Az EU-s forrásokról vitázott a Parlament

Az 56-os vértanúkról emlékezett meg napirend előtt az Országgyűlés Nagy Imre volt miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének napján. Magyar Péter miniszterelnök felszólalásában hitet tett, hogy elődeikkel ellentétben nem szeretnék kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét. „Az a csodálatos ezekben a napokban és terekben, hogy az egész nemzet napjai és terei voltak“, fogalmazott a kormányfő.

A megemlékezés után az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges törvénymódosításokról vitáztak a képviselők. A sürgősségi eljárásban tárgyalt javaslatcsomag szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, kiterjeszti az Integritás Hatóság jogköreit, megszünteti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és a korrupció elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt.

„Ez a javaslat egyszerre jogi, pénzügyi és morális természetű ügy“ - kezdte vitaindító felszólalását először a törvénymódosítási csomagot benyújtók nevében Görög Márta igazságügyi miniszter. Hozzátette, a javaslat elfogadása olyan jogi vállalásokat jelent, amelyek nélkül Magyarország egyáltalán nem tudna előre lépni az uniós forrásokhoz való hozzáférésben. Ugyanakkor pénzügyi vonatkozása a magyar vállalkozások, önkormányzatok, egyetemek, kutatók, hallgatók és magyar családok előtt új lehetőségeket nyit meg. A törvényjavaslat kimondja, hogy „a közpénz közpénz, a közvagyon közvagyon, és az állam nem bújhat semmilyen alapítványi, közbeszerzési vagy adatkezelési kiskapuk mögé“, fogalmazott az igazságügyi miniszter. Magyarország kormánya nem kifogásokat, hanem megoldásokat keres, és olyan feltételeket teljesít, amelyek 2022 óta ismertek, tette hozzá. Nem ideológiai, világnézeti elvárások, hanem intézményi, jogállamisági és átláthatósági feltételek teljesülnek a törvénycsomag elfogadásával, mondta.

A Lánchíd megépítésének jelentőségéhez hasonlította a törvénymódosításokat a Tisza frakció vitához hozzászóló vezérszónoka. Sopov Ildikó Éva szerint ahogy az átkelő összekötötte Buda és Pest gazdaságát, ahogy megszüntette az akadályt a fejlődés előtt, úgy kap összekötő szerepet ez a javaslatcsomag az uniós forrásokhoz. A Fidesz vezérszónoka azt mondta, az uniós források befagyasztásának politikai okai élt céljai voltak. Bóka János szerint ez a célrendszer folyamatosan változott, kettős mércét és diszkriminációt alkalmaztak Magyarországgal szemben. A KDNP-s Juhász Hajnalka egyetértett az előtte felszólalóval, hogy a javaslatcsomagnak vannak konstruktív elemei, de a tervezett módosítások miatt veszélyben látja a szuverenitást, a családvédelmet és a határpolitikát. A Mi Hazánk vezérszónoka, Apáti István kétségbe vonta, hogy a javaslatcsomag elfogadásával járó előnyök arányban állnának a piacok feladásával, a privatizáció okozta károkkal, a vámbevételek elvesztésével.

Zárszavában az igazságügyminiszter megismételte, hogy a javaslatcsomagnak nincs olyan része, amely az ország szuverenitását, a migrációt, ideológiai kérdéseket, vagy akár Ukrajna európai uniós csatlakozását érintené. A törvényjavaslat csomag június 18-án, csütörtökön kerül az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elé.

A kormányfő május végén jelentette be, hogy megállapodtak az Európai Bizottsággal a Magyarországnak címzett források közül 16,4 milliárd euró felszabadításáról. Az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek teljesítése érdekében a korrupció elleni fellépés szigorítását és a közpénzek átlátható felhasználását vállalta a kormány. Ezt szolgálja a vagyonnyilatkozati rendszer reformja, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítése, Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez, illetve a korrupcióval szemben meghirdetett zéró tolerancia. A források elérésének közeli határideje indokolta, hogy az ehhez szükséges törvénymódosításokról rendkívüli ülésen, sürgősségi eljárásban tárgyaljon a Parlament.