A közmédia átalakítása is része a médiatörvény módosításának

Az 1848-as forradalom 12 pontjának felidézésével kezdte vitaindító felszólalását a törvényjavaslat egyik előterjesztője, Hantosi István. A Tisza országgyűlési képviselője szerint nem véletlen, hiszen a valódi és független közmédia minden magyar közös ügye, így a 2010-es törvény módosítása történelmi felelősség. Felidézte, hogy pártja a kampányban vállalta: helyreállítják a közmédia és a média függetlenségét. Hozzátette, a törvényjavaslat Magyarország demokratikus működésének alapjait érinti, a jogállam egyik alappillére, ellensúly a hatalmat gyakorlókkal szemben. A közpénzből fenntartott közszolgálati média pedig különösen nagy felelősséget visel a közvélemény alakításában és az állampolgári döntéshozatalban, fogalmazott a képviselő.

„Ezért nem lehet a közmédia a mindenkori kormány propagandaeszköze, ahogy azt 2010 óta láttuk“, indokolta a módosítások szükségességét Hantosi István. Az előző szabályozás alatt a szerkesztői függetlenség súlyosan sérült, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem érvényesült, a közmédia hitelessége és társadalmi elfogadottsága sosem látott mértékben csökkent, foglalta össze az elmúlt másfél évtized folyamatait. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentései rendszeresen felhívják a figyelmet a közszolgálati média és a médiahatóság függetlenségének hiányára, 2025 decemberében pedig kötelezettségszegési eljárást is indítottak, mert a magyar szabályozás nem volt összhangban a hatályos európai szabályozással, idézte fel az előterjesztő.

A sajtó szabadságát biztosító és a cenzúrát eltörlő törvényjavaslat három pillére: a közmédia szerkezeti-szervezeti átalakítása, a vezetői kiválasztás rendszerének reformja, a média felügyelet újragondolása. A változtatások az átláthatóság és hatékonyság javítását, a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét szolgálják.

A törvényjavaslat megszünteti a jelenlegi, mesterségesen szétválasztott konstrukciót, ahol egy személyzet és eszközök nélküli médiaszolgáltató mellett a médiahatóságnak alárendelt, vagyonkezelő alap működtetett tartalomgyártási kapacitásokat saját személyzettel és eszközökkel. A törvényjavaslat alapján összeolvad a médiaszolgáltató és a vagyonkezelő, így egy szervezet, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. látja majd el a közszolgálati médiaszolgáltatást. A hírügynökségi feladatot teljesítő Magyar Távirati Iroda pedig újra önálló intézményként működik majd.

A közszolgálati média irányításának és felügyeletének új garanciális szerve a független Közmédia Testület lesz, a közszolgálati közalapítványok utódjaként. A paritásos, kilenctagú testületbe három-három tagot a kormány és az ellenzéki oldal jelöl, három tagot pedig szakmai szervezetek delegálnak majd. A testület feladata lesz a közmédia függetlenségének védelme, gazdálkodásának ellenőrzése és a jelentős értékű szerződések, megbízások felügyelete, illetve szerepet kap a vezetők kiválasztásában is.

A közmédia függetlenségének védelmében a finanszírozás is átalakul: 2028-tól hároméves költségvetésből gazdálkodhatnak, amelynek elfogadásában az előző évet auditáló jelentés fontos szempont lesz.

A vezetői kiválasztási folyamat összhangba kerül az európai szabályozással (European Media Freedom Act), így a közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőit és igazgatósági tagjait átlátható, nyílt, hatékony és megkülönböztetésmentes eljárásokkal választják ki, előre meghatározott, objektív és arányos feltételek alapján.

A médiafelügyeletet ellátó Médiatanács öttagú marad, de összetétele a Közmédia Testülethez hasonlóan paritásossá alakul, azaz két-két tagot a kormány és az ellenzéki oldal jelöl. A felügyelet elnökéről pedig szintén nyilvános és átlátható, nyilvános meghallgatás alapján szakmai eljárásban döntenek.

A közmédia mellett működő független, közösségi médiaszolgáltatók támogatási rendszere is átalakul. A közszolgálati értékeket teremtő műsorszámok készítésének támogatása mellett a független bíráló bizottságok által értékelt pályázatokon a nyomtatott és az online független sajtó, az etikus újságírás művelői is plusz forrásokhoz juthatnak.

„A médiatörvény most benyújtott módosítása utat nyit annak is, hogy elindulhasson egy társadalmi és szakmai egyeztetés arról, hogy mi a közmédia szerepe, milyen tartalmakat kell szolgáltatni a közmédiának és mit gondolunk a médiaszabályozásról“, zárta vitaindító felszólalását Hantosi István.

A vitában elsőként felszólaló Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a kormány legfontosabb feladatának nevezte, hogy magyar nép felszabaduljon és gyűlölet nélkül, egységben tekinthessen magára. „A demokrácia és az európai értékekhez való visszatérés elengedhetetlen és kiemelkedően fontos lépése a médiaszabadság biztosítása“, fogalmazott Tarr Zoltán. A törvénymódosítással a magyar nép és a magyar sajtó is visszakaphatja a méltóságát, és elindulhat egy olyan médiapiac kialakulása felé, amely hosszú évek óta méltó lett volna ehhez az országhoz, mondta a miniszter.

A Tisza párt vezérszónoka úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat a független, objektív közmédia kialakítását tűzte ki célul. Kulcsár Krisztián emlékeztetett, hogy az elmúlt másfél évtizedben a médiapiac eltorzult, propagandisták uralták a tájékoztatást, akik hazug mocskot öntöttek az emberekre. Szakemberek kerültek az utcára, megszüntették a megyei lapok önállóságát, fekete kampányokat vittek. Szerinte a most benyújtott módosító javaslat lehetővé teszi a közmédia vezetőinek lemondatását, megnyitja az utat a propaganda leállításához, ideiglenes vezetők kinevezéséhez, akik a társadalmi párbeszéd lezárásáig és a pályázat útján kiválasztott új vezetés érkezéséig biztosítják a tartalmilag és pénzügyileg is elfogadható működést.

Németh Balázs, a Fidesz vezérszónokaként, üdvözölte, hogy nem számolják fel a közmédiát, és saját tapasztalataira hivatkozva cáfolta, hogy sose lett volna olyan rossz állapotban a közmédia, mint most. Az elmúlt évek eredményei közé sorolta, hogy a közmédia túlélte a kereskedelmi televíziók indulását, a közösségi média térhódítását, a streaming szolgáltatások elterjedését. Emlékeztetett, hogy a közmédia nemcsak a leggyakrabban bírált hírcsatornából áll, így a közmédia jelenlegi működési költségei is sokkal szélesebb tartalomgyártást fedeznek, egyebek mellett például szól jazz és meserádió, sugároz sport és kulturális csatorna is. Aggályát fejezte ki, hogy politikai bosszúból vagy hirtelen felindulásból az új kormány szűkítse ezt a kínálatot, és óva intett attól, hogy minden ott dolgozót kirúgjanak.

A közmédia eddigi munkatársait vette védelmébe a KDNP-s vezérszónok, Máthé Zsuzsanna is, aki hosszasan sorolta kedvenc műsorait a kínálatból. Politikai bosszúhadjáratnak minősítette a médiapiac átalakításának terveit, amelyeket kapkodó módon összeállított, improvizáló jogalkotásnak tart. A Közszolgálati Testület és a Médiatanács civil jelöltjeiről szólva kifogásolta, hogy felmerült a sorsolásos jelölés, illetve a nemzetközi hálózatok felbukkanásának lehetősége. A kereszténységet, a szuverenitást, a családok és hagyományos értékeket támogató Kereszténydemokrata Néppárt nem fogja megszavazni a törvényjavaslatot ebben a formájában, foglalta össze a vezérszónok.

A Mi Hazánk vezérszónoka nem szólalt fel. A horvát nemzetiségi szószóló kifogásolta, hogy a közmédia jelenleg nem tesz eleget a Magyarországon élő nemzetiségek Alaptörvényben garantált alapjogainak. Szóvá tette, hogy 2015-ben a rádiós és televíziós nemzetközi szerkesztőségeket összevonták, létszámukat a harmadával csökkentették. Gugán János arra kérte a jogalkotókat, hogy a közmédia átalakítása során vegyék figyelembe a nemzetiségi műsorok több évtizedes hagyományait, mérlegeljék a közösségek szempontjából pótolhatatlan szerepüket, vizsgálják meg a jelenlegi működés súlyos szakmai, technikai és finanszírozási problémáit. Az ukrán nemzetiségi szószóló, Grexa Liliána elismeréssel szólt a szövegtervezetről, melynek előkészítői szerinte figyelembe vették az Alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló törvény szellemiségét. Egyben javasolta, hogy a független Közmédia Testületbe kerüljön a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága által delegált tag is.

A Parlament az általános vitát lezárta, az összes módosító javaslat vitájára és a zárószavazásra az Országgyűlés június 22-23-i rendkívüli ülésnapján kerül sor.