A rezsicsökkentés megőrzésére 26 milliárdot fizet a kormány a távhőkasszába

A rezsicsökkentés megőrzéséről, a fogyasztóvédelem erősítéséről, az Agrárkamara átalakításáról és az e-beutalóra való áttérés türelmi idejéről döntött egyebek mellett a kormány.
A rezsicsökkentés fenntartása érdekében a kormány 25,9 milliárd forintot fizet a távhőkasszába. Ebből az alapból a távhőszolgáltatók a rögzített lakossági árszabás és a tényleges működési költségek közötti különbséget finanszírozzák. A befizetéssel a távhőkassza egyenlege pozitív marad, miközben a lakossági bevételeik csak a költségek negyven százalékát fedezik. Az intézkedés nincs hatással a lakossági távhőárakra, de hozzájárul az alacsony lakossági árak finanszírozhatóságához.
A kormány kezdeményezi a Nemzeti Agrárkamara működését szabályozó törvény módosítását, hogy a szervezet a gazdák érdekeit átláthatóan és politikától mentesen képviselhesse. A javaslat értelmében augusztus végéig megújul a kamarai választások rendje, szigorítják az összeférhetetlenségi szabályokat, a számlával igazolt költségek megtérítésén túl megszüntetik a kamarai vezetők díjazását, és az agrárminiszter felelősségi körébe sorolják a kamara törvényi felügyeletét. Az új szabályok bevezetéséig kamarai biztost jelölnek ki. Az átalakítás terveit 53 szakmai szervezet véleményezte. A tavalyi és idei elemi károk, állatjárványok miatt Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter kezdeményezi az agrárkamarai tagdíjfizetési kötelezettségek felülvizsgálatát.
Határozatban rögzítette a kormány, hogy milyen rendben történjen az agrártámogatásokra vonatkozó adatok feltöltése az Európai Bizottság ARACHNE+ nevű kockázatelemző eszközébe. Miután a Bizottság már jelezte az eddigi hiányosságokat, és azok az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést veszélyeztetik, a jövőben a Nemzeti Kifizető Ügynökség tölti fel az adatokat, és a Nemzeti Irányító Hatóság felügyeli az eszköz használatát. Mindez azt szolgálja, hogy az uniós agrárforrások szabályosan, ellenőrizhetően és a lehető legkisebb kockázattal kerüljenek majd felhasználásra. Az érintettek az induló társadalmi egyeztetés keretein belül véleményezhetik a javaslatokat.
Egy évvel meghosszabbítja a türelmi időt a kormány az e-beutalók alkalmazásának elmulasztása miatti büntetések kiszabására. Bár már idén júniustól szankcionálni kellene a háziorvosi és járóbeteg-ellátásban a továbbra is papíron kiadott beutalókat, de a rendszer egyelőre nem működik megbízhatóan. Sok helyen technikailag sem megoldott az e-beutalókat kezelő program használata. A kormánydöntés jövő augusztusig tolja ki a teljes áttérés határidejét, és addig büntetéstől sem kell tartaniuk az érintetteknek. A papíralapú beutalókat leváltó informatikai rendszer csökkenti az adminisztratív terheket és egyszerűsíti az ügyintézést. Elterjesztését a kormány nem büntetéssel, hanem ösztönző lépésekkel segítené, és a témában társadalmi egyeztetést hirdet.
A kormány áttekintette az egészségügyi intézmények klímarendszereinek kiépítési és felújítási munkálatait. Hat helyszínen már befejeződtek a munkák, 8 helyen hamarosan befejezik a beruházást- 18 helyen még folynak a munkálatok, ezek közül 11 helyszínen a tervezett időben be is fejezik azokat, hét helyen a műszaki tartalom bővítése miatt pedig a kórházak vezetésével kell egyeztetni a munkák lezárását. Az elmúlt hetekben érkezett hőhullámban történt üzemzavarok miatt 13 új hely került a klímarendszer-fejlesztési projektbe, ezek közül sok helyen bérelt berendezéssel biztosítják a léghűtést.
A fogyasztóvédelmet erősítő intézkedésről is döntött a kormány: itthon is bevezetik a javításhoz való jogra vonatkozó európai uniós szabályozást. Ennek értelmében 2026. július 31-től minden termék gyártóját vagy forgalmazóját javítási és újrafelhasználási kötelezettség terheli, a garanciális időszakon túl is. Az intézkedésnek várhatóan környezetvédelmi hatása is lesz, mivel a gyártókat és a fogyasztókat is a javításra ösztönzi a csere vagy új termék vásárlása helyett. A témában társadalmi egyeztetés indul.
