Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Robert!
Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ma minden idők legjobb szlovák–magyar kapcsolatrendszerében élünk. Ehhez sok bátor döntésre volt szükség. Én Magyarország és a magyarok nevében szeretném megköszönni Robert Fico miniszterelnök úrnak azt a sok bátor döntést, barátságot, kezdeményezést, amelyet az elmúlt időszakban a két ország barátságának érdekében tett. Hálásak vagyunk ezért, kedves Robert! Ha valaki azt mondta volna tizenöt évvel ezelőtt, hogy itt fogunk állni, és ebben a tónusban és így beszélünk a két ország kapcsolatáról, akkor valószínűleg kevesen hitték volna el, hogy ez lehetséges. Szeretném itt is megerősíteni, hogy Szlovákia és a szlovákok mindig számíthatnak Magyarországra, és mi, magyarok is számítunk Szlovákiára, hiszen a két országnak számos közös érdeke van. Itt szeretném megerősíteni, hogy Magyarországon a nálunk élő szlovák nemzeti csoportokat, közösséget Magyarország nagyon értékes, tiszteletreméltó részének tekintjük, és mindent meg fogunk tenni, hogy önazonosságukat megőrizzék, és a kulturális, sőt politikai identitásuk is megmaradjon. Szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy a két ország egymás közötti kereskedelme 15 milliárd euró felett jár, ezzel Szlovákia Magyarország számára a harmadik legfontosabb partnerünk. Mind a két ország modern ipari ország, Szlovákia egy modern ipari ország, ezért közös érdekünk, hogy a vámháború ne gyengítse a gazdaságainkat.
Három kérdésben tárgyaltunk részletekbe menően: a béke ügyében, a szuverenitás kérdésében és az energiaellátás ügyében. Meg szeretném erősíteni azt, amit az Önök miniszterelnöke, Robert Fico miniszterelnök úr mondott, hogy nekünk az volna a dolgunk Európában, hogy üdvözöljük az amerikai békekezdeményezéseket, hiszen önmagában, hogy orosz–amerikai tárgyalások vannak, már előállították azt a helyzetet, hogy az eszkaláció kockázata lényegében megszűnt. Amikor orosz–amerikai tárgyalások vannak, akkor a háborús eszkalációnak a veszélye alacsony szintre csökken. Meggyőződésem, hogy a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren, ezért szerintem nekünk, európaiaknak Brüsszelben is a békekezdeményezéseket kellene támogatnunk. Együttműködtünk az elmúlt években. Robert fölidézte ennek számos pillanatát az illegális migráció megállítása ügyében is. Meggyőződésem, hogy senki sem korlátozhatja a tagállamok migrációs politikájában a szuverenitást, senki sem döntheti el a szlovákok vagy a magyarok helyett, hogy a migráció eredményeképpen nekünk kikkel kelljen együtt élni. Az, hogy mi kikkel élünk együtt, az egy nemzeti szuverenitásból fakadó, saját döntés kell, hogy legyen. És Magyarország nevében mondhatom, hogy mi egy migránsmentes ország vagyunk, és egyáltalán nem akarjuk a gyermekeink jövőjét föláldozni egy elhibázott migrációs politikával. Ami az energiaellátást illeti, mélyen egyetértek a miniszterelnök úrral, hogy sajnálatos dolog, hogy Ukrajna blokkolja a területén keresztüli földgázszállításokat. Szerintünk ez nem a jövő útja, így nagyon nehéz lesz közelebb kerülni Ukrajnának Európához. Sokkal több megértést kellene tanúsítaniuk a mi országaink iránt, és figyelembe kellene venniük a mi gazdasági érdekeinket is. Emlékeztetem Önöket, hogy a két országot összekötő kapacitást egyszer már megnöveltük 3,5 milliárd köbméterre, és most megállapodtunk, hogy újabb 900 millió köbméterrel ezt növelni fogjuk. És abban is egyetértettünk, hogy ragaszkodnunk kell a kőolajvásárlási szankciók alóli mentességünkhöz, hiszen mi tengerpart nélkül élő országok vagyunk.
Végezetül szeretnék mondani néhány szót a kétoldalú együttműködésről. Megállapodtunk abban, hogy folyamatos fejlesztésekre lesz szükségünk a jövőben is. Én emlékszem a korábbi megállapodásunk szellemében, amikor két 22 határátkelési pont volt. A miniszterelnök úrral kötött megállapodás eredményeképpen ezt meg tudtuk növelni 40-re, de most még újabb utakra, hidakra és vasutakra is szükségünk van. Három új utat, három új hidat és új vonatjáratokat tervezünk, és több régi átkelőt pedig szeretnénk felújítani. Végezetül pedig szeretném megerősíteni, hogy nemcsak az volt megtiszteltetés, hogy itt lehettem Önöknél, Szlovákiában, hanem megtiszteltetés lesz Magyarország számára, hogyha Miniszterelnök úr elfogadja az én hivatalos meghívómat, és ellátogat Budapestre.
Köszönöm szépen!
Megosztom