A tét, hogy marad-e a rezsicsökkentés

Orbán Viktor kijelentette: ha nemzeti kormány lesz, akkor marad, ha nem nemzeti kormány, hanem brüsszeli kormány van, akkor ezt el fogják törölni. Hozzátette: nem az extra hideg miatt bevezetett rezsistopot, hanem úgy, ahogy van, az egészet. Brüsszelben ugyanis vita zajlik arról, hogy betiltsák-e a tagállamoknak az orosz olaj és gáz vásárlását. A rezsicsökkentés alapja az olcsóbb orosz energia, ha az nincs, akkor nincs rezsicsökkentés - hangsúlyozta. Ha valaki azt mondja, az a célja, hogy le kell válni az orosz gázról meg olajról, azzal azt is mondja, hogy a rezsicsökkentésnek vége van.

Az egész rendszer a feje tetejére fog állni, és akkor kezdődik a családoknak egy alkalmazkodási periódus, "hogy a fészkes fenébe fogják a két-háromszor nagyobb számláikat kigazdálkodni abból a jövedelmükből, amely nyilván nem tud ugyanilyen gyorsan növekedni" - mondta a kormányfő, megjegyezve: tehát itt komoly fenyegetés kopogtat az emberek ajtaján. A januári rezsistopról kijelentette, százezer-számra kerültek volna fizetésképtelen helyzetbe a családok, ha egyáltalán nincs semmilyen rezsicsökkentés Magyarországon. Ha nem vezetik be a januári rezsistopot, akkor 30 százalékkal vagy annál is többel nőtt volna a családok rezsiszámlája.

Rámutatott: Közép-Európában a lengyelek, a csehek, kétszer-háromszor, de van, aki négyszer annyit fizet az energiáért, mint a magyarok, nem is beszélve az osztrákokról meg a németekről. Ma Magyarországon az egy különleges dolog, hogy van egy olyan rendszer, ami sok vitát vált ki a nemzetközi energiacégekkel, és ami az energiarendszeren belül keletkező profitot részben elvonja - a kereskedőktől és az energiacégektől - és visszaosztja támogatás formájába úgy, hogy leszorítja az árakat – mondta.

Hozzátette: ez egyedülálló rendszer, amiért minden évben meg kell harcolni és az EU-ban ki is akarják nyírni, a nagy nemzetközi cégek lobbiereje ugyanis erős Brüsszelben.

Orbán Viktor azzal indokolta, hogy mindenkire vonatkozik a rezsistop: ha nem alkalmaznak egy általános szabályt, akkor rengeteg igazságtalanság jött volna létre és elköltenek rengeteg pénzt, az emberek pedig úgy érezték volna, hogy igazságtalan lett a rendszer. A kormány mindenkinek a januári számlájának 30 százalékát átvállalja, mert ez van a legközelebb ahhoz a megoldáshoz, hogy mindenki úgy érezze méltányos arányban csökkentették a rezsijét – összegezett.

Orbán Viktor kiemelte: a rezsicsökkentés folytatásához három "súlyos és nehéz tárgyalást" kellett folytatnia: meg kellett győznie a leváláspárti amerikai elnököt arról, hogy Magyarország továbbra is vásárolhasson orosz energiahordozót, meg kellett állapodnia az orosz elnökkel, hogy az ukránok okozta károk dacára teljesítsék a szállítási szerződésben foglaltakat, majd a török elnökkel kellett egyezségre jutnia az Oroszországot elkerülő útvonal biztonságának garantálásáról. Ez a három megállapodás a biztos alapja a magyar rezsicsökkentésnek - fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy az orosz energiáról való 2027-es leválásról szóló uniós döntést "meg kell semmisítenünk". Másfél évünk van, hogy megváltoztassuk, vagy "valahogy kicselezzük" az uniós döntést, különben "fejre állnak a háztartások". Orbán Viktor hangsúlyozta: valótlant állít, aki azt mondja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét és annak a mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélkül. A miniszterelnök közölte: Brüsszelben azzal, hogy nem engedik, hogy az oroszok olcsó gázt szállítsanak Magyarországra, Ukrajnát segítik. Hangsúlyozta: ugyanakkor ilyen tilalmat az Európai Unió nem állíthatna föl. "Tehát Brüsszel itt összejátszik Kijevvel" - jegyezte meg.

Hozzátette: az Európai Unió alapszerződése világosan leírja, minden tagállamnak nemzeti hatáskörbe tartozó joga, hogy döntsön arról, milyen energiát, milyen fajtát és honnan szerez be. Ebbe nem szólhat bele Brüsszel. Ha bele akar szólni, akkor ezt úgynevezett szankciós rendszerben teheti, de egy szankciós döntéshez egyhangúság kell. Most Brüsszel azt találta ki ismét Kijevre hivatkozva, hogy ez a rendelet nem szankció, hanem egy kereskedelempolitikai lépés, amelyhez nem kell egyhangúság és így ki lehet kerülni a magyar meg a szlovák ellenállást. De teljesen nyilvánvaló, hogy a tartalma ennek a döntésnek szankciós - rögzítette a kormányfő. Orbán Viktor szerint az az értelme ennek az összjátéknak Kijev és Brüsszel között, hogy mindkettő olyan kormányt szeretne Magyarországon, amely "befekszik Kijevnek is, meg befekszik Brüsszelnek is", ami nem áll ellent. Kijelentette, "az ukránoknak az az érdekük, hogy elvegyék a mi pénzünket", hiszen a következő évekre 700 milliárd eurót "kérnek, követelnek" katonai, 800 milliárdot jóléti kiadásokra, amit az unió vagy hitelfelvétellel, vagy a tagállami befizetések növelésével teremthetne elő. Ma Brüsszel és Kijev nemcsak a magyar energiapolitika meghackelésében, megfektetésében, ellehetetlenítésében érdekelt, hanem egy sokkal nagyobb közös tervük is van: legyen végre egy ukránbarát, Brüsszel-barát kormány Magyarországon - fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő a pénteken érkező fegyverpénzről szólva azt mondta: a kormány terve az volt, hogy legalább négyévente, de ha lehet, háromévente fizetnek fegyverpénzt. Aki úgy áll állami szolgálatba, hogy a saját élete kockáztatásával is ellátja a feladatot vagy ha kell, akkor fel is áldozza, mint a katonák, annak extra elismerés jár - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: a fegyverpénzre jogosultak jól végezték munkájukat az elmúlt időszakban, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa.