Lantos Csaba: el kell érni, hogy maradjon víz és élet a Tisza-völgyben

Lantos Csaba a Félhalmi-holtág tározási célú fejlesztéséről szóló projektindítón elmondta, különböző műszaki megoldásokkal el kell érni, hogy a Dunából egy kis-Tiszányi vizet áthozzanak a térségbe. Kijelentette, a terv kész "a nagyléptékű program megvalósítására", kell Tiszalöknél, Kiskörénél és az Alsó-Tiszán egy medertározó mű, a törökbecsei már elkészült - jegyezte meg.

Hozzátette, kiemelt célterület a Homokhátság is, ott nem gravitációs megoldással, hanem szivattyúzásal lehet feljuttatni a vizet, amihez az energiát a napelemekkel termelt áram biztosítani tudja.

A miniszter felidézte, hogy a békéssszentandrási duzzasztó építését Kállai Miklós még nem miniszterelnökként kezdeményezte, mert már akkor látták, hogy nem lesz elég víz. Ha nincs víz, nincs élet sem, a víz megtartása, amit a Vizet a tájba! program is céloz, ökológiai szempontból is fontos - húzta alá.

Trianon után azzal szembesültek, hogy már nemcsak nyugatról, hanem északról és keletről sem lehet szabályozni a vizet. Napjainkban a globális felmelegedés és a csapadékhiány mutatja meg ennek fontosságát - mondta a tárcavezető, megjegyezve, hogy az Alföldön mintegy 400 milliméter csapadék hiányzik, a vízszint már egy méterrel lejjebb húzódik.

Lantos Csaba emlékeztetett, Románia sok víztározót épített az utóbbi időszakban, fél Balatonnyi vizet tudnak megtartani, tehát "már az sem jön le", ezért van szükség Magyarországon új tározók építésére és a meglévő létesítmények karbantartására.

Dankó Béla (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, a békésszentandrási duzzasztó segítségével a Hármas-Körös medrében több mint 24 millió köbméter vizet tároznak, a vízkészletet 1400 négyzetkilométeres hatásterületen hasznosítják, így a projekt céljául szolgáló Félhalmi-holtágon is.

Békés agrármegye, csaknem 427 ezer hektárnyi mezőgazdaság területtel rendelkezik, amelynek 7,3 százaléka öntözhető. Ezt növelni szeretnék, mert látszik, hogy "a mezőgazdaság sok nehézséggel küzd, öntözés nélkül nehéz boldogulni - jelentette ki a politikus.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a Félhalmi-holtág revitalizációjáról szólva elmondta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop) Plusz keretéből, 7,7 milliárd forint értékben, várhatóan 2027 második fél évétől 2029 végéig végzik el a projektet.

Gacsályi József hangsúlyozta, nem öntözésfejlesztési, hanem komplex vízgazdálkodási programról van szó, ami igaz a Homokhátság területére is. Hozzátette, fontos kérdés az üzemeltetés is, a létesítmények megközelíthetőségét is javítani kell, mérő- és munka-, valamint informatikai eszközök beszerzésére is szükség van.

A műszaki főigazgató-helyettes szerint szükség van egy új szemlélet elterjedésére is az ágazaton belül. Megjegyezte, az illetékes Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság máris a korábbi belvízvédelmi szintek felett 40 centiméterrel üzemelteti a meglévő infrastruktúrát. "Nekünk is nagyobb bátorságra és kockázatvállalásra van szükségünk" - fogalmazott.

A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a Félhalmi-holtág a Körösök-völgyének harmadik legnagyobb holtága, csaknem egymillió köbméter víz tározására biztosít lehetőséget, vízkészletére támaszkodva mintegy 4000 hektáron számos rendszer látható el friss vízzel. Azonban a holtág tárolókapacitása a feliszapolódás miatt csökkent; előzetes felmérések szerint a holtágból kitermelt föld és iszap mennyisége meghaladja majd a 30 ezer négyzetmétert. Azt egy arra megvásárolt területen helyezik majd el, ahol - a szikkadást követően - mintegy 50 ezer facsemetét terveznek ültetni.