Az uniós pénzek felszabadításáról és a médiatörvény módosításáról szavazott az Országgyűlés

A Parlament a keddi rendkívüli ülésnapon megszavazta a Magyarországnak szánt befagyasztott európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges törvénymódosító csomagot. Az elfogadott változások egységes keretben rendezik a jogi, intézményi és eljárási feltételeket, amelyek egyebek mellett szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, kiterjesztik az Integritás Hatóság jogköreit, megszüntetik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és a korrupció elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében módosítják a büntetőeljárásról szóló törvényt.

A törvénycsomag értelmében egyebek mellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona visszaszáll az államra. Helyreállhat az egyetemi autonómia, és a szenátusok jogkörei is erősödnek. Az Integritás Hatóság kezdeményezheti már lezárt vizsgálatok újranyitását is a bíróságnál, ha uniós finanszírozású közbeszerzéseknél találja visszaélések nyomát. A gyanús vagyonnyilatkozatok ellenőrzését is a hatóság végzi. A szélesebb körben kötelezővé tett vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, egységes és kereshető formátumúak lesznek. Bővül a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kötelezően megjelenítendő adatok listája is.

Az Országgyűlés módosította a 2010-es médiatörvényt, hogy sokszínű, független és a közérdeket szolgáló médiaszolgáltatási rendszer alakulhasson ki. Az indoklás a közszolgálati média feladatát a hiteles tájékoztatásban, a nemzeti kultúra és önazonosság közvetítésében, valamint a társadalmi párbeszéd elősegítésében határozza meg. A sajtó szabadságát biztosító és a cenzúrát eltörlő törvénymódosítás három pillére: a közmédia szerkezeti-szervezeti átalakítása, a vezetői kiválasztás rendszerének reformja, a média felügyelet újragondolása. A változtatások az átláthatóság és hatékonyság javítását, a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét szolgálják és javítják a független tartalomkészítők helyzetét is.

A módosítások gyakorlati jelentősége, hogy megszünteti a közmédia eddigi működési és finanszírozási rendszerét: megszünteti a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA Zrt-t, a közszolgálati médiaszolgáltatást egy szervezet, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. látja majd el. A hírügynökségi feladatot teljesítő Magyar Távirati Iroda pedig újra önálló intézményként működik majd. A közszolgálati média irányításának és felügyeletének új garanciális szerve a független Közmédia Testület lesz, a közszolgálati közalapítványok utódjaként. A paritásos, kilenctagú testületbe három-három tagot a kormány és az ellenzéki oldal jelöl, három tagot pedig szakmai szervezetek delegálnak majd. A médiafelügyeletet ellátó Médiatanács öttagú marad, de összetétele a Közmédia Testülethez hasonlóan paritásossá alakul, azaz két-két tagot a kormány és az ellenzéki oldal jelöl. A felügyelet elnökéről pedig szintén nyilvános és átlátható, nyilvános meghallgatás alapján szakmai eljárásban döntenek.

A Parlament lefolytatta az általános vitát és megszavazta a törvénymódosítást, amely megszünteti az üzemanyagok hatósági árát. Az indoklás szerint a védett árként” emlegetett korlátozásra már nincs szükség, mivel a piaci ár folyamatosan esik és néhol már a hatósági ár alatt van. „Ahol lehet, ki kell vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, itt az idő, hogy visszatérjen a normális működés, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak erre”, mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a parlamenti vitában. A miniszter arról is beszélt, hogy változatlanul megtartják a jövedéki adó mérséklését és a Mol is vállalta az árrés csökkentésének fenntartását. Az elfogadott jogszabály egyben rugalmasabbá teszi a rendszert, hogy a jövőben miniszteri rendelet útján is életbe lehessen léptetni egy árrögzítő intézkedést.

A jövőben nem lehet gyűlöletkeltő politikai hirdetéseket közzétenni, különösen a kiskorúak szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlődésére tekintettel. A tilalom az elfogadott jogszabálycsomag indoklása szerint védi az emberi méltóságot és a kiegyensúlyozott tájékoztatást. Az intézkedést a társadalmi viszonyok helyreállítása érdekében is közérdekűnek tartja Parlament. A törvény fellép az utak mentén látott, településképet rontó „plakátszennyezés“ ellen is azzal, hogy kizárja a választási plakátok elhelyezését a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon, közlekedésbiztonsági célú eszközökön, jelzőtáblán, valamint fás szárú növényeken.

A jövőben pénzbírságot szabhatnak ki azokra, akik az idézés ellenére nem jelennek meg a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt vagy nem adják át a rendelkezésükre álló adatokat. Aki többszöri felszólítás ellenére, szándékosan és alapos indok nélkül marad távol, annak elrendelhetik rendőrségi elővezetését. A megszavazott törvény indoklása szerint ez nem büntetőintézkedésnek számít, hanem a testület alkotmányos feladatának ellátását szolgálja. Az intézkedések ellen bírósági jogorvoslattal lehet élni. A megjelenést elmulasztó parlamenti képviselőkre, mandátumuk alkotmányos védelme miatt, csak pénzbírságot szabhatnak ki.