LAKHATÁSI TÁMOGATÁSOK
A jelenlegi kedvezményes adózású béren kívüli juttatási rendszeren (évi 450 ezer forint) felül további havi 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer kialakításáról döntöttünk. 2025. január 1-től a munkáltató a lakhatási kiadások támogatása érdekében béren kívüli juttatásként a kedvezményes, évi 450 000 forint felső értékhatár mellett legfeljebb havi 150 000 forintig, éves szinten maximum 1 800 000 forintig kedvező adózási szabályokkal támogatást utalhat fiatal, 35 év alatti munkavállalói részére.
Mire fordítható a támogatás?
A juttatás lakbérfizetésre, illetve kizárólag lakáscélú hitel törlesztésére használható fel, a munkáltató közvetlenül utalja hitelszerződés alapján, vagy számla ellenében a munkavállalónak, vagy közvetlenül a banknak, illetve a lakás bérbeadójának.
Hogyan adózik ez a juttatás?
A juttatás a SZÉP-kártyához hasonló, 28 százalékos adóterhet visel.
Marad-e a kedvezményes lakásáfa?
További két évvel meghosszabbítjuk az új építésű lakásokra érvényes 5 százalékos áfát is. Alapesetben 27 százalék lenne az ilyen ingatlanok vételárának áfatartalma. A kedvezmény önmagában jelentős könnyítést jelent a vevők és az eladók számára is.
Mekkora arányban lehet lakásfelújításra költeni a SZÉP Kártyáról?
A Széchenyi Pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékát lakásfelújításra lehet majd fordítani. Az intézkedés összesen mintegy 25 milliárd forinttal segítheti a családok otthonfelújítását.
Mit lehet beszerezni?
Többek között vasáru, építőanyag, festék, üveg, bútor, valamint világítási eszközök vásárlása is megoldható lesz.
Meddig él a lehetőség?
Ez egy átmeneti lehetőség, amely 2025-ben használható ki.
Milyen feltételekkel vehető igénybe az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti, lakáscélú felhasználása?
Lehetővé válik a nyugdíjpénztári tagok és családtagjaik számára (kedvezményezett lehet a pénztártag, a pénztártag házastársa, illetve gyermekei), hogy 2025-ben átmenetileg az egyéni számláikon felhalmozódott összegeket saját döntésük alapján lakáscélokra használhassák fel. Azaz ingatlan vásárlására, építésére, bővítésére és felújítására, valamint jelzáloghitel törlesztésére (új és meglévő lakáscélú, és meglévő szabad felhasználású hitelre). A felhasználható összegnek alsó és felső határa nincs, de legfeljebb a 2024. szeptember 30-i állapotnak megfelelő számlaegyenleg vehető igénybe. Az otthonfelújítás és korszerűsítés esetén a kifizetett számlákat tömbösítve kell benyújtani, három alkalommal tehető meg, legkésőbb 2025. december 31-ig. A pénztárak a számlák benyújtásának idejétől számítva 60 napon belül fizetnek, a legutolsó határidő 2026. március 1. Az önkéntes nyugdíjpénztárak minden tag számára 2024. december 31-ig illetve 2025. március 31-ig tájékoztatót küldenek ki az ügyfél által megjelölt kapcsolattartási módon.
A fiatalon első zöld lakásukat vásárlók számára milyen lehetőséget kínálnak?
A Kormány és a Magyar Bankszövetség közötti egyeztetések eredményeképpen 2025. április 1-től – 2025. október 31-ig önkéntes alapon a hazai bankok olyan jelzáloghitel konstrukciót kínálnak a 35 év alatti, első zöld lakást vásárlók számára, amely esetében az éves fix kamat az első öt évre kedvezményesen maximum 5 százalék. A jelzáloghitelnek nincs folyósítási, elbírálási, közvetítői, banki díja. A kedvezményes kamat feltétele, hogy az ingatlan maximum 60 négyzetméteres lehet, továbbá bruttó ára nem haladhatja meg az 1,2 millió forint/négyzetmétert.
Milyen egyéb eszközökkel segítik az olcsóbb lakhatást?
A lakhatási tőkeprogram keretei közt nyújtott további 200 milliárdnyi forrás is érdemben támogatja a lakáskínálat bővítését. Ez összességében 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat meg a lakáspiacon, 5 év alatt 30 ezer lakás megépüléséhez járulhat hozzá. A felsőoktatási hallgatók lakhatási helyzetének javítása érdekében a kollégiumi férőhelyek számát jelentősen kívánja emelni a kormány, emellett megvalósulhat a Diákváros projekt, amely 12 ezer fiatal számára biztosít kollégiumi férőhelyet.