„Szerbia szomszédunk, kiemelt stratégiai partnerünk, szoros barátság fűz minket össze. Emellett érdekeink és értékeink is közösek” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf, emlékeztetve arra, hogy két nemzet együttműködése védelmi-biztonsági szinten számos területre kiterjed.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország és Szerbia kapcsolatai a közös kiképzési programok és az oktatási terület mellett kibővültek a védelmi ipar és innováció tematikájával, a magyar kormány és védelmi tárca törekvése, hogy a haderőfejlesztés keretében megújuló és új lendületet vett magyar védelmi ipar is partnerre találjon Szerbiában.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte, hogy a két ország még tavaly állapodott meg abban, hogy a kétoldalú katonai együttműködések mellett egy védelmi iparral és védelmiipari beszerzésekkel foglalkozó munkacsoportot is létrehoz. „Ebből a célból vagyunk most itt, ez a munkacsoport alakult meg Budapesten, és ennek a munkája indult el” – szögezte le.

„Kétoldalú megállapodás keretében Magyarország számára feleslegessé vált, korábban használt szovjet eszközöket értékesített Szerbia számára, ami jelentős lépés az együttműködésben. Ez azért vált lehetségessé, mert hazánk folyamatosan fejleszti haderejét, és rendszeresen érkeznek be nagy mennyiségben a különböző új beszerzésekből származó eszközök” – húzta alá a miniszter, aki arról is beszélt, hogy az új eszközállomány beérkezése és rendszerbe állítása után lehetőség nyílik a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok – törvényben meghatározott értékhatárig történő – értékesítésére. A javíthatónak vagy modernizálhatónak ítélt régi eszközeitől nem válik meg a Magyar Honvédség, azoknak megtalálja a helyét és funkcióját a területvédelmi erőknél.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szólt arról is, hogy szerb hivatali partnerével folytatott tárgyalás során áttekintették a közép-kelet-európai és nyugat-balkáni régiók biztonsági helyzetét is. „Nem túlzás, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága Európa stabilitását és biztonságát is közvetlenül jelenti és feltételezi, ezért mindketten elkötelezettek vagyunk a régió biztonságának garantálásában” – értékelte.

A honvédelmi miniszter kifejtette: Magyarország ebben az évben két platformon is vezetőként tud kiállni a nyugat-balkáni biztonság mellett: a 2010-ben életre hívott Közép-Európai Védelmi Együttműködés (CEDC) idei elnökeként hazánknak lehetősége nyílik képviselni a nemzetközi közösség előtt a Nyugat-Balkán érdekeit, az év második felében pedig az Európai Unió soros elnökeként dolgozhatunk az európai védelem erősítésért. Az orosz-ukrán háború újra ráirányította a figyelmet az Európai Unió bővítésének fontosságára, Magyarország pedig teljes mellszélességgel áll ki a csatlakozási tárgyalásait tagjelöltként tíz éve megkezdett Szerbia csatlakozási kérelme mellett.

Miloš Vučević szerb védelmi miniszter elmondta, hogy Magyarország mindig számíthat Szerbiára, mint stratégiai partnerére, különös tekintettel arra, hogy a magyar tárcavezető által is említett kétoldalú, magasszintű kapcsolatápolás szinte már barátinak nevezhető. Szerbia védelmi minisztere leszögezte: Szerbia és Magyarország közös értékeken osztozik, és Európa-víziójuk is azonos.

„Mi egy olyan Európában hiszünk, aminek vannak tradíciói és értékei, ugyanakkor van közös jövője is” – tette hozzá, majd megköszönte a magyar kormánynak, hogy mindig támogatja Szerbiát az európai uniós csatlakozás útján.

A magyar és szerb tárcavezető is méltatta, hogy dr. Sticz László vezérőrnagy hamarosan a misszió első magyar parancsnokaként veszi át az Európai Unió által elindított ALTHEA műveletben vezetését Bosznia-Hercegovinában.