Adatletiltás

Az adatletiltással megakadályozhatja, hogy név- és lakcímadatai kiadásra kerüljenek
harmadik fél számára.

Az adatletiltással a nyilvántartott adatai

• piackutatás és közvélemény kutatás céljából
• tudományos kutatás céljából vagy
• teljes körű

kiadását tilthatja meg.

Az adatletiltás esetében az érintett polgár adatairól más polgárnak, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás csak akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés, vagy viszonosság előírja, illetve ha a kérelmező az adatok felhasználásához fűződő jogát, vagy jogos érdekét okirattal igazolja, vagy jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri.
A nyilatkozat visszavonható, melynek megtételére személyesen, postai vagy elektronikus úton is lehetőség van.

Jogosultak köre

Minden polgár, aki a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik jogosult megtiltani, korlátozni a róla nyilvántartott adatok kiadását a személyiségi jogok védelmének biztosítékaként, a személyes adataival való önrendelkezési jogának érvényesítése keretében. A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható.

A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy saját nevében vagy törvényes képviselője, a cselekvőképtelen személy törvényes képviselője útján járhat el.

Hol intézhető

Az adatletiltási kérelem benyújtható illetve visszavonható:

• bármely kormányablaknál személyesen és meghatalmazott útján, továbbá ajánlott levélben (a kormányablakok elérhetőségei: http://www.kormanyhivatalok.hu/hu)
• Budapest Főváros Kormányhivatalánál (kijelölt kormányhivatal) személyesen és meghatalmazott útján, ajánlott levélben, valamint elektronikus úton
• külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, Budapest Főváros Kormányhivatalánál vagy a tartózkodási helye szerint illetékes kormányablaknál teheti meg
• elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján. (Ha a polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, akkor az eljárás automatikus döntéshozatal útján kerül lefolytatásra. Az automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatásához a polgárnak a kérelemben meg kell adnia a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott személyes adatokat.)

Szükséges iratok

Adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozat adattartalma

Érintett:

– családi neve,
– utóneve, utónevei,
– születési neve,

– anyja születési neve,
– lakóhelye,
– tartózkodási helye,
– személyi azonosítója.

Nyilatkozat arról, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az érintett a róla nyilvántartott adatok

a) tudományos kutatás céljából,
b) közvélemény-kutatás és piackutatás céljából történő vagy
c) teljes körű
kiadását tiltja meg.

Szükséges iratok személyesen történő előterjesztés esetén:

• személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmány
  (személyazonosító igazolvány, kártyaformátumú vezetői engedély, útlevél)
• személyi azonosítót igazoló dokumentum (pl. lakcímigazolvány, digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan előállított hitelesített igazolás)
• eredeti vagy hitelesített meghatalmazás - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - képviseleti eljárás esetén.

Költségek

Adatainak letiltása díj- és illetékmentes.

Ügyintézési idő

A fentiekben szereplő eljáró hatóság az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.

A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő harminc nap.

Elektronikus kapcsolattartás útján megtett korlátozó nyilatkozat vagy annak visszavonása esetén az eljárás eredménye azonnal megjelenítésre kerül.

Érdemes tudni

Az adatletiltás nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat.

A gyermekekre vonatkozó adatszolgáltatás iránti kérelmek esetében a fent leírtakon túlmenően megállapított további korlátozás szerint:

• az újszülött adatairól csak a nyilvántartásba vételét követő 90 nap elteltét követően szolgáltatható adat

Az adatletiltás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás teljesíthetőségét érinti, az üzenettovábbításra, értesítésre nem vonatkozik, mert ezekben az esetekben a címzettek személyes adatait, lakcímét a kormányablakok, a kijelölt kormányhivatal (Budapest Főváros Kormányhivatala) nem adják ki, csak az üzenetet, értesítést postázzák a nyilvántartásban szereplő lakcímére.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatállományán átvezetett adatletiltás más nyilvántartásokra nem vonatkozik, így a választói névjegyzékre sem. A névjegyzék vezetését és a belőle történő adatszolgáltatások rendjét külön törvény szabályozza.

Elektronikus ügyintézés

Elektronikus ügyintézés

Az elektronikus ügyintézést a Központi Azonosítási Ügynök (röviden KAÜ) szolgáltatáson keresztül veheti igénybe, aki rendelkezik eAzonosítással vagy Ügyfélkapu+ regisztrációval.

1. lépés
A Személyre szabott Ügyintézési Felületen (https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal) oldalon az Adatszolgáltatást tiltó vagy visszavonó nyilatkozat ügytípus választása:

2. lépés
Bejelentkezés a Központi Azonosítási Ügynök segítségével.

3. lépés
A személyi azonosító (megtalálható a lakcímigazolványán, a 2000. január 1. napja előtt kiadott személyazonosító igazolványán, digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan előállított hitelesített igazoláson) megadását követően betöltésre kerülnek a személyi- és lakcímadatok, továbbá itt van lehetősége az adatai tudományos kutatás céljából, közvélemény-kutatás és piackutatás céljából történő vagy teljes körű letiltására, illetve a letiltás visszavonására.

4. lépés
A nyilatkozat benyújtását, visszavonását választva a kérelem feldolgozásra kerül, melyről a lap tetején kap információt. A visszaigazolás a lap alján letölthető.

Letölthető anyagok

Az ügyhöz formanyomtatvány nem tartozik.

Fogalmak

Adatszolgáltatás

A nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak törvényben meghatározott tartalmú közlése.
Egyedi adatszolgáltatás- a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a kérelmező által megadott adatok alapján egyedileg azonosított polgár adatainak közlése.

Csoportos adatszolgáltatás

Az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak közlése

Kapcsolatfelvételi eljárás

Amennyiben a kérelmező nem tudja megfelelően igazolni adatigénylése jogalapját és célját, igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a kormányablak és a kijelölt kormányhivatal (Budapest Főváros Kormányhivatala) az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név és lakcím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg a megadott címen vagy telefonszámon, ha fel kívánja venni vele a kapcsolatot.

Személyes adatok

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás a polgárok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. §-ában meghatározott személyi és lakcím adatait tartja nyilván.

Gyakran ismételt kérdések

Az adatletiltás ellenére kinek teljesíthető adatszolgáltatás az adatainkról?

Adatletiltás esetében az érintett polgár adatairól más polgárnak, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás csak akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés, vagy viszonosság előírja, illetve, ha a kérelmező az adatok felhasználásához fűződő jogát, vagy jogos érdekét okirattal igazolja, jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. /Pl.: Ha valakinek jogos követelése áll fenn az adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozott tett polgárral szemben, amennyiben jogos követelését okirattal (kölcsönszerződés, fizetési meghagyás, stb.) igazolja, akkor teljesíthető az adatszolgáltatás./

Érvényesül-e az adatletiltás az úgynevezett kapcsolatfelvétel eljárásnál?

Nem, ezen eljárás során azok a polgárok is megkapják a küldeményt, akik letiltották adataik szolgáltatását. A kapcsolatfelvételi eljárásnál ugyanis a polgár adatai nem kerülnek átadásra harmadik fél számára. Az értesítést a kormányablak és a kijelölt kormányhivatal (Budapest Főváros Kormányhivatala) küldi ki számukra.

Érvényesül-e az adatletiltás a választási kampány célú adatszolgáltatások esetében?

Nem, a kampány célú adatszolgáltatás nem a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, hanem a választói szavazóköri névjegyzékből történik. A politikai pártok részére a választói szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatás jogalapját a választási eljárásról szóló törvény 2013. évi XXXVI. törvény 153.-155. §-ai teremtik meg.

Érvényesül-e az adatletiltás a népszavazási eljárás során a közvetlen politika kampány célú adatszolgáltatások esetében?

Nem, a kampány célú adatszolgáltatás nem a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, hanem a szavazóköri névjegyzékből történik. A kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok részére a szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatás jogalapját a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 70. §-a teremti meg.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatállományán átvezetett adatletiltás más nyilvántartásokra nem vonatkozik, így a választói szavazóköri névjegyzékre sem. A névjegyzék vezetését és a belőle történő adatszolgáltatások rendjét külön törvény szabályozza.

A választási eljárásról szóló törvény 2013. évi XXXVI. törvény 89. §-a és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 70. §-a alapján a választás és a népszavazás során a szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatást a választópolgár a helyi választási irodánál tilthatja meg.

Az adatszolgáltatási tilalom visszavonható-e?

Igen, ez megtehető személyesen, postai úton vagy elektronikusan.
Eseti engedély alapján a tilalommal érintett adat kiadható. Ezen eljárás költségei az érintett adat kiadását kérelmező felet terheli.

Az adatletiltás kiterjed-e a közúti közlekedési nyilvántartásra is?

Amennyiben a közúti közlekedési nyilvántartásból is élni kíván adatletiltási jogával azt külön nyilatkozattal kell megtennie.
Az érintett személy megtilthatja személyes adatainak szolgáltatását, kivéve, ha az adatszolgáltatás törvényen, nemzetközi szerződésen vagy nemzetközi kötelezettségvállaláson alapul.
A közúti közlekedési nyilvántartás tekintetében a személyes adatok szolgáltatását tiltó nyilatkozatot, illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján a közlekedési igazgatási hatóságnál írásban lehet megtenni.

A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező személyazonosító adatait (születési hely, születési idő, anyja neve), sajátkezű aláírását és az alábbi nyilatkozatot:
„A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdésében biztosított jogommal élve nem járulok hozzá a nyilvántartásban tárolt személyes adataimnak a törvényben megjelölt célokon túl való felhasználásához, illetve kiadásához. Tudomásul veszem, hogy jelen nyilatkozatomat írásban vagy szóban bármikor visszavonhatom.”

Az adatszolgáltatást tiltó, visszavonó nyilatkozat megtételére elektronikus úton is lehetőség van a Személyre szabott Ügyintézési Felületen (https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal) oldalon az Adatszolgáltatás tiltásának, a tiltás visszavonásának bejegyzése ügytípusban.

Jogszabályok

• 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
• 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (GDPR - általános adatvédelmi rendelet)
• 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
• 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
• 513/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről

A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.