Tárgyalóasztalhoz hívja a fuvarozói szervezeteket az ÉKM
Az elmúlt 15 év gyorsforgalmi úthálózati fejlesztéseinek eredményeként 2025 végére több mint 2400 km hosszúságú, 2x2 sávos úthálózat épült ki. A fejlesztések célja a közlekedésbiztonság növelése, valamint az, hogy a teherfuvarozás lebonyolítása a lakosság számára a lehető legkisebb tehertételt okozza.
Az elmúlt 15 év gyorsforgalmi úthálózati fejlesztéseinek eredményeként 2025 végére több mint 2400 km hosszúságú, 2x2 sávos úthálózat épült ki. A fejlesztések célja a közlekedésbiztonság növelése, valamint az, hogy a teherfuvarozás lebonyolítása a lakosság számára a lehető legkisebb tehertételt okozza.
Az elmúlt egy évben az ÉKM által lefolytatott térségi egyeztetések során tömegesen merültek fel olyan lakossági és önkormányzati igények, amelyek az alacsonyabb rendű úthálózatot igénybe vevő rendkívüli mértékű teherforgalomból adódó helyi és térségi káros hatásokra mutattak rá.
Az alsóbbrendű utakon zajló tranzit teherszállítás kedvezőtlen hatásaitól naponta mintegy 3 millió ember szenved. A Minisztérium által indított vizsgálat eredményei alapján született meg az az intézkedéscsomag, amelynek célja a teherforgalom felterelése a gyorsforgalmi úthálózatra, hogy ezáltal biztonságosabbá váljon a fő- és mellékutakon való közlekedés, és csökkenjen a településeket érő környezeti hatások és a zajterhelés.
A fuvarozói szakmai szervezetek az intézkedési csomag bevezetésével kapcsolatban módosítási javaslatokat fogalmaztak meg.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium – megismerve a fuvarozói szervezetek által megfogalmazott javaslatokat – nyitott a szakmai egyeztetésre, erre figyelemmel 2025. december 22-re egyeztetést kezdeményez a fuvarozói érdekképviseleti szervezetekkel.
A szaktárca kész és képes a konstruktív együttműködésre, amely közös szakpolitikai célok mentén, a hazai fuvarozói szektor versenyképességének növelését, valamint a lakossági érdekek védelmét egyaránt szolgálja.
