Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Elnökünk, Vendégeink Németországból!

Tisztelettel köszöntöm Önöket! Ez egy nagyszerű alkalom. Ahogy a tegnapi kormányülésen Palkovics miniszter úr mondta, amikor erről az eseményről beszéltünk: ez egy kisebbfajta csoda, ami itt létrejött. Egy nagyszerű kutató-fejlesztő központot adunk át. Ez a központ a Bosch cégé, amely Magyarország régi barátja. Logikus volna, hogy először is nekik gratulálnék, és nekik mondanék köszönetet, amiért gyarapítják hazánkat ezzel a beruházással. Mégis engedjék meg, hogy először a Boschnál dolgozó magyar mérnököknek, fejlesztőknek és kutatóknak mondjak köszönetet.

Hölgyeim és Uraim!

Gratulálok Önöknek! Magyarország nevében köszönöm a nagyszerű munkájukat, hiszen nyilvánvaló, hogy az Önök tehetsége és felkészültsége és teljesítménye volt az első számú oka annak, hogy a Bosch ide hozta és itt építette fel ezt a központot. Önökön keresztül szeretnék köszönetet mondani az Önöket nevelő iskoláiknak és tanáraiknak is. Az Önök meggyőző kutatói teljesítménye az ő oktató munkájukat is dicséri. Köszönet tehát a tanárainknak is, úgy tűnik, hogy a magyar iskolák állják a sarat. Ezek után szeretnék köszönetet mondani a Bosch gyár német vezetőinek is.

Tisztelt Igazgató Úr!

Köszönjük szépen a barátságot, amellyel az Önök cége, korábbi vezetői és az Ön személyén keresztül is Magyarországot barátjuknak tartották, és megtiszteltek bennünket a bizalmukkal. Gyakran idézik azt a mondást, állítólag a rómaiaktól származó mondást, hogy semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, hogy melyik kikötőbe tart. Van igazság ebben a bölcsességben, de az éremnek van egy másik oldala is; aki nem tudja, merre tart, az lehetőleg kössön ki minél több kikötőben, aztán csak kiderül majd, hogy melyik az igazi. Merthogy a kísérletezés az innováció igazi titka. Én magam ugyan politikus vagyok, és soha nem is kacérkodtam képességek híján sem műszaki, sem természettudományos pályával, de a mi szakmánkban is létezik innováció. Nálunk is kellenek új ötletek az új problémák megoldásához, és ezért mi is tudjuk, hogy aki leáll, eltompul, megelégszik, önelégült vagy kényelmes lesz, annak befellegzett. Azt hiszem, hogy az Önök iparágában is így lehet ez. És régi motorosként azt is megtanultam, hogy alapvetően kétfajta módon lehet megközelíteni egy kérdést. Vagy már előre kijelöljük, hogy milyen megoldást szeretnénk majd használni, vagy úgy, hogy sorra kipróbálunk új és új dolgokat, amíg meg nem találjuk a legjobb megoldást. Érdekes módon pontosan úgy, ahogy a Szentírás tanítja: „vizsgáljatok felül mindent, és a jót tartsátok meg!” Vagyis egy kereszténydemokrata kormányzat szükségszerűen mindig innovatív. Ezt a fajta nyitottságot mondják az Önök nyelvén a technológiai semlegesség elvének. És valóban nem tudhatjuk, hogy melyik technológia hozza el a várt sikert, ezért egyiket sem dobhatjuk ki gyakorlati próba nélkül. Van igazság abban a régi magyar viccben, miszerint elméletben ugyan nincs különbség az elmélet és a gyakorlat között, a gyakorlatban viszont nagyon is van. A tolmácsoktól pedig elnézést kérek. Mi, magyarok ismerjük ezt az igazságot, és biztosíthatom Önöket, hogy Magyarország kormánya minden olyan technológiát szívesen lát, ami hazánk javát szolgálja. Persze az innováció, a kísérletezés, a megújítás bírálatokat is hoz magával, de ez már csak az élet része. Erről sokat beszélhetnék Önöknek, de nem ezért jöttünk össze, hanem azért, hogy elmondjam, mennyire szívesen látjuk Önöket, a Boscht és annak leányvállalatait Magyarországon.

Hölgyeim és Uraim!

A Bosch jelenléte Magyarországon egyértelműen a javunkra válik. Önök Európa egyik legrégebbi és egyben legsikeresebb vállalata. Most, amikor a világ, amiben élünk, gyökeres átalakuláson megy keresztül, nagyobb szükségünk van az Önök munkájára, fejlesztéseire, mint bármikor korábban volt. Mi pedig azt szeretnénk – beszéljünk egyenesen –, hogy Önök, a Bosch munkájuk tekintélyes részét itt, Magyarországon végezzék el, hogy mi azt mondhassuk, a Bosch nálunk építi a jövőt, vagyis a jövő Magyarországon épül.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ennyit szerettem volna arról elmondani, hogy hogyan érdemes nekilátni egy probléma megoldásának, de miután itt élünk ezekben az években, amelyek nekünk adattak, engedjék meg, hogy pár szót mondjak magáról a problémáról is, amely ma Európát gyötri. Ha le akarunk ásni a gondok mélyéig, akkor mindig ugyanoda lyukadunk ki: az energia kérdéséhez. És a helyzet úgy áll, hogy Európa kifogyott az energiából. Ami van, azt máshonnan kell idehozni, hiszen energia nélkül nem tudunk működni, még az innovációnak is az energia az alfája és az ómegája. További probléma, hogy az energia, ami Európába érkezik, drága. Ennek ellenére harcot kell vívni a fundamentalista zöldekkel és a geopolitikai játszmákba bonyolódó bürokratákkal. Meg kell őket győzni, és ez az érvelés egy valódi harc, hogy különböző energiaforrásokat – szén, atom, gáz – ne zárjunk ki a lehetségesek közül. Most politikai okokból sorban mondunk le különböző energiaforrások használatáról, és ezzel drágítjuk saját magunk életét, és nehezítjük a helyzetet a saját iparunk számára a globális versenyben. Kevés kontinens van olyan nehéz helyzetben, mint mi, de csak a mi kontinensünk nehezíti el ennyire a saját életét.

És van egy akut problémánk is, tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim, ezt úgy hívják, hogy orosz–ukrán háború. A háború és a szankciók miatt attól kell tartani, hogy nem lesz elég energia Európában. Egész Európát izgalomban tartja ez a kérdés. Veszélybe kerülnek az üzletek, a közintézmények, az ehhez hasonló gyárak. Tegnap olvastam a német iparszövetség közleményét, amelyben azt mondják, hogy az energia drágulása alapjaiban fenyegeti a német ipart. És Németország egy gazdag ország, amelynek szinte korlátlan forrásai vannak arra, hogy a bajba jutott cégeit megsegítse. Mit mondjon akkor egy olyan ország, mint Magyarország? Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, akkor Brüsszelben azt mondták nekünk, hogy a szankciók majd megállítják a háborút, és térdre kényszerítik a háborút indító felet. Fél évvel a háború után 11 ezer szankció van érvényben Oroszországgal szemben. És mit tapasztalunk? A háború zajlik, és úgy tűnik, hogy hosszú távon is velünk marad. Az oroszok meggyengítésére tett kísérletek nem jártak sikerrel. Ezzel szemben Európát térdre kényszerítheti a szankciók okozta brutális infláció és energiahiány. Eközben az oroszok energiaexportból származó bevétele az idén 40 százalékkal nőtt, miközben a földgáz és az áram ára négyszeresére emelkedett Európában. Van egy Magyarországon jól ismert dakota közmondás – ez is a mi innovációnk eredményeképpen került be a magyar közgondolkodásba –, úgy hangzik: hogyha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le róla. Nem tudom, hogy meddig csináljuk még ezt a szankciós politikát, meddig csinálják ezt a szankciós politikát Brüsszelben, de azt biztosan mondhatom, hogy a baj csak egyre nő. A háborút elszenvedjük, mert nem tehetünk mást, de a szankciókat mi, vagyis Brüsszel kezdeményezte, és a szankciók útját Európa választotta.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ideje újragondolnunk az alkalmazott eszközeinket. Mit tehet Magyarország ebben a helyzetben? Először is szeretném világossá tenni, hogy Magyarország, illetve a magyar kormány megteszi, amit megkövetel a haza. Először is szeretném biztosítani Önöket, vendégünket, Elnök urat is és az itt dolgozó mérnököket, fejlesztőket egyaránt, hogy nálunk nem lesz energiahiány. Ez nem egy jóslat, ez egy ténybejelentés. Magyarországon lesz gáz, és lesz elég villany is, vagyis energiahiány miatt nem kell leállítani és bezárni egyetlen gyárat sem. Lesz elég energia mindenkinek, aki befektetni akar, és itt akar termelni, az idejöhet és befektethet.

Másodszor: mit tehetünk még? A rövid távú bajok miatt, amin persze úrrá kell lennünk, nem adhatjuk fel a nemzet hosszú távú, stratégiai céljait. Stratégiai céljaink között pedig szerepel, kiemelt helyen szerepel, hogy Magyarország Európa egyik leginnovatívabb gazdasága legyen. Azokat a programokat és fejlesztéseket, amelyek ebbe az irányba viszik a magyar gazdaságot, folytatni és erősíteni fogjuk. Ezért hajtottunk végre egyetemi modellváltást is Magyarországon. Minden évben több forrást biztosítunk a fölsőoktatásra, mert mi is tudjuk, hogy nemcsak a háborúhoz, de a kutatáshoz is ugyanaz a három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Ezért idén a felsőoktatási források a magyar GDP 2 százalékát teszik majd ki, az egyetemek működési rendjét átalakítottuk, alapítványi fenntartásba kerültek, és ez lehetővé teszi a piaci szereplőkkel való szorosabb együttműködést.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ha nem változtatunk a szankciós politikán, akkor Európa helyzete nem lesz könnyű, mégis azt kell mondanom Önöknek, hogy a nemzetközi nehézségek ellenére a jövőben is érdemes lesz Magyarországon befektetni, mert Magyarországon olyan nemzeti és helyi hatóságok működnek, olyan egyetemeink vannak, amelyek a jövő megoldásaiban és a legjobb megoldásokban érdekeltek. Gondoljanak csak arra, hogy minden nehézség ellenére is itt épül most, Magyarországon Európa legnagyobb akkumulátorgyára, nálunk készülnek a jövő gépei, közlekedési járművei, technológiai eszközei, és sok innováció születik meg Magyarországon. Meggyőződésem, hogy a folyamatosan új megoldásokkal előrukkoló kutatók és tudósok ebben a nehéz helyzetben is előre fogják vinni Magyarországot. Éppen ezért Isten hozta a Bosch új innovációs kampuszát Budapesten.

Sok sikert kívánok a munkájukhoz! Köszönöm, hogy meghallgattak!

(miniszterelnok.hu)