Személyazonosító igazolvány kiadása

 

Jogosultak köre

 

Állandó személyazonosító igazolvány a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó,

• magyar állampolgárnak,
• huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, menekült vagy oltalmazott jogállású személynek adható.

2016. január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is jogosultak személyazonosító igazolvány igénylésére.

Köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni az a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel.

Köteles továbbá állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, a menekült és az oltalmazott jogállású személy.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.

 

Hol intézhető

 

Állandó személyazonosító igazolvány személyesen kérelmezhető:

• bármely kormányablaknál
• Budapest Főváros Kormányhivatala Központi Kormányablakánál (a továbbiakban: kormányablak)
• a nyilvántartást kezelő szervnél
• a konzuli tisztviselőnél, ha az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmet a magyar állampolgár terjeszti elő.

A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyes megjelenésre köteles. A kormányablak előtt személyes megjelenésében egészségügyi okból akadályozott – és erről a tényről orvosi igazolással rendelkező – kérelmező adatait – kérésére - a hatóság a kérelmező lakcímén vagy egyéb fellelhetőségi helyén rögzíti.

A kérelmezőnek a kérelmet saját kezűleg kell aláírnia.

Cselekvőképtelen kiskorú és cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú ügyfél helyett törvényes képviselője jár el. Az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni szükséges.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

A személyazonosító igazolvány elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, megrongálódását be kell jelenteni, ami megtehető:

• a kormányablaknál,
• külföldön a külképviseletnél
• rendőrségnél (eltulajdonítás esetén feljelentéssel).

A személyazonosító igazolvány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése elektronikus úton, a https://www.magyarorszag.hu/szuf/ weboldalon is bejelenthető. A bejelentés teljesítéséhez elektronikus azonosítási szolgáltatás regisztráció szükséges.

 

Állandó személyazonosító igazolvány elvesztésének, eltulajdonításának vagy megsemmisülésének bejelentése, valamint pótlásának elektronikus úton történő kezdeményezése:

 

Az érvényes állandó személyazonosító igazolvány elvesztésének, eltulajdonításának vagy megsemmisülésének bejelentése, valamint az okmány pótlásának egyidejű kezdeményezése iránti együttes kérelem elektronikus azonosítást követően a Személyre szabott Ügyintézési Felületen ( https://www.magyarorszag.hu/szuf/ ) nyújtható be.

 

Személyes kérelmezése esetén a kész okmány átvehető a kérelmező választása szerint:

• a kormányablakban, – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél,
• konzuli tisztviselőnél,
• postai úton.

A postai úton át nem vett okmányt a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja veheti át a kérelmező által az eljárás során a személyazonosító igazolvány kézbesítésére megjelölt cím szerint illetékes kormányablakban.

Lehetőség van arra is, hogy a magyar állampolgár Magyarországon kérelmezett állandó személyazonosító igazolványa konzuli tisztviselőnél, valamint a konzuli tisztviselőnél kérelmezett okmány a polgár választása szerinti másik konzuli tisztviselőnél kerülhessen átadásra. Továbbá a konzuli tisztviselőnél kérelmezett állandó személyazonosító igazolvány Magyarországon, postai úton kézbesítésre vagy személyesen a kormányablakban is átadásra kerülhet.

Csak a kormányablaknál, illetve – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél vehető át a kész okmány, ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.

A konzuli tisztviselőnél kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.

 

Elektronikus kapcsolattartás útján benyújtott együttes kérelem esetén:

 

Az állandó személyazonosító igazolvány postai úton kerül megküldésre a kérelmező által megjelölt címre.

A postai úton át nem vett okmányt a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja veheti át a kérelmező által az eljárás során a személyazonosító igazolvány kézbesítésére megjelölt cím szerint illetékes kormányablakban.

Elektronikus kapcsolattartás útján történő igénylés esetén az okmány a kérelmező választása szerint a konzuli tisztviselőnél személyesen átvehető vagy a kérelmező választása szerint külföldön postai úton kerül megküldésre.

Az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód létrehozásához szükséges aktiváló PIN kód és a PUK kód a kérelmező elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz tartozó tárhelyére kerül megküldésre.

Felhívjuk a figyelmét, hogy állandó személyazonosító igazolványa átvételére – az átvételre való felhívást követő – 60 napon belül van lehetősége a kormányablakban vagy a nyilvántartást kezelő szervnél, ezt követően a hatóság az állandó személyazonosító igazolványt átvétel hiányában érvényteleníti és selejtezi.

 

Szükséges iratok

 

A kérelmezőnek a személyazonosságát igazolnia szükséges. Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, akkor az igazoláshoz ezt felhasználhatja.

Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a személyazonosságát egyéb módon igazolnia szükséges. Az igazoláshoz felhasználható különösen:

• a menekült, az oltalmazott jogállású és a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező kérelmező esetén a bevándorlási engedély, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okirat, a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmánya,
• a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén – ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor – olyan fénykép, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltüntette a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságot bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolta.

Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, de a kérelem benyújtásakor rendelkezik a magyar hatóság által kiállított születési anyakönyvi kivonattal és a névviselés megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal, azt a kérelemhez bemutathatja. Az iratok hiányában az eljáró hatóság hivatalból intézkedik azok beszerzéséről.

Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél esetén, a helyette eljáró törvényes képviselőjének igazolnia szükséges a saját személyazonosságát (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezető engedély).

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a törvényes képviselőnek igazolnia szükséges:

• a törvényes képviseletet jogerős bírósági vagy végleges gyámhatósági határozattal,
• személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel saját személyazonosságát.

Adatváltozás esetén az adatok változását igazoló okirat bemutatása, így például:

• bemutathatja a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát (ha az ügyfél az anyakönyvi kivonatot nem mutatja be, akkor az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték),
• ha a polgár a doktori címet 2006. február 1-jén vagy azt követően fennálló hallgató jogviszony alapján szerezte, a doktori címre jogosító okiratot vagy annak másolatát bemutathatja.

A honosítással vagy visszahonosítással magyar állampolgárságot szerzett, külföldön élő kérelmezőnek az első személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa a természetes személyazonosító adatokat, így különösen a névviselését az anyakönyvbe bejegyzett adatokkal vagy a névmódosítását tartalmazó honosítási okirattal megegyezően tartalmazza.

Elektronikus ügyintézés keretében történő pótlás kezdeményezése során a pótlás okát, a kézbesítés módját, valamint opcionális jelleggel az eltulajdonítás miatt tett feljelentés ügyiratszámát és az okmány elkészültéről szól automatikus értesítéshez szükséges kapcsolattartási adatot (mobiltelefonszám és/vagy e-mail cím) kell megadni.

 

Költségek

 

A lentiekben meghatározott kivételektől eltekintve,

• az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállításáért 3 100 Ft,
• az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáért 7 700 Ft,
• az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáért és belföldön, postai úton könyvelt küldeményként történő kézbesítéséért 9 700 Ft, valamint
• az állandó személyazonosító igazolvány kizárólag belföldön, postai úton könyvelt küldeményként történő kézbesítéséért 2 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) szükséges megfizetni.

A díjat az eljárás megindításakor bankkártyával vagy amennyiben erre nincs lehetőség készpénz-átutalási megbízáson (csekken) szükséges megfizetni.

A személyazonosító igazolvány kiállításáért nem kell díjat fizetni:

1. A korábbi állandó személyazonosító igazolvány érvényességének lejárta miatti új okmány igénylésekor

2. A 14. életévet be nem töltött kérelmező ideiglenes és állandó személyazonosító igazolványa igénylésekor

3. Az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványának hivatalbóli kiállításakor

4. A családi állapot változásból eredő névváltozás miatti állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor, amennyiben arra a családi állapot változására okot adó esemény bekövetkeztét követő 90 napon belül kerül sor

5. A honosított vagy visszahonosított polgár állandó személyazonosító igazolványának hivatalbóli kiállításakor

6. A 70. életévet betöltött kérelmező állandó személyazonosító igazolványának igénylésekor

7. A tévesen bejegyzett adatok helyesbítése esetén

8. A korábbi ideiglenes és állandó személyazonosító igazolvány gyártáshibája esetén

9. A korábbi állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének nem működése esetén vagy, ha a tároló elem hibásan tartalmazza a jogszabályban meghatározott, a polgárnak vagy az igazolványnak a nyilvántartásban szereplő adatait

10. Az állandó személyazonosító igazolvány jogszabályban meghatározott elektronikus szolgáltatásainak nem megfelelő működésekor

A személyazonosító igazolvány belföldön, postai úton könyvelt küldeményként történő kézbesítéséért nem kell díjat fizetni:

1. A tévesen bejegyzett adatok helyesbítése esetén

2. A korábbi ideiglenes és állandó személyazonosító igazolvány gyártáshibája esetén

3. A korábbi állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének nem működése esetén vagy, ha a tároló elem hibásan tartalmazza a jogszabályban meghatározott, a polgárnak vagy az igazolványnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatait

4. A korábbi állandó személyazonosító igazolvány jogszabályban meghatározott elektronikus szolgáltatásainak nem megfelelő működésekor

Az elkészült állandó személyazonosító igazolványok átvétele a kormányablakban, a nyilvántartást kezelő szervnél díjmentes.

 

Ügyintézési idő

 

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje – ha a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott– 8 nap, egyéb esetekben 20 nap.

Lehetőség van SMS vagy/és e-mail értesítés kérésére az elkészült igazolvány postára adásának, illetve hatósághoz érkezésének napjáról.

 

Érdemes tudni

 

2021. augusztus 2. napját követően kizárólag tároló elemet tartalmazó okmány adható ki. A tároló elem tartalmazza birtokosának arcképét és 2 ujjnyomatát, ezért a 6. életévét betöltött polgár – jogszabályban meghatározott kivétellel – köteles állandó személyazonosító igazolványa kiadásához ujjnyomatot adni. Nincs lehetőség az ujjnyomat adásának visszautasítására.

A tároló elem a 2021. augusztus 2-án és azt követően igényelt állandó személyazonosító igazolványok esetén kötelezően tartalmazza a polgár ujjnyomatát, ez alól csak azon személy kivétel, aki:

• a 6. életévét nem töltötte be,
• ujjnyomat adására ideiglenesen fizikailag képtelen (átmeneti), vagy
• ujjnyomat adására fizikailag képtelen (végleges).

Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama, ha a jogosult

• a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,
• a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,
• a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.

Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.

A 70. életévet betöltött jogosult – huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, menekült és oltalmazott jogállású személy kivételével – kérheti, hogy részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra.

A kiállítás napjától számított 1 éves érvényességi idejű állandó személyazonosító igazolványt kell kiállítani azon polgár részére, aki az ujjnyomat adására ideiglenesen fizikailag képtelen.

A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy állandó személyazonosító igazolványát a jogszabályban meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, EK letelepedési engedélyébe, ideiglenes tartózkodási kártyájába, nemzeti tartózkodási kártyájába, illetve EU tartózkodási kártyájába bejegyzett érvényességi idővel kell kiállítani.

A menekült vagy oltalmazott jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a menekültkénti vagy oltalmazottkénti státuszról rendelkező döntés meghozatalának napjától számított 4 évre kell kiállítani.

Elektronikus értesítést kapnak kártyaformátumú igazolványuk érvényességének lejártáról az ügyfélkapuval rendelkező polgárok. A figyelmeztető e-mailt három alkalommal, az érvényességi idő lejárta előtt két hónappal, majd egy hónappal, végül a lejárat napján kapják meg.

A büntetés-végrehajtási intézetből szabadult személynek a fogvatartás ideje alatt lejárt, valamint a szabadulást követő tizenöt napon belül lejáró személyazonosító igazolványa a szabadulást követő kilencven napig érvényes.
A szabadulás időpontja a büntetés-végrehajtási intézet által kiállított szabadulási igazolással igazolható.
A meghosszabbodott érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.

Az ideiglenes személyazonosító igazolványt az eljáró hatóság hivatalból állítja ki, ha az ügyfél nem rendelkezik érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal. Az ideiglenes igazolvány érvényességi ideje a kiadástól számított 30 nap. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig az ideiglenes személyazonosító igazolvány ismételten kiadható.

Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány abban az esetben is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

Ha az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje lejár vagy a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott, az ideiglenes személyazonosító igazolvány leadható a kormányablaknál, a konzuli tisztviselőnél és – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél.

2021. augusztus 2. napjától az állandó személyazonosító igazolvány a magyar állampolgár kérelmére – az elektronikus anyakönyvbe történt bejegyzés, ennek hiányában a polgár kérelmében foglaltak alapján – tartalmazza a polgár származási helyét.

 

Elektronikus ügyintézés keretében történő pótlás:

 

Az érvényes állandó személyazonosító igazolvány esetén van lehetőség az okmány elvesztésének, eltulajdonításának vagy elvesztésének bejelentésére, valamint egyidejű pótlásának kezdeményezésére. Ideiglenes személyazonosító igazolvány pótlása nem kezdeményezhető.

Nem pótolható a személyazonosító igazolvány, azaz elektronikus kérelem nem nyújtható be, ha az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése korábban már bejelentésre került és ezáltal az okmány a nyilvántartásban érvénytelen.

Pótolható a 2021. augusztus 2. napját megelőzően kiállított állandó személyazonosító igazolvány, amely

• rendelkezik tároló elemmel, a tároló elem tartalmazza az ujjnyomat adatot, valamint az ujjnyomatot - a polgár hozzájárulása alapján – a személyiadat- és lakcímnyilvántartás jelenleg is tartalmazza.

Pótolható a 2021. augusztus 2. napján vagy azt követően benyújtott kérelem alapján kiállított állandó személyazonosító igazolvány, amely esetén

• a tároló elem tartalmazza az ujjnyomat adatot, valamint az ujjnyomatot - a polgár hozzájárulása alapján – a személyiadat- és lakcímnyilvántartás jelenleg is tartalmazza,
• a tároló elem nem tartalmazza az ujjnyomat adatot, mert a polgár ujjnyomat adására ideiglenesen fizikailag vagy fizikailag képtelen.

Nem pótolható a 2016. január 1. napját megelőzően benyújtott kérelem alapján kiállított állandó személyazonosító igazolvány.

Az újonnan kiállított okmányra kerülő természetes személyazonosító és egyéb adatok (arcképmás, aláírás, állampolgárság), valamint az érvényességi idő megegyezik a korábbi (megsemmisült, elvesztett vagy eltulajdonított) okmányon szereplő adatokkal. Amennyiben a pótlási eljárásban kiállított személyazonosító igazolvány tároló elemmel rendelkezik, az tartalmazni fogja az igénylő TAJ számát, adóazonosító jelét, személyi azonosítóját és lakcímadatát.

A vizuálisan is érzékelhető adatok közül változik az okmányazonosító, a kiállítás ideje, a gépi olvasásra alkalmas adatsor (MRZ), a kódszám (CAN) és az adattároló kód (QR). Az új igazolvány elektronikus egyedi azonosítója is megváltozik, továbbá a tároló elem nem fogja tartalmazni a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámo(ka)t, valamint az e-aláírás szolgáltatást.

Az állandó személyazonosító igazolvány pótlása esetén az igazolványon az a származási hely kerül feltüntetésre, amely az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolványon szerepelt.

 

Elektronikus ügyintézés

 

A személyazonosító igazolvány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése elektronikus kapcsolattartás útján is bejelenthető.

Az érvényes állandó személyazonosító igazolvány elvesztésének, eltulajdonításának vagy megsemmisülésének bejelentése, valamint az okmány pótlásának egyidejű kezdeményezése iránti együttes kérelem kizárólag a Személyre szabott Ügyintézési Felületen elektronikus azonosítást követően nyújtható be.

 

Letölthető anyagok

 

Az ügyhöz formanyomtatvány nem tartozik.

 

Fogalmak

 

Személyazonosság igazolására alkalmas okmányok

 

A polgár személyazonosságát igazoló okmányok:

• a személyazonosító igazolvány
• útlevél
• a kártyaformátumú vezetői engedély (jogosítvány)

A személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

A hadköteles katona a személyazonosságát a katonai szolgálatteljesítési ideje alatt a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által a hadköteles katonák részére kibocsátott katonai igazolvánnyal igazolja. Személyazonosítás céljából a hadköteles katona nem kötelezhető más okmány bemutatására.

 

Személyazonosító igazolvány adattartalma

Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

• nevét,
• születési nevét,
• születési helyét,
• születési idejét,
• állampolgárságát,
• anyja nevét,
• nemét,
• arcképmását
• aláírását, ha a 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan,
• személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,
• személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,
• személyazonosító igazolványa kiállításának idejét,
• személyazonosító igazolványát kiállító hatóság nevét,
• annak tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít vagy a jogszabályban foglalt esetekben – jogszabályban meghatározott nem olvasható formában – a külföldre utazási korlátozás tényét,
• meghatározott adatokból képzett, a polgár és a személyazonosító igazolvány azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

Az állandó személyazonosító igazolvány a magyar állampolgár kérelmére – az elektronikus anyakönyvbe történt bejegyzés, ennek hiányában a polgár kérelmében foglaltak alapján –vizuálisan tartalmazza a polgár származási helyét.

Külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza annak a tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít.

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a felsoroltakon túl magyar állampolgár esetén tartalmazza a gépi olvasásra alkalmas adatsort, külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár esetén annak tényét, hogy az ideiglenes személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít, adattároló kódot, valamint a kiadásának az okát.

 

Tároló elem

 

Az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus adathordozó egységet, tároló elemet (chip) tartalmaz. A tároló elem elektronikus formában tartalmazza valamennyi személyes adatot és okmányadatot, amely az állandó személyazonosító igazolványon vizuálisan is megjelenik.

A tároló elem a fenti adatokon kívül az alábbi adatokat tartalmazza:

• a polgár ujjnyomatát (kivéve, ha a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 6. életévét még nem tölti be, az ujjnyomat adására ideiglenesen fizikailag vagy fizikailag képtelen),
• az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatot,
• a polgár személyi azonosítóját
• a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,
• a polgár adóazonosító jelét,
• a polgár lakcímét,
• a szolgáltatásazonosítót,
• a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítóját,
• a polgár kérelmére legfeljebb kettő, vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámot.

 

A személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó kódok

 

A személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelemhez szükséges adatok rögzítését követően kerülnek átadásra a polgár számára a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány elektronikus használatához szükséges kódok.

Ha a polgár nem igényel elektronikus aláírást, akkor a következők kódokat kapja meg egy sértetlen lezárt borítékban:

• Állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó aktiváló PIN kód: egy 5 jegyű számsor, amit az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód legelső használata előtt egyszer kötelezően meg kell adni. Arra szolgál, hogy a polgár meggyőződhessen róla, előtte senki nem használta a kártyát, illetve hogy biztos legyen benne, hogy az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kódot rajta kívül senki nem ismeri. Az állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor kapott borítékból ismerhető meg, egyszer használható.
• PUK kód: egy 10 jegyű számsor, amely a harmadik hibás PIN kód megadási kísérlet után, a blokkolódott PIN kódok lecserélésére szolgál. A PUK kód tízedik hibás megadását követően blokkolódik, feloldása személyes megjelenés és azonosítás után lehetséges, ekkor a PUK kód újra aktívvá válik. A PUK kód az állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor kapott PIN borítékban kerül átadásra, módosítására nincs lehetőség.
• Regisztrációs kód: 11 karakter hosszú, számokból és betűkből álló kódsor, amellyel a polgárnak egyszeri alkalommal lehetősége lesz kártyaolvasó nélkül ügyfélkaput nyitni. A polgár a regisztrációs kódot az állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor kapja meg a PIN borítékban, nem módosítható.

Ha a polgár 2024. szeptember 1. napja előtt elektronikus aláírást is igényelt, az alábbi kódok is átadásra kerültek, külön sértetlen, lezár borítékban:

• Elektronikus aláíráshoz tartozó aktiváló PIN kód: egy ötjegyű számsor, amit az elektronikus aláíráshoz tartozó PIN kód legelső használata előtt egyszer kötelezően meg kell adni. Arra szolgál, hogy a polgár meggyőződhessen róla, előtte senki nem használta a kártya aláírás funkcióját, illetve hogy biztos legyen benne, hogy az elektronikus aláíráshoz tartozó PIN kódot rajta kívül senki nem ismeri. Az elektronikus aláíráshoz tartozó aktiváló PIN kód az elektronikus aláírási szolgáltatás igénylésekor kapott borítékból ismerhető meg, egyszer használható.
• Visszavonási jelszó: egy 8 jegyű számsor, amit a polgár az elektronikus aláírás szolgáltatás igénylésekor kapott borítékban kap meg. Az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány ügyfél kérelmére történő telefonos visszavonásához szükséges

 

Személyazonosító igazolvány cseréje

 

Érvényes személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár akkor kezdeményezheti, ha

• az abban tárolt vagy azon szereplő adataiban változás következett be, ide nem értve az a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben (a továbbiakban: Nytv.) 29. § (7) bekezdés d), e), i) és j) pontjában meghatározott adatokat, valamint a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámát,
• az gyártáshibás,
• az abban tárolt vagy azon szereplő téves adatok helyesbítésre kerültek, ide nem értve az Nytv. 29. § (7) bekezdés d), e), i) és j) pontjában meghatározott adatokat, valamint a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámát,
• családi állapot változás nyomán névadata megváltozott és kérelmét a családi állapot változásra okot adó esemény bekövetkeztét követő 90 napon belül benyújtja,
• a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza az Nytv.-ben meghatározott, a polgárnak vagy az igazolványnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatait,
• az érvényességi idejéből legfeljebb 60 nap van hátra,
• a tároló elem nem működik,
• a 70. életévét betöltött kérelmező az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolványt igényel,
• az Nytv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus szolgáltatásai nem működnek,
• a személyazonosító igazolvány tároló eleme ujjnyomatot nem tartalmaz, és a polgár ujjnyomat rögzítését kéri.

 

Személyazonosító igazolvány fajtái

 

• állandó személyazonosító igazolvány
• ideiglenes személyazonosító igazolvány

 

Személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadása

 

Az eljáró hatóság az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult, illetőleg amennyiben nem állnak fenn az állandó személyazonosító igazolvány cseréjének jogszabályban meghatározott feltételei.

 

Személyazonosító igazolvány kérelem aláírása

 

A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá.

A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - kérelem aláírás rovatában - az eljáró hatóság "írásképtelen" bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz.

A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.

 

Személyazonosító igazolvány leadása találás esetén

 

Ha a polgár a korábban elveszített saját személyazonosító igazolványát megtalálja, a megtalálástól számított három munkanapon belül értesítenie kell a kormányablakot, illetve külképviseletet. Ha a polgár az okmány megtalálásáról a rendőrséget értesíti, úgy a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a találás helye szerint illetékes kormányablakot, vagy a nyilvántartást kezelő szervet.

A más nevére szóló, talált személyazonosító igazolványt a találás helye szerint illetékes jegyzőnek vagy kormányablaknak kell leadni. A kormányablak visszaadja a talált személyazonosító igazolványt, ha az nem tekinthető érvénytelennek, és a polgár új állandó személyazonosító igazolványt még nem kapott. A talált személyazonosító igazolványt a kormányablak belföldön postai úton, könyvelt küldeményként küldi meg az arra jogosultnak.

 

Személyazonosító igazolvány leadása

 

Az állandó személyazonosító igazolványt – kivéve ha a polgár egyéb érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik vagy vállalja, hogy az új állandó személyazonosító igazolványát személyesen veszi át – a kérelem benyújtásával le kell adni az eljáró hatóságnak, ha a jogosult új állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmet nyújtott be.

A jogosultság megszűnésétől számított 8 napon belül le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes kormányablaknak vagy – külföldi tartózkodás esetén – a külképviseletnek, ha az arra való jogosultság megszűnt. Ha a menekült menekültkénti elismerését, az oltalmazott oltalmazottkénti elismerését, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására, a személyazonosító igazolványt a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy a lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti szervnél, a menekült és az oltalmazott pedig a menekültügyi hatóságnál adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes kormányablaknak küldi meg.

Leadható az ideiglenes személyazonosító igazolvány a kormányablakban, a konzuli tisztviselőnél és – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél, ha érvényességi ideje lejárt vagy a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

 

Személyazonosító igazolvány leadása halál esetén

 

Az elhalt személy személyazonosító igazolványát az egészségügyi vagy szociális intézmény, vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset bejelentésekor köteles az illetékes anyakönyvvezetőnek leadni, aki az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.

Ha az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglaltak alapján az érvénytelenített személyazonosító igazolvány visszaadásának van helye, az átlyukasztással és könyv formátumú okmány esetén az adatoldalakon elhelyezett "érvénytelen" bélyegzőlenyomattal érvénytelenített állandó személyazonosító igazolványt - ilyen irányú kérelem esetén - az elhalt polgár hozzátartozója részére vissza kell adni.

 

Személyazonosító igazolvány leadása szabadságvesztés esetén

 

A szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés, kényszerintézkedés hatálya alatt álló polgár az állandó személyazonosító igazolványát a fogva tartást foganatosító szervnek köteles átadni

 

Át nem vett személyazonosító igazolvány

 

Az át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat – az átvételre való felhívást követően – az azt birtokló hatóság a személyazonosító igazolvány kiállításától számított 60 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

Az át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - a konzuli tisztviselő a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megküldi Budapest Főváros Kormányhivatalának, mely azt érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

 

Személyazonosító igazolvány érvénytelensége

 

Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha

• megszűnt a személyazonosító igazolványra való jogosultság,
• hamis vagy meghamisították,
• érvényességi ideje lejárt,
• a használatára jogosult meghalt
• a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott
• elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta
• jogosulatlan felhasználása okán szabálysértési vagy büntetőeljárás indult.

Az alábbi eset kivételével a személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha az igazolványon szereplő adat a nyilvántartásban szereplő adattól eltér. A személyazonosító igazolvány attól a naptól számít érvénytelennek, amikor a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott hivatalos személy az eltérést észleli, és erről a polgárt értesíti, valamint a polgár lakóhelye szerint illetékes kormányablakot is értesíti.

A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás bejegyzését követő naptól kell számítani.

Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban meghatározott adatokat.

Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

 

Áttétel

 

A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó döntés közléséig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányablak folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányablakhoz. A konzuli tisztviselő előtt előterjesztett kérelem esetén nincs áttételre lehetőség.

 

Ellenőrzések az eljárás során

 

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell, amelynek keretében:

a) a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával és a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal,
b) a kérelem, valamint a bemutatott okmányok adatait egyeztetni kell a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal, valamint
c) a személyazonosítást jogszabályban meghatározott automatizált arcképmás összehasonlítással és – ha annak feltételei fennállnak – automatizált ujjnyomat összevetéssel is el kell végezni.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni szükséges.

A személyazonosító igazolványt a személyiadat-és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.

Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni.

 

Döntések

 

A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül.

Az eljáró hatóság az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha

• az érvényes állandó személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár a jogszabályban foglalt feltételek hiányában kérelmezi,
• a polgár az állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult

A polgár lakóhelye szerint illetékes kormányablak vagy Budapest Főváros Kormányhivatala a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha

• hamis vagy meghamisították, és az okmány nincs a hatóság birtokában,
• azt jogosulatlanul használták fel, és az okmány nincs a hatóság birtokában,
• a polgár az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át,
• a polgár a személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozása esetén a megváltozott adatok bejegyzését követő 30 napon belül az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.

 

A személyazonosító igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok

 

Az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon – felhívásra – bemutatni, a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásakor, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetve az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor – a 39. § (4) bekezdése szerinti kivétellel – a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.

A személyazonosító igazolványt másra átruházni, - büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottakra vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezés esetét kivéve - letétbe helyezni, biztosítékul adni vagy átvenni nem szabad.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.

 

Nemzetiségi személyazonosító igazolvány kiállítása

 

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét – az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően – nemzetiségi nyelven is tartalmazza. Ennek megfelelően a nemzetiséghez tartozó polgár kérelmére családi és utónevét a személyazonosító igazolványba az anyakönyvbe bejegyzett mindkét nyelven be kell jegyezni.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény 1. mellékletének értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

 

Jogszabályok

 

• 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
• 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól
• 19/2024. (XII. 31.) MK rendelet az egyes okmányok kiállításával és a postai kézbesítéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről

A jogszabályok megtalálhatók a nemzeti jogszabálytárban.