Az első társadalmi konzultációra 2023. szeptember 22-én került sor, mely keretében Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kovács Zoltán kormánybiztos adtak tájékoztatást a spanyol-belga-magyar trió elnökség prioritásairól, valamint a magyar EU-elnökségi felkészülésről. A sorozat további rendezvényei a magyar EU-elnökség kiemelt fókuszpontjaihoz illeszkednek. Ennek megfelelően a ma megtartott rendezvény témája az EU bővítési folyamata volt.
A rendezvényt Maksi Mátyás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének megbízott vezetője nyitotta meg. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről tartott szeptemberi évértékelő beszédében célul tűzte ki egy sikeres EU-bővítés jövőképének felvázolását. A Bizottság a november 8-án kiadott, 2023-as bővítési csomagjában egyebek közt javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával, és támogatta Georgia tagjelölti státuszát
Molnár Balázs Péter, Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár megerősítette, hogy a Nyugat-Balkán országok uniós csatlakozása hazánk egyik fő prioritása az elmúlt két évtizedre visszanyúlóan. A helyettes államtitkár ismertette a magyar EU-elnökség bővítési fókuszpontját. Ezt követte egy panelbeszélgetés az Európai Bizottság, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Külügyi Intézet munkatársainak a részvételével.
A panelbeszélgetésen a résztvevők olyan témákat vitattak meg, mint például a 2004-es csatlakozás következményei, a bővítéshez való viszonyulás, illetve a bővítési prioritások megváltozása. Szóba került a bővítési folyamat dinamikája is, összevetésben a 2011-es magyar EU-elnökség tapasztalataival. A panel megpróbált választ adni arra a kérdésre is, hogy melyek a bővítési folyamatot nehezítő tényezők, és hogyan lehet ezeket jövő évi EU-elnökségre készülve kezelni.
A résztvevők érdeklődősét jól mutatta a panelbeszélgetést követően felvetett kérdések.
Megosztom