Nem dolgom, hogy a lilák nevében beszéljek, de ne feledkezzünk el azokról is, akik, ha fenntartásokkal is, de mégis eljöttek ebbe a stadionba, őket is tisztelettel köszöntjük! Isten hozta a nem fradistákat is, miközben persze gratulálunk a Ferencvárosnak az újabb dicsőséghez és a bajnoki címhez.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ez egy kitüntetett alkalom, nekem is ritkán van benne osztályrészem, ezért ahogy eddig is mindig tettük, nem tekintjük formalitásnak a szerződés aláírását, hanem egy komoly dolognak tekintjük. És miután komoly dolognak tekintjük, ezért a partnerek iránti tiszteletünket azzal szeretnénk kifejezni, hogy nem egyszerűen csak alákanyarítjuk ezt a szerződést, nem diplomatikus megjegyzésekkel kísérjük a kormány részéről mindösszesen, hanem fölidézzük azt a néhány alapvető gazdaságfilozófiai és gazdaságpolitikai megfontolást, amely a kormány gazdaságpolitikája mögött van, amin az nyugszik, és ami elvezetett bennünket a megállapodásra. Azért teszem ezt, hogy Önök a stabilitást és a kiszámíthatóságot is lássák ebben a szerződésben. Ráadásul, miután nem először állok itt, Önök előtt szerződéskötést megelőző percekben, ezért visszaidézem azokat az élményeimet, hogy ez egy olyan kör, ahol lehet egyenesen beszélni, tehát úgy, ahogyan a vállalkozókkal talán érdemes: csak világosan és egyenesen.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Közgyűlés! Kedves Elnök Úr!
Azért jöttünk össze, hogy ezt a szerződést a kormány és a gazdasági kamara között aláírjuk. Emlékeztessük magunkat arra, hogy tizenöt éve van közöttünk együttműködés. Mindenkinek, aki itt van, annak is, aki nincs itt, és azoknak is, akik már nem lehetnek itt, fölidézzük az emlékét, és köszönetet szeretnék mondani a kormány nevében az elmúlt tizenöt évben kötött szerződésekért és az abban foglaltak végrehajtásáért. Köszönjük szépen!
Az MKIK egy kitüntetett partner a kormány számára. Tehát sok szervezet próbálkozik azzal, hogy a vállalkozók érdekeit képviselje, feléjük is kifejezzük a tiszteletünket, de egyúttal bevalljuk, hogy az MKIK a stratégiai kulcspartnere a magyar kormánynak, ezért amit a vállalkozásokról és a vállalkozókról gondolunk, az az MKIK-val való együttműködésben jelenik meg, ez az együttműködésünk alapja és origója. Ebben a körben talán nem kell hosszan beszélnem arról, hogy Magyarország jövője nem csupán a politikán és a pártokon – persze azokon is – múlik, hanem elsősorban a teljesítményen és a partnerségen. Egyetértettünk Nagy Elek elnök úrral abban, hogy az erős gazdaság alapja az erős vállalkozói réteg. Nincs sikeres gazdálkodás, nincs sikeres gazdaságpolitika erős vállalkozói réteg nélkül. És abban is egyetértettünk Nagy Elek elnök úrral, hogy a kormány dolga az, hogy elősegítse a vállalkozások sikeres működését. Visszaidézem, hogy 2022-ben világos célokat tűztünk ki az előző megállapodásunkban. Fölidézem: versenyképesebbé kell tenni a gazdaságot, csökkenteni kell a munkát terhelő adókat, támogatni kell a digitalizációt, bővíteni kell a hazai tulajdonban álló kis- és középvállalkozások lehetőségét. Ezt írtuk le az előző szerződésben, és ahogy azt előbb elnök úrtól hallottuk, akkor is számos konkrét pontban rögzítettük. Ma itt állunk három évvel később, és kijelenthetjük kellő szerénységgel, de azért büszkén, hogy amit vállaltunk, azt teljesítettük. Önök is tudják, hogy ez jó érzés. Bevezettük a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességét. Az elmúlt három évben csökkentettük a szociális hozzájárulási adót. Egyszerűsítettük és olcsóbbá tettük a vállalkozásindítást, habár itt még vannak teendőink. Úgy alakítottuk át a duális képzést az Önök kérésére, hogy a szakképzett munkaerő elérhetőbbé váljon a hazai cégek számára. Megvédtük a kamattámogatási rendszert, a rezsivédelmi alapot pedig kiterjesztettük a kis- és középvállalkozásokra. Összességében több mint 40 ezer fiatal kezdett vállalkozásba a mi induló programunk támogatásával. Megállapodtunk, betartottuk és megvalósítottuk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ennyit a múltról. Ami a jövőt illeti, új választás előtt állunk. De nemcsak politikai értelemben, amiről mindenki tud, és talán már beszél is, hanem gazdasági értelemben is. Én úgy látom, hogy Magyarország előtt két lehetőség, két út áll. Az egyik az adóemelések útja. Nem érdemes homokba dugniuk a fejüket, ez a politika, az adóemelések politikája a választásokhoz közeledve színre lépett. Ha hallgatják a parlamenti vitákat, ha figyelik a politikai beszédeket, most már megjelentek a mai kormány politikájához képest alternatívát jelentő, adóemelésre épülő elgondolások. Az ellenzék nem kertel, új adónemeket akar bevezetni, ezt tőlük tudjuk: vagyonadót és ingatlanadót. Megemelnék a személyi jövedelemadót, és sürgetik új, uniós, zöld adók bevezetését. Azt is tudjuk, hogy Európa számos országában és Brüsszelben is baloldali pártok kormányoznak. Ismerjük ezt a gazdaságpolitikát, ez valójában nem a munkában, nem a teljesítményben, hanem mindig a központi újraelosztásban hisz. Azt is tudjuk, hogy mit jelent ez a gyakorlatban. Sajnos nem vagyunk már gyerekek. Mindannyian felnőttfejjel éltük meg mindazt, ami 2010 előtt volt, csak legfeljebb nem emlékszünk rá, vagy nem idézzük föl elég gyakran. De azért én ezt megpróbálom. Idézzük vissza, hogy 2010 előtt mindig a középosztály húzta a rövidebbet. Megpróbálták bevezetni a családi házakra az ingatlanadót, csak az Alkotmánybíróság segítségével tudtuk ezt elkerülni. Megpróbálták bevezetni a kisvállalkozókra a vagyonadót, és az alkalmazottakra sokkal magasabb szja volt érvényben. Emlékezzenek rá, hogy 2010 előtt az átlagjövedelem, tehát nem a gazdagok, az átlagjövedelem 30 százalék fölötti kulccsal adózott.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A másik lehetőség, a másik út, amely Önök előtt és Magyarország előtt áll, azt mi úgy hívjuk, hogy a nemzeti gazdaságpolitika útja. Ez a megfontolás, ez a politika a teljesítmény pártján áll. Ha gazdaságról van szó, akkor bennünket nem érdekel az ideológia. Mi a döntéseinket kizárólag a józan ész alapján hozzuk meg. Ezért csökkentettük az adókat. Mi az adócsökkentés útját azért választottuk, mert úgy gondoltuk, és szerintem ez be is bizonyosodott, hogyha kevesebb a teher a vállalkozásokon, akkor több lesz a munkahely, akkor magasabb lesz a bér, nagyobb lesz az export, és erősebb lesz az ország. 2010 óta felére csökkentettük a munkavállalói járulékot, felére csökkentettük a személyi jövedelemadót, és felére csökkentettük a társasági adót. Az adórendszer átalakításának köszönhetően – legalábbis én így hiszem – egymillióval dolgoznak többen Magyarországon. Az átlagbér háromszorosára nőtt, ma nem emlékszünk erre, a minimálbér négyszeresére, és a gazdasági teljesítménye Magyarországnak megsokszorozódott.
Tisztelt Küldöttgyűlés!
Mindannyian tudjuk, hogy a baloldali gazdaságpolitika nem szíveli a vállalkozásokat, nem szíveli a sikert, alapvetően az irigységre épül, és inkább a középosztály megadóztatásáról, a teljesítmény visszafogásáról, az ideológialapú újraelosztásról, és meggyőződésem szerint végül a versenyképtelenségről szól. Szembe kell néznünk a tényekkel akkor is, ha azok kellemetlenek. Ma ez a gondolkodásmód, ma ez a baloldal irányítja Brüsszelt. Nemcsak Magyarországról beszélek, hanem Európáról. Miután baloldal irányítja Brüsszelt, ezért olyan bürokratikus, átláthatatlan, és mindannyian láthatják, valójában vállalkozásellenes. Brüsszelben olyan tervek vannak az asztalon, amelyek Ukrajna támogatására hivatkozva olyan elvárásokat fogalmaznak meg Magyarországgal szemben, amelyek a hazánkat gazdaságilag lenulláznák. Folyamatosan követelik, hogy emeljük meg a munkát terhelő adókat, követelik, hogy vezessünk be új zöld adókat, folyamatosan kényszerítenek bennünket arra, hogy vegyünk fel közös uniós hiteleket, és hogy szabályozzuk agyon a vállalkozásainkat. Ez a helyzet! Ismerik az álláspontomat: mi ezt mind nem csináljuk. A magyar kormány nem Brüsszel végrehajtói hivatala. Meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaságot a magyar gazdasági érdekek mentén kell irányítani. Inkább vitatkozunk, néha vétózunk is, aztán tárgyalunk, és végül megegyezünk, mint az európai uniós pénzek esetében is tettük.
Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Nagy Elek elnök úr!
A kormány gazdaságpolitikája, amely sajnos természetesen nem hibátlan, ezt senki sem merné állítani, de tizenöt éve irányában stabil, kiszámítható és állandó. Önök jól ismerik az alapelveinket. Ezeket most felidézem röviden. A mi gazdaságpolitikánk öt világos állításra épül. Ezek az állítások, ezek az elvek, ezek a nézetek gyakorlatban kipróbáltak, a tapasztalatainkból fakadnak, és ezek a nézeteink a kormányzásban megedződtek. És ezeknek a megfontolásoknak az alapján tárgyaltuk végig Önökkel ezt a szerződést, és ezért is fogom aláírni.
Az első ilyen tételünk az, hogy Magyarországon a gazdaság alapja a munka és nem a segély. Mi nem hisszük, hogy az országot szociális támogatásokkal talpra lehet állítani. Az a meggyőződésem, hogy csak a munka becsülete és a teljesítmény tisztelete viheti előre a gazdaságot.
A második nézetünk az elsőből következik: aki dolgozik, azt támogatni kell és sosem sarcolni. Az a kormány, amely a munkát terheli, valójában az ország jövője ellen kormányoz. Mi éppen ezért a dolgozó emberek oldalán állunk, legyen szó vállalkozókról vagy az ő alkalmazottjaikról.
A harmadik tételünk az, hogy a versenyképesség kulcsa az adócsökkentés. Brüsszelben sokan gondolják, hogy támogatásokkal lehet versenyképességet vásárolni. Mi hisszük, sőt én tudom, hogy ez nem így van. A legjobb támogatás, ha hagyjuk dolgozni a vállalkozókat és az embereket, és nem vesszük el tőlük a megtermelt értéket.
Meggyőződésem, hogy ahol baloldali kormányzás van, ott előbb vagy utóbb – úgy látom, inkább előbb – bekövetkezik a gazdasági lejtmenet. Ezt szerintem Magyarországon mindenki tudja. Ezért én úgy gondolom, remélem, nem csalom meg saját magamat, hogy vannak baloldali érzelmű vállalkozók is Magyarországon, de miután Magyarországon a gazdaságot nem ideológiai alapon irányítjuk, ezért a baloldali vállalkozók is tudják támogatni legalább a gazdaságpolitikánkat. Ha van teljesítmény, akár a baloldalon is, akkor ők sem maradnak, nem maradhatnak ki semmiből, ők is részei a nemzetgazdaságnak.
És végül az ötödik tételem úgy hangzik, hogy a gazdasági céljainkat idén is el fogjuk érni. Ott folytatom, ahol Nagy Elek elnök úr abbahagyta a gondolatát. Nem magyarázkodunk, nem panaszkodunk, nem mutogatunk másra, nem sopánkodunk se a háború, se a szankciók miatt. Ez van. De a kitűzött célokat ilyen körülmények között is el kell érni. Idén a legfontosabb kormányzati célkitűzés, amit vállaltunk, hogy megcsináljuk Európa legnagyobb, családokat célzó adócsökkentési programját. És garantálom, akármi is történik, ezt meg fogjuk csinálni. 4.000 milliárd forintos programról beszélünk.
Tisztelt Vállalkozók!
Kell beszélnem végül gazdaságpolitikánk egy olyan lényeges eleméről, amely Önökkel közös gyermekünk. A mai világban nem is hangzik olyan furcsán. Ez a Széchenyi-kártya. A Széchenyi-kártyával 320 milliárd forintot adunk a vállalkozásoknak. A Demján Sándor Program keretében pedig több százmilliárd forintot mozgósítunk a gazdaság élénkítésére.
Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim!
A magam részéről egyetlen súlyos kockázatot látok, amely a magyar gazdaság jövőjét megingathatja, ez pedig Ukrajna európai uniós csatlakozása, már ha lenyomják a torkunkon. Önök nyilván ismerik az ezzel kapcsolatos nemzetközi és belpolitikai vitákat. Nagyon remélem, hogy nem kerüli az Önök figyelmét az a veszély, amit az ukrán uniós tagság az Önök vállalkozásaira és általában a magyar nemzetgazdaságra jelentene. Az orosz–ukrán háború három éve alatt, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, a magyar gazdaság elvesztett több mint 20 milliárd eurót. Ennyivel több lenne ma a magyar gazdaságban, ha nem lenne, nem lett volna háború. Ezért az amerikai elnök békeerőfeszítéseinek sikere elemi érdekünk, mindegy, mit gondolunk Amerikáról vagy éppen az amerikai kormányzó adminisztrációról. Elemi érdekünk, hogy ne fűtsük tovább a háborút se szavakkal, se katonákkal, se fegyverekkel. Vagyis könnyű belátni, hogy a béke elemi érdekünk. Azt is látni kell, hogy Brüsszel nagy terve az, hogy életben tartsa Ukrajnát, fenntartsa az ukrán hadsereget, egy egymilliós ukrán hadsereg uniós pénzből való fenntartásáról beszélünk, és ezért erőltetett menetben felvegye az ukránokat az EU-ba. A brüsszeli elit vagy nem látja, vagy nem akarja látni, hogy ez bedönti az európai gazdaságot, és szerintem Magyarország ebbe belerokkanna. Mi nem tudjuk, és nem is fogjuk vállalni a pénzügyi terheket, sem azt, hogy az uniós támogatásainkat Ukrajnába küldjük, és nem fogjuk vállalni az ukrán maffiát sem. Nem vállaljuk sem az ukrán GMO-s élelmiszereket, sem a magyar szociális ellátórendszer összeomlását, amivel az ukrán uniós tagság már rövid távon is járna. A véleménynyilvánító szavazás jelenleg is zajlik. Arra buzdítom Önöket, hogy a kérdésben különösen érintett magyar vállalkozókként mondják el, mit gondolnak erről, és vegyenek részt ebben a szavazásban.
Hölgyeim és Uraim!
A megállapodás tartalmi ismertetését Nagy Elek elnök úr elvégezte. Egyetértek a méltató szavaival. Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely Nagy Elek elnök úr minden kérésének megfelel. Nem ígérem, hogy ez mindig így lesz, de ebben az esetben erre a megállapodásra ez mindenképpen igaz. Mit kért az elnök úr? Azt mondta, hogy a megállapodás tartalmazzon bürokráciacsökkentést, tartalmazzon adócsökkentést, és tartalmazzon adóegyszerűsítést. Ezt a munkát mi elvégeztük. Sőt, nemcsak papíron végeztük el. Ideidézem jó példaként a Demján Sándor Programot is. Ez gyors és egyszerű program. 1.885 vállalkozás adott be pályázatot. Tudják miről beszélek, egy forintot hoz a vállalkozó, és egy forintot mellé teszünk. A régi Széchenyi-terv, látom, vannak deresedő homlokok, akik még emlékeznek az 1998 és 2000 közötti, első kormányzásunkra, amikor az első Széchenyi-terv megindult. Tehát vissza a jelenbe! 1.885 vállalkozás adott be pályázatot. Összesen kértek 137 milliárd forintot azzal, hogy majd ennyit, legalább ennyit mellé fognak tenni. A rendelkezésre álló eredeti forrás sajnos csak 450 pályázat támogatását tette volna lehetővé, ezért a kormány legutóbbi ülésén, tegnapelőtt úgy döntött, hogy további 82 milliárd forintot odatesz a 48 milliárd forint mellé, így összességében ennek a Demján Sándor Programnak a kisvállalkozásokat támogató kerete 130 milliárd forintra emelkedik. Egyszerű és gyors program – úgy, ahogyan az elnök úr azt kérte.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Zárásképpen azt kell mondanom, hogy meggyőződésem szerint azt a gazdaságpolitikát, amit mi folytatunk, a kormány terveit az ország többsége támogatja: kimaradni a háborúból, megállítani a migrációt és támogatni a családokat, támogatni a kis- és középvállalkozásokat. Mi erre eddig is képesek voltunk, és ezután is képesek leszünk. Meg fogjuk tartani az emberek bizalmát, és a megállapodást, amit mindjárt aláírunk, végre fogjuk hajtani, nemcsak 2025-ben, hanem 2026-ban és az utána következő években is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Megosztom