Gulyás Gergely rámutatott: az elmúlt évtizedekben bekövetkezett technológiai fejlődés komoly életmódbeli változást hozott. A fiatalok többségénél a szabadidős tevékenységek helyét a mobiltelefonok veszik át. Ezzel a jelenséggel kell hatékonyan felvenni a versenyt.
A miniszter kifejtette: az egészségügyi adatokból látható, hogy a volt kommunista térség országainak a Nyugathoz való viszonyában az életminőség az a terület, ahol érdemi felzárkózás nem történt. Életszínvonalban sem tartunk ott, de ott volt felzárkózás, kisebb ma a különbség, mint volt 10 vagy 30 évvel ezelőtt.
Az életminőség tekintetében való lemaradás nem azt jelenti, hogy a várható élettartam ne lenne hosszabb Magyarországon, mint amennyi ezelőtt tíz, húsz vagy harminc éve volt, hanem azt, hogy a nyugat-európai országok nagyobb mértékben tudták növelni az egészségben eltöltött évek számát, mint amennyire mi képesek voltunk felzárkózni a már korábban is létező előnyhöz - mondta.
Fontos, hogy az emberek érezzék annak szükségességét, hogy napi rendszerességgel sportoljanak, mozogjanak és legyen mindenki tisztában azzal, hogy mind az étkezésnél mind a genetikai adottságoknál nagyobb jelentősége van a mozgásnak - húzta alá.
Azaz a cél, az egészségben eltöltött évek számának növelése, ami jelentős mértékben az életmód függvénye - jelentette ki Gulyás Gergely.
Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a jókedvű, aktív, egészséges Magyarország a cél.
Szavai szerint a változáshoz kell egy csapat és világos célokra van szükség a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia mentén. A célkitűzés az, hogy Magyarország a legélhetőbb országok közé tartozzon, ezt hivatott segíteni egyebek mellett az aktív turizmusra fordítható 65 milliárd forint.
Ismertette, hogy a várható élettartam Magyarországon 2022-ben négy és fél évvel maradt el az unió átlagától.
Hozzátette, hogy az egészségünk 37 százalékban függ az életmódunktól és csupán 18 százalékban az egészségügyi ellátástól.
Révész Máriusz beszélt arról, hogy a népegészségügyi termékadó (NETA) legfeljebb 10 százalékát az adózók felajánlhatják az Aktív Magyarország Program támogatására. Ehhez kapcsolódóan megalakult a szakemberekből álló NETA Bölcsek tanácsa, amely további programok kidolgozásáról döntött.
Egyebek mellett időseknek, diákoknak, hátrányos helyzetű gyerekeknek, fogyatékkal élőknek szerveznek programokat, mozgásra ösztönző kampányokat indítanak.
A Mozgást receptre programról szólva elmondta, hogy az önkormányzatok közreműködésével elindított kezdeményezés keretében bizonyos egészségügyi problémákra az orvos mozgásformát javasol, erre a programra összesen 200 millió forintot szánnak.
A 16 tonna elnevezésű kezdeményezés lényege, hogy összesen ezer ember egy év alatt összesen ennyi súlyfeleslegtől szabaduljon meg.
Révész Máriusz kitért arra is, hogy a gyerekek 28 százaléka túlsúlyos, ezért a testnevelésoktatást át kell gondolni, hiszen a mindennapos testnevelés önmagában nem elég a fiatalok egészségének megőrzéshez.
Szólt arról, hogy elindítják a Bringázz a suliba kampányt, emellett hátrányos helyzetű gyerekek vándortáborozását támogatják, továbbá elindították a Sportoló nemzet programot, amely a szabadidősportra koncentrál.
A csütörtökön záruló konferencián átadták az Aktív Magyarországért díjakat.