A lakcímigazolvány kiadására a lentiekben leírtak szerint kerülhet sor. A polgár az eljárás során tehet a lakcímigazolvány kiállítását megakadályozó nyilatkozatot. Akadályozó nyilatkozat hiányában, a lakcímigazolvány kiállítására jogszabályban meghatározott hatósági eljárásban kerül sor.

Jogosultak köre

Jogosult lakcímigazolványra a

Magyarországon élő:

• magyar állampolgár
• huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy
• menekültként elismert személy
• oltalmazottként elismert személy
• szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy

a külföldön élő:

• magyar állampolgár

Hol intézhető

Lakcímigazolvány első alkalommal történő kiadása kérelmezhető:

• személyesen, vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján bármely kormányablaknál
• magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár esetében személyesen, vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján bármely kormányablaknál
• a fentitől eltérő esetben a külföldön élő magyar állampolgár bármely kormányablaknál, a hivatásos konzuli tisztviselőnél vagy a nyilvántartást kezelő szervnél terjesztheti elő kérelmét.

Lakcímigazolvány kiadása első alkalommal hivatalból történik:

• magyar állampolgárságú újszülött esetében a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében (Budapest Főváros Kormányhivatala)
• huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy esetében (lakóhely szerint illetékes kormányablak)
• oltalmazott jogállású személy esetében (lakóhely szerint illetékes kormányablak)
• menekült jogállású személy esetében (lakóhely szerint illetékes kormányablak)
• külföldi letelepedési nyilatkozattal összefüggő lakcím ügyben annál a kormányablaknál, amelynél az eljárást az ügyfél megindítja, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányablaknál
• külföldön élő magyar állampolgár esetében – ha a nyilvántartásban nem szerepel – és amennyiben kéri a nyilvántartásba vételét, nyilvántartásba vételét követően az eljáró kormányablaknál, vagy konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelem esetén a nyilvántartást kezelő szervnél

A lakcímbejelentés és a lakcímigazolvány cseréje kérelmezhető:

• személyesen bármely kormányablakban
• elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján bármely kormányablaknál

A lakcímbejelentést elektronikus kapcsolattartás útján teljesítheti a bejelentő, a törvényes képviselő, vagy a meghatalmazott is, a képviseleti jogosultságot igazoló okiratot – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – csatolni szükséges.

Lakcímbejelentés személyesen, illetve a törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján terjeszthető elő, az alábbi esetek kivételével:

• a bejelentést egyetlen bejelentésre kötelezett is teljesítheti az együtt költöző valamennyi hozzátartozó nevében
• az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik
• az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik
• a munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a szállásadónak minősülő személy (képviselője) is megteheti

A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

Személyes adatok változásának bejelentése és a lakcímigazolvány cseréje kérelmezhető:

• a lakcím szerint illetékes kormányablaknál
• bármely kormányablakban az alábbi esetben:
• személyazonosító igazolvány egyidejű kiadásakor
• külföldön élő magyar állampolgár az illetékes külképviseleti hatóságnál is kérelmezheti

Lakcímigazolvány pótlása (elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés), valamint megrongálódás bejelentése és a lakcímigazolvány pótlása kérelmezhető:

• bármely kormányablakban,
• Budapest Főváros Kormányhivatalánál,
• külföldön élő magyar állampolgár a külképviseleten is kezdeményezheti

A kérelem személyesen, illetve a törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján terjeszthető elő.

Az elkészült lakcímigazolvány átvehető a kérelmező választása szerint:

• a kormányablakban
• lakóhelyre vagy tartózkodási helyre postázva, illetve külföldön élő magyar állampolgár esetében a külképviseletre postázva
• elektronikus kapcsolattartás útján előterjesztett lakcímbejelentési kérelem esetén a polgár választása szerint személyesen a kormányablaknál, vagy a lakóhelyre, tartózkodási helyre vagy egyéb címre postázva

Speciális esetek az elkészült lakcímigazolvány átvételében

• az újszülött első lakcíméről szóló hatósági igazolványt az eljáró hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és személyesen történő benyújtás esetén automatikus döntéshozatal útján állítja ki
• a külföldön élő magyar állampolgár a külképviseleten veheti át

Szükséges iratok

Lakcímigazolvány kiállításához szükséges okmányok:

• személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély)
• amennyiben rendelkezik vele, előző lakcímigazolvány, melyet le kell adni

lakcímbejelentéskor

• lakcímbejelentést a jogszabályban előírt adattartamú bejelentő lapon kell teljesíteni (Lakcímbejelentő lap díjmentesen beszerezhető bármely kormányablaknál.)
• a bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és a jogszabályban meghatározott esetekben a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia. Szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a kormányablaknak benyújtani
• ha a lakcímbejelentéssel érintett ingatlannak több szállásadója van, a szállásadók hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja. Az írásbeli nyilatkozatot be kell nyújtani az eljáró hatóságnak

Ha a lakcímbejelentési eljárás során a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezett vagy a szállásadó írásképtelen vagy írástudatlan, az eljáró hatóság a lakcímbejelentő lapon a bejelentő aláírásánál vagy a szállásadó aláírásánál az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.

személyes adatok változásakor

· személyes adatok változását igazoló, illetve a névviselés megállapítására alkalmas anyakönyvi kivonat (születési, házassági vagy bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló anyakönyvi kivonat), amennyiben az ügyfél nem rendelkezik a hivatkozott okiratokkal, úgy azt, a kormányablaknak kell hivatalból beszerezni

Első lakcímigazolvány kiállításához szükséges további okmányok:

• bevándorlási engedély
• huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány
• menekültkénti elismerésről szóló határozat
• oltalmazottkénti elismerésről szóló határozat

Elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján az alábbi esetekben teljesíthető a lakcímbejelentés:

• a bejelentő a lakás kizárólagos tulajdonosa vagy annak egyedüli haszonélvezője,
• a szállásadó a lakcímbejelentéshez előzetesen hozzájárult, vagy hozzájárulását a rendelkezési nyilvántartásban tette meg,
• a bejelentő csatolja a szállásadó hozzájárulását, illetve több szállásadó esetén a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó nyilatkozatát a többi szállásadó hozzájárulásáról,
• a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja és az okiratot az elektronikus kapcsolattartás útján teljesített lakcímbejelentéshez csatolja.

Az elektronikus kapcsolattartás útján történő lakcímbejelentés megtételére a Személyre szabott Ügyintézési Felületen kerülhet sor.

Az előző lakcímigazolványt leadhatja személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján bármely kormányablakban, vagy személyes megjelenés nélkül, postai úton az eljárás megindításának helyes szerint illetékes kormányablaknak címezve.

Személyes eljárás keretében, amennyiben a polgár tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvánnyal igazolta magát, a hatóság a tároló elemen a lakcímadatot annak nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti.

Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján indította meg, vagy ha a lakcímbejelentési eljárás időpontjában nem tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvánnyal igazolta magát, vagy a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn, a lakcímadatot utólagosan, a polgár kérelmére kell rögzíteni a tároló elemen.

Magyar állampolgár külföldről történő hazatérésének elektronikus úton történő bejelentése akkor teljesíthető, ha:

• a személyi- és lakóhely adatait igazoló okiratokat, nyilatkozatokat csatolja,
• az elektronikus lakcímbejelentésre vonatkozó feltételeket teljesíti.

A külföldről történő hazatérést elektronikus kapcsolattartás útján teljesítheti a bejelentő és a törvényes képviselő is. Az eljárás során a polgár személyi adatait magyar hatóság által kiállított anyakönyvi kivonattal, nőtlen vagy hajadon családi állapotát személyes nyilatkozattal igazolni szükséges.

Az elektronikus kapcsolattartás útján történő lakcímbejelentés és külföldről történő hazatérés bejelentés megtételére a Személyre szabott Ügyintézési Felületen kerülhet sor.

Az előző lakcímigazolványt – amennyiben rendelkezik vele- leadhatja személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján bármely kormányablaknál, vagy személyes megjelenés nélkül, postai úton az eljárás megindításának helyes szerint illetékes kormányablaknak címezve.

Személyes eljárás keretében, amennyiben a polgár tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvánnyal igazolta magát, a hatóság a tároló elemen a lakcímadatot annak nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti.

Ha a polgár a lakcímbejelentési és a külföldről történő hazatérés bejelentése eljárást elektronikus kapcsolattartás útján indította meg, vagy ha az eljárás időpontjában nem tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvánnyal igazolta magát, vagy a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn, a lakcímadatot utólagosan, a polgár kérelmére kell rögzíteni a tároló elemen.

Magyar és külföldi állampolgár Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyása bejelentését, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél személyesen, vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teljesítheti.

A letelepedési nyilatkozatban köteles megadni személyi- és lakcím adatait, valamint magyar állampolgár külföldi lakóhelye címét is.

Az elektronikus kapcsolattartás útján történő külföldi letelepedés megtételére a Személyre szabott Ügyintézési Felületen kerülhet sor.

A külföldi letelepedési szándék bejelentése nem érinti magyar állampolgárok esetén a személyazonosító igazolványra való jogosultságot, valamint a személyazonosító igazolvány érvényességét. A személyazonosító igazolványt a magyar állampolgárnak az eljáró hatóságnak nem kell leadni.

A külföldi letelepedési szándék bejelentése a nem magyar állampolgárok esetén a személyazonosító igazolványra és a lakcímigazolványra való jogosultságot megszünteti, ezért a személyazonosító igazolványt és a lakcímigazolványt le kell adni.

Költségek

A lentiekben meghatározott kivételektől eltekintve,

- a lakcímigazolvány kiállításáért 3 700 Ft,

- a lakcímigazolvány kiállításáért és belföldön, postai úton könyvelt küldeményként történő kézbesítéséért 5 700 Ft, valamint

- a lakcímigazolvány kizárólag belföldön, postai úton könyvelt küldeményként történő kézbesítéséért 2 000 Ft díjat szükséges megfizetni.

A díjat az eljárás megindításakor bankkártyával vagy amennyiben erre nincs lehetőség készpénz-átutalási megbízáson (csekken) szükséges megfizetni.

A lakcímigazolvány kiállításáért nem kell díjat fizetni:

1. A 14. életévet be nem töltött polgár részére lakcímigazolvány igénylésekor
2. Az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött lakcímigazolványának hivatalbóli kiállításakor
3. A lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolvány cseréjekor, amennyiben a polgárt lakcímigazolvánnyal még nem látták el
4. A tévesen bejegyzett adatok helyesbítése esetén
5. A lakcímigazolvány gyártmányhibája esetén
6. Ha a lakcímigazolvány kiállítására a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor

A lakcímigazolvány belföldön, postai úton könyvelt küldeményként történő kézbesítéséért nem kell díjat fizetni:

• A tévesen bejegyzett adatok helyesbítése esetén
• A lakcímigazolvány gyártmányhibája esetén
• A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatti költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén

Az elkészült lakcímigazolványok átvétele a kormányablakokban díjmentes.

Ügyintézési idő

Az ügyintézési határidő – ha a kérelem hiánytalan és a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott 8 nap, ellenkező esetben az ügyintézés határideje 60 nap.

A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 30 nap.

A lakcímigazolvány személyes megjelenés esetén, amennyiben lehetőség van rá, azonnal átvehető a kormányablakban.

Érdemes tudni

A lakcímigazolványnak érvényességi ideje nincs.

Érvénytelenné válik a lakcímigazolvány, ha:

• az abba bejegyzett adatok megváltoztak
• megrongálódott
• elveszett, eltulajdonították
• hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel, vagy azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki
• megszűnt a lakcímigazolványra való jogosultság
• a polgár meghalt

A Magyarország területén élő és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A tartózkodási hely címe bejelenthető (a lakó-, illetve a tartózkodási hely bejelentése a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés), vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározottak szerint valamely jogosultság gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként bejelentendő. Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított három munkanapon belül kell megtenni.

Ha a polgár a tartózkodási helyét bejelentette, a tartózkodási hely megszüntetését köteles bejelenteni. A tartózkodási helyet annak létesítésétől számított öt éven belül ismételten be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik.

Jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését, vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását.

Lakcímbejelentés keretében a lakóhely létesítése, változása, tartózkodási hely létesítése, változása, megújítása, megszüntetése, vagy lakóhely változása és tartózkodási hely megszüntetése jelenthető be.

Ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor. A külföldön élő magyar állampolgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett külföldi lakóhelyét kell tekinteni.

A digitális állampolgár személyi azonosítóját, természetes személyazonosító adatait és bejelentett lakcímét a digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan előállított hitelesített igazolással is igazolhatja (DÁP alkalmazás).

Elektronikus ügyintézés

A lakcímbejelentést, hazatérés és külföldi letelepedés bejelentését elektronikus úton is bejelentheti a Személyre szabott Ügyintézési Felületen (https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal).

Letölthető anyagok

Az ügyhöz formanyomtatvány nem tartozik.

Fogalmak

Lakcímigazolvány célja

A lakcímigazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.

Személyi azonosító

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja a személyi azonosító. A személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak- és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó polgárok azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartását kezelő szerv képezi.

Jogszabályban meghatározottak vagy a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatának kivételével az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározott hatósági eljárásban kiállított hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.

A digitális állampolgár személyi azonosítóját, természetes személyazonosító adatait és bejelentett lakcímét a digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan előállított hitelesített igazolással is igazolhatja (DÁP alkalmazás).

Lakóhely

A polgár lakóhelye annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

A külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye az általa bejelentett külföldi ország, település, és lakcím.

A lakóhely létesítését, illetve annak változását bármely kormányablakban kell bejelenteni.

A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését bármely kormányablakban egyidejűleg is bejelentheti.

A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.

Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be.

Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.

Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének (törvényes képviselőjének) lakóhelyével.

Tartózkodási hely

A polgár tartózkodási helye annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

Ha a polgár a tartózkodási helyét bejelentette, a tartózkodási hely megszüntetését köteles bejelenteni.

A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését bármely kormányablakban egyidejűleg is bejelentheti.

A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét bármely kormányablakban bejelentheti. A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik. A 14. életévét betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti. Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki:

• gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén
• letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti

Lakcímbejelentési kötelezettség

A Magyarország területén élő és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A tartózkodási hely címe bejelenthető (a lakó-, illetve a tartózkodási hely bejelentése a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés), vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26/A. §-ban meghatározottak szerint valamely jogosultság feltételeként bejelentendő. Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított 3 munkanapon belül kell megtenni.

Ha a polgár a tartózkodási helyét bejelentette, a tartózkodási hely megszüntetését köteles bejelenteni.

Ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor. A külföldön élő magyar állampolgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett külföldi lakóhelyét kell tekinteni.

Jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését, vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását.

A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, számított öt napon belül köteles bármely kormányablakban a nyilvántartásba vételhez szükséges -okirattal igazolt- személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a kormányablak hatósági igazolványt ad ki, kivéve, ha a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz.

Az idegenrendészeti hatóság – jogszabályban meghatározott kivétellel – a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiállításától számított öt napon belül a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár lakóhelye szerint illetékes kormányablaknak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a kormányablak hatósági igazolványt ad ki, kivéve, ha a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz.

A menekültügyi hatóság a menekült és az oltalmazott jogállását elismerő határozat kiállításától számított öt napon belül, a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba vétele érdekében, a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a menekült és az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes kormányablaknak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a kormányablak hatósági igazolványt ad ki, kivéve, ha a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz.

Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgár adatai, valamint a magyar állampolgárság fennállásának igazolásával.

A hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény alapján nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár a magyarországi lakóhelyére történő beköltözésétől számított öt napon belül köteles bármely kormányablakban a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat bejelenteni. A személyi adatok igazolása az idegenrendészeti hatóság által kiadott huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíthető. Az adatok nyilvántartásba vételéről a kormányablak hatósági igazolványt ad ki, kivéve, ha a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz.

A lakcímbejelentésről a kormányablak a lakcímigazolványt kiállítja és átadja vagy erre irányuló kérelem és igazgatási szolgáltatási díj megfizetése esetén kézbesíti a polgár részére.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Nyilvántartásba vételét követően Budapest Főváros Kormányhivatala a lakcímigazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére az igazgatási szolgáltatási díjak idegenrendészeti hatóságnál történő megfizetése esetén.

Szállásadó

A lakcím bejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó:

• a természetes személy vagy jogi személy tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője
• az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő)
• a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató
• a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja

Szállásadó továbbá

• a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében
• a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében

A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentő lapján a "tulajdonos", "bérlő", illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.

Ha a lakcímbejelentéssel érintett ingatlannak több szállásadója van, a szállásadók hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja. Az írásbeli nyilatkozatot be kell nyújtani az eljáró hatóságnak.

A szállásadó bármely kormányablaknál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy:

• a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
• a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.

Ha a szállásadó nem él a fenti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
A szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a kormányablaknak benyújtani.

Lakcím nélküli polgár

Ha a Magyarországon élő polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik.

Fiktív lakcím

A lakcímbejelentések hivatalból történő fiktívvé nyilvánításának akkor van helye, ha a jegyző vagy a kormányablak a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím valótlan. Ezt követően a jegyző erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes kormányablakot, mely a jegyző vagy saját eljárása alapján megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti.

Abban az esetben, ha a személy, és a szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós, mert hozzájárulását nem adta meg, vagy azt visszavonta, akkor az ellenkező bizonyításig a kormányablak a szállásadásra jogosult polgár kérelmére (nyilatkozatára) dönt a lakcím fiktívvé nyilvánításáról, ellenkező okirati bizonyítás hiányában. A jegyző a polgár nyilatkozatáról haladéktalanul tájékoztatja az illetékes kormányablakot. A kormányablak a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi. A döntés véglegessé válását követően a fentiek szerint jár el. A lakcím "fiktív" jelzéssel szerepeltetése esetén a kormányablak haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban.

Lakcím érvénytelenítése

Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat akkor is, ha a kormányablak megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

A bíróság vagy más hatóság – ha a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került – erről értesíti a kormányablakot, amely hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be vagy a kormányablak a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, a polgár adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.

A lakcímbejelentések hivatalból történő érvénytelenné nyilvánításának akkor van helye, ha a jegyző vagy a kormányablak a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a lakcímbejelentés nem felelt meg a jogszabályban előírt feltételeknek. Ezt követően a jegyző erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes kormányablakot, mely a jegyző vagy saját eljárása alapján megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti. A lakcím "fiktív" jelzéssel szerepeltetése esetén a kormányablak haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban.

Hajléktalan polgár

Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett "lakcím nélküli" bejegyzést kell tenni. A településszintű cím közterület elnevezést és házszámot nem tartalmaz. A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie bármely kormányablakban.

Lakcímigazolvány adattartalma

A lakcímigazolvány tartalmazza a polgár:

• természetes személyazonosító adatait
• a lakcímét
• személyi azonosítóját
• az okmány azonosítóját
• tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén- a törvényes képviselő kérelmére- a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát
• kiállítás keltét
• kiállító hatóság megnevezését
• a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában

Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőinek nevét és telefonszámát kizárólag a lakcímigazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a lakcímigazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell. A lakcímigazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé. A polgár egyidejűleg csak egy érvényes lakcímigazolvánnyal rendelkezhet.

Lakcímigazolvány érvénytelensége

Érvénytelenné válik a lakcímigazolvány, ha:

• az abba bejegyzett adatok megváltoztak
• megrongálódott
• elveszett, eltulajdonították
• hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki
• megszűnt a lakcímigazolványra való jogosultság
• a polgár meghalt

Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve – elhalálozása esetén – hozzátartozója vagy az egészségügyi vagy szociális intézmény köteles nyolc napon belül a kormányablakban, a konzuli tisztviselőnél, Budapest Főváros Kormányhivatalánál, az illetékes anyakönyvvezetőnél vagy a nyilvántartást kezelő szervnél leadni.

Hivatalból induló eljárás

A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha

a) arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el kivéve, ha a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz,

b) arra a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor kivéve, ha a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz,

c) a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt kivéve, ha a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz,

d) a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását kivéve, ha a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz,

e) arra a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor,

f) a polgár elektronikus úton jelenti be tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését kivéve, ha a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz.

Jogosultság megszűnése

Megszűnik a lakcímigazolványra való jogosultság, ha

• a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja
• a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, EK letelepedési engedélyét, ideiglenes tartózkodási kártyáját, nemzeti tartózkodási kártyáját, illetve EU tartózkodási kártyáját az idegenrendészeti hatóság visszavonta
• a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy bevándorlási engedélyét visszavonták
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott
• a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését visszavonták
• a polgár magyar állampolgársága megszűnt

Gyakran ismételt kérdések

Változott-e a lakcímbejelentés rendje?

A lakcímet, vagy annak változását bármely kormányablakban kell lakcímjelentő lapon bejelenteni. A lakcímbejelentő lap ingyenes, melyet a kormányablak bocsát a polgár rendelkezésére. A polgár a lakcímbejelentő lap hátoldalán a lakcímigazolvány postázására vonatkozó információkat adja meg. A lakcímbejelentésről a polgár igazolást kap, - mely a lakcímjelentő lap letéphető része - ezzel igazolhatja lakcímbejelentését addig, amíg a lakcímigazolvány el nem készül. A lakcímigazolványt a kormányablak készíti el és adja át a polgárnak vagy kézbesíti a polgár által megadott címre.

Lakcím változását elektronikusan is bejelentheti a Személyre szabott Ügyintézési Felületen. A lakcímigazolvány elektronikus kapcsolattartás útján előterjesztett kérelem esetén a polgár választása szerint személyesen a kormányablakban, vagy a lakóhelyre, tartózkodási helyre vagy egyéb címre postázva vehető át.

Személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban melyik kormányablak adja ki a lakcímigazolványt?

Az a kormányablak, amelyik a személyazonosító igazolvány kiállítása tekintetében is eljár.

Akinek hatósági igazolványa van, kell-e lakcímigazolványt kérnie?

Csak ez okból nem. A 2000. január 1-je előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap, és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül.

Jogszabályok

• 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
• 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
• 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
• 19/2024. (XII. 31.) MK rendelet az egyes okmányok kiállításával és a postai kézbesítéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről

A jogszabályok megtalálhatók a nemzeti jogszabálytárban.