat.

Hozzátette: Magyarországnak elemi érdeke, hogy ne sodródjon perifériára, azaz ne határolja el magát az őt körülvevő világtól, hanem teremtse meg a technológiai, ipari, gazdasági, diplomáciai és politikai kapoccsá válás lehetőségét, élve régiónk lehetőségeivel.

Az államtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy akár négy-, ötpólusú új világrend is kiépülhet, amelyben a konnektivitás-felfogás helyettesíteni fogja a globalizáció elvét, amely nem volt más, mint a Nyugat és az Egyesült Államok világrendről szóló - az Egyesült Államok által betölteni tudott szerepen messze túlmutató - elképzelése.

Hozzátette: a globalizáció kora a kommunizmus bukásától az új évezred első másfél évtizedéig ívelt, ez idő alatt az Egyesült Államok "ellenállhatatlan erőként sugározta szét a maga kultúráját, gazdasági érdekeit, és nyilvánvalóan katonai képességeit a világban", csakhogy mostanra bebizonyosodott ennek a képességnek a végessége.

Európa helyzetéről szólva az államtitkár úgy nyilatkozott, Brüsszelnek nincs konnektivitás-felfogása, sőt éppen egy ellentétes folyamat zajlik az unió központjában; a legutóbbi ilyen javaslatként az orosz energiahordozókról való leválást említette, aminek "semmi köze a konnektivitáshoz", hanem "nyilvánvalóan egy politikai büntető hadjárat" Oroszország és energiájának vásárlói ellen.

Valójában Európában nincsen meg az a típusú konnektivitás-stratégia, aminek mentén újra tudná pozícionálni, magát - fogalmazott Kovács Zoltán, hozzátéve, így a kontinens pozíciókat veszít.

Az államtitkár arról beszélt: miközben Kína akadály nélkül fejleszti a mesterséges intelligenciát, az Egyesült Államok is lépett ebbe az irányba, Európa éppen a terület szabályozása felé mozdult el.

Nem tűnik úgy, hogy ez versenyképessé fogja tenni az európai digitális és mesterségesintelligencia-ágazatokat - jegyezte meg.

Példaként hozta fel: noha tavaly novemberben az unió versenyképességi paktumban állapította meg az azonnali lépések szükségességét, de "nem nagyon látunk semmit" történni e téren. Eközben, mondta, Európa szerepe a világkereskedelemben rohamosan csökken, az energiaválság eleve versenyhátrányba hozza a kontinenst.

Felvetette: hogyan lenne versenyképes egy gazdaság, amely két- vagy háromszor annyit fizet az energiáért, mint vetélytársai.

A magyar adottságok megvannak, nekünk elemi érdekünk, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló viszony tudjon mindenkivel kialakulni - mondta Kovács Zoltán.

Megjegyezte, a világrend átalakulása során mindenki a saját érdekeiből kiindulva próbálja beállítani az új egyensúlyt, aki ezt ideológiai alapon teszi, az "vereségre van ítélve".

Azt a luxust Európa nem engedheti meg magának, hogy elvágja magát az olcsó és hozzáférhető kelet-európai nyersanyagoktól, mert másokat hoz versenyelőnybe, és saját magát végérvényesen elszigeteli ebben a globális versenyben - fogalmazott.

Tárnok Balázs, a fesztivált rendező, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjában működő John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója kiemelte: egyértelmű kormányzati törekvés, hogy a blokkosodással szemben olyan rendszer alakuljon ki, amely a magyar gazdaság exportorientáltságának, nyitottságának megfelel.

Arról beszélt: komoly kihívásokkal néz szembe a konnektivitás mint törekvés, és nem látni, milyen új rendszert eredményezhet a nemzetközi kapcsolatok rendszerének átalakulása; szerinte a világ inkább a multipolaritás felé halad, ami az vonhatja magával, hogy nagyon sok bizonytalansági tényező jelenik meg a nemzetközi kapcsolatokban.

Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója azt emelte ki: nem opció, hanem létkérdés Kína mint "a világ legnagyobb kereskedő hatalma" számára a konnektivitás, hiszen világot átszövő kapcsolatok nélkül összeomlana a gazdasága.

Megemlítette: a Kínát átható konfuciánus gondolkodásban az egyén nem egyénként, hanem a társadalom részeként nyer értelmet, ezért a társadalom "nagy kapcsolati hálók összessége"; a kínaiak tudattalanul is így tekintenek a más államokhoz való viszonyra is.

(MTI)