Köszönöm szépen. Mindenekelőtt köszönetet mondok először Vučić elnök úrnak, aztán pedig Nehammer kancellár úrnak a mai találkozó lehetőségéért.

Magyarország egy speciális helyzetben lévő ország. Mi közvetlenül két nyomás alatt vagyunk. Szomszédunk Ukrajna, onnan egy háborús nyomás alatt vagyunk, és délről szomszédunk Szerbia, és Szerbián keresztül pedig egy migrációs nyomás alatt vagyunk.

Kell mondanom néhány mondatot a tegnapi eseményről is, végül is lengyel állampolgárok haltak meg, és fontos, hogy kifejezzük az együttérzésünket, és hogy tudatosítsuk magunkban, hogy miután a szomszédban háború van, ezért veszélyben vagyunk. Veszélyben vagyunk gazdasági értelemben, de fizikai értelemben is. Az, hogy Lengyelország most a saját területén vesztett el életeket, jól mutatja, hogyha a szomszédodban háború van, te sem vagy biztonságban. És az a körülmény pedig, hogy a tegnapi bombázások eredményeképpen megszűnt az olajellátás keleti irányból Magyarország felé, talán ma délutánra sikerül helyreállítani, jól mutatja, hogy a gazdaságunk is veszélyben van. És ha veszélyben vagy te magad, az állampolgáraid és a gazdaságod, akkor egyetlen dologra kell törekedni, hogy ezt a veszélyt elhárítsd. Ma egyetlen módon lehet a közvetlen veszélyt elhárítani, ezt úgy hívják, hogy tűzszünet. Békét akarunk és tűzszünetet.

Szeretném megköszönni az elmúlt évek együttműködését Vučić elnök úrnak. Valóban van valami sajátos erő a szerb–magyar együttműködésben. A magyar nyelvben van erre egy jó szó, nem tudom, hogy szerbül működik-e, ezt magyarul úgy mondják, hogy sorsközösségben vagy. A sorsközösség azt jelenti, hogy együtt vagy a másikkal jóban is meg rosszban is, van, amikor te segíted ki őt, és van, amikor ő segít ki téged. És ez nem egy politikai kérdés, hanem egy életösztönnek a kérdése. A nemzeteknek ugyanúgy van életösztöne, mint az individuumoknak, és a magyar életösztön az, és azt hiszem, a szerb is az, hogy nekünk, miután sorsközösségben vagyunk, együtt kell egymással működnünk. Ennek igyekeztünk megfelelni az elmúlt években, és hálás vagyok Vučić elnök úrnak, hogy ebben Magyarország történetének legjobb szerb partnerét köszönthetem.

Ami a magyar migrációs helyzetet illeti, 250 ezer illegális határátlépési kísérletet állítottunk meg ennek az évnek a során. Ráadásul nemcsak egyre többen vannak, hanem egyre nő az agresszivitás is. Az embercsempészeknél most már nemcsak fegyverek vannak, hanem használják is időnként a fegyvereiket a határt őrző magyar hivatalos szervekkel szemben. A helyzet jól láthatóan nehéz. Ez a találkozó azonban nemcsak Magyarországnak fontos, hanem az egész Balkán számára fontos találkozó, mert nemcsak mi, magyarok szenvedünk, hanem az egész Balkán szenved a migrációtól. És nekem az a tapasztalatom, én elég régóta harcolok az illegális migrációval szemben, és már mindent hallottam, hogy hogy’ kell ezt jól csinálni, de biztosan mondhatom Önöknek, hogy én csak egyetlen módszerben hiszek az elmúlt évek tapasztalatai alapján, abban a módszerben, hogyha kimondjuk, hogy a migrációt nem menedzselni kell, hanem meg kell állítani. Egyetlen esetben nem jönnek a migránsok be az országodba, egyetlen esetben nem próbálnak bejutni az országodba, hogyha tudják, hogy nem fog sikerülni. Ha azt gondolják, hogy sikerülni fog, akkor jönni fognak. Tehát nekünk azt kell világossá tenni, hogy nem lehet bejutni a mi országainkba törvénysértő módon. Ezért a migrációt nem menedzselni kell. Brüsszelben gyakori az a kifejezés, hogy jól menedzselt migráció. Nincs jól menedzselt migráció! A migráció önmagában egy rossz dolog, ezért meg kell védeni magunkat tőle, és meg kell állítani. A határ illegális átlépése pedig bűncselekmény, ami ellen fel kell lépni. Magyarország 2015 óta 1,6 milliárd eurót költött határvédelemre. Brüsszel ebből mindösszesen 1,2 százalékot térített meg. Jól látszik, hogy csak saját magunkra számíthatunk.

Itt el kell mondanom azt, hogy Magyarországról nézve a világot teljesen egyértelmű, hogy az európai biztonságnak ma a kulcsországát úgy hívják, hogy Szerbia. Amikor Szerbia védi a saját határait, akkor nemcsak magát védi, hanem védi Magyarországot, védi Ausztriát, és védi az egész Európai Uniót. Ezért mi tisztelettel és köszönettel tartozunk Szerbiának. Világos ebből is, hogy Szerbia európai uniós tagsága, az európai érdek. Sokkal könnyebben tudnánk menedzselni a migráció kérdését is, sokkal jobban tudnánk védekezni a migrációval szemben, sokkal könnyebben tudnánk megállítani a migrációt, hogyha Szerbia is belül lenne már az Európai Unión, és ez a hármas együttműködés egy unión belüli regionális együttműködés lenne. Tehát Magyarország továbbra is sürgeti, hogy az Európai Unió minél hamarabb tegye lehetővé Szerbia teljes jogú tagságát.

Addig is, amíg ez nem történik meg, egyetlen célunk lehet, hogy a védelmi vonalakat minél inkább délre toljuk, és Szerbiával, Ausztriával egy közös határvédelmi erőt hozzunk létre. Magyarország az ehhez szükséges személyi állományt és technikai eszközöket azonnal rendelkezésre bocsátja. Tudnunk kell, hogy ez nem egy rövid távú probléma, ez a gond, ez a baj, amit migrációnak nevezünk, hosszabb ideig velünk él majd, ezért nekünk hosszú távú együttműködésre és tartós struktúrákra kell törekednünk. A mai napon fontos lépést tettünk ebbe az irányba.

Köszönöm Vučić elnök úrnak, hogy a találkozót lehetővé tette a számunkra.

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)