A kormány 100.000 forintos iskolakezdési támogatást ad a rászoruló gyerekek egy meghatározott körének, két részletben. Mintegy 400 ezer gyermek számíthat a juttatásra. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat az intézkedéssel összefüggésben.

A bevezetni tervezett iskolakezdési támogatással kapcsolatos esetlegesen felmerülő
gyakori kérdések és válaszok

Jelen tájékoztatás az iskolakezdési támogatásról szóló kormányrendelet tervezete és az iskolakezdési támogatás bevezetésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvénytervezet alapján készült, amelyekről a Kormány, illetve az Országgyűlés hoz döntést, ezért az alábbiak az előzetes tájékoztatást szolgálják.

1) Ki jogosult az iskolakezdési támogatásra?

Az iskolakezdési támogatásra az jogosult, aki a gyermekre tekintettel augusztus hónapra családi pótlékban részesül, és a gyermek ezzel egyidejűleg az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek,
• a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
• a sajátos nevelésű igényű gyermek,
• a dobbantó programban vagy műhelyiskola képzésben részt vevő gyermek,
• az egyedülálló szülő által nevelt gyermek,
• a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek,
• az árvaellátásban részesülő gyermek,

amennyiben a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanul, vagy az adott év szeptemberében kezdi meg az első évfolyamot.

2) Ki jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre? (RGYK)

• Az a család, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem több, mint a szociális vetítési alap összegének 225%-a (64 125 Ft/fő).
• Ha egyedülálló szülő neveli a gyermeket, vagy ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy ha a gyermek elmúlt 18 éves, de még tanul, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény abban az esetben állapítható meg, ha a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 245 %-át (69 825 Ft/fő).

Részletes tájékoztatás a csalad.hu oldalon található.

3) Mikor járhat magasabb összegű családi pótlék a gyermek után?

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek gondozása esetén magasabb összegben jár a családi pótlék.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknek minősül az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban [a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet] meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A 18. év alatti gyermek betegségéről az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó szakorvosa állítja ki.

Az iskolakezdési támogatásra való jogosultsághoz az szükséges, hogy a szülő az adott évben augusztus hónapra tekintettel magasabb összegű családi pótlékban részesüljön, amelyet augusztus végén folyósítanak.

4) Mely gyermekek esetében állapítják meg a sajátos nevelési igényt? (SNI)

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igény tényét a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága állapítja meg.

5) Kell-e igazolni a sajátos nevelési igény tényét az iskolakezdési támogatáshoz, ha igen hol?

A gyermek, tanuló sajátos nevelési igényéről a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága szakértői véleményt állít ki. A szakértői vélemény alapján a szülőnek a sajátos nevelési igényt annak a köznevelési vagy szakképző intézmény felé kell bejelentenie, ahol a gyermek tanul vagy ahol szeptemberben a tanulmányait megkezdi. Az iskolakezdési támogatáshoz a SNI-re vonatkozó adatot a Magyar Államkincstár az Oktatási Hivataltól, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól kapja meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a gyermek, tanuló nem szerepel az előzőekben megjelölt két hivatal által átadott adatok között, úgy abban az esetben az iskolakezdési támogatásnál nem lesz figyelembe véve. A Magyar Államkincstár a szülő jelzését nem fogadhatja be.

6) Pontosan ki számít egyedülálló szülőnek a támogatás szempontjából, és milyen módon szükséges igazolni ezt a jogosultsági feltételt?

Az iskolakezdési támogatás szempontjából az minősül egyedülállónak, aki a Magyar Államkincstár nyilvántartása szerint egyedülállóként kapja az emelt összegű családi pótlékot. Külön újabb igazolás benyújtása nem szükséges, a jogosultságot az állam a meglévő családtámogatási státusz alapján, automatikusan állapítja meg.

A családi pótlék szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa

˗ köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,

˗ vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

˗ megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,

˗ nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét, és egyéb jövedelme nincs,

˗ időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,

˗ a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

Az iskolakezdési támogatásra való jogosultsághoz az szükséges, hogy a szülő az adott évben augusztus hónapra egyedülállóságára tekintettel emelt összegű családi pótlékban részesüljön, amelyet augusztus végén folyósítanak.

Az egyedülálló szülőnek az alábbiak szerinti emelt összegben jár a családi pótlék:

· egy gyermek után egyedülálló szülőnek 13 700 Ft (tájékoztatásul ez az összeg kétszülős családban: 12 200 Ft);

· két gyermek után egyedülálló szülőnek gyermekenként 14 800 Ft (tájékoztatásul ez az összeg kétszülős családban: 13 300 Ft);

· három- vagy több gyermek után egyedülálló szülőnek gyermekenként 17 000 Ft (tájékoztatásul ez az összeg kétszülős családban: 16 000 Ft);

· tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után gyermekenként 25 900 Ft (tájékoztatásul ez az összeg kétszülős családban: 23 300 Ft).

Az egyedülálló szülőnek járó családi pótlékról és az ügyintézésről a csalad.hu oldalon is tájékozódhat.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a szülő egyedülállóként részesül családi pótlékban, akkor ez kihatással van egyéb kedvezmények (pl. családi adókedvezmény) érvényesítésére is.

7) Többszörös jogosultság esetén, amikor egy gyermek több jogosultsági feltételnek is megfelel, összeadódnak-e a támogatási összegek, vagy gyermekenként továbbra is maximum 100 000 forint a folyósítható összeg?

Ha a gyermek, tanuló a törvényben meghatározott jogcímek közül többnek is megfelel, a jogosultság csak az egyik jogcím alapján állapítható meg.

8) Ha egy családban több olyan gyermek van, aki megfelel a feltételeknek, akkor a 100 ezer forintos támogatás gyermekenként külön-külön jár, vagy ez a maximális összeg családonként?

Az iskolakezdési támogatás összege gyermekenként, tanulónként 100 000 forint, így amennyiben több gyermek is megfelel a jogosultsági feltételeknek, a támogatás összege minden egyes jogosult gyermek után külön-külön megilleti a családot.

9) Milyen adóvonzatai vannak a támogatás igénybevételének?

A 100 ezer forintos támogatás teljes összege adó és járulékmentes, és nem vonható végrehajtás alá sem.

10) Kell-e külön igényelni a támogatást, vagy automatikusan utalják a jogosultak részére?

Az iskolakezdési támogatás igénybevétele automatikus, külön kérelem benyújtása nem szükséges. A támogatást olyan, már létező jogosultságokhoz kötik, amelyeknél az állam korábban megállapította a rászorultságot.

11) Ha a szülők külön élnek, de a gyermek közös szülői felügyelet alatt áll, kinek folyósítják az iskolakezdési támogatást, vagy bármilyen formában megosztható-e az összeg a szülők között?

Ha a gyermeket a közös szülői felügyeletet gyakorló, de külön élő szülők felváltva, azonos időtartamban nevelik és gondozzák, és a családi pótlékot is megosztva kapják, az iskolakezdési támogatásra 50-50%-os arányban mindkét szülő jogosult.

12) Árvaellátásról kell-e igazolást benyújtani?

Az árvaellátást is a Magyar Államkincstár folyósítja, így rendelkezésére áll ez az információ, külön igazolást nem kell benyújtani.

13) Milyen formában és mikor kapják meg a jogosultak ezt a támogatást?

A jogosultak két részletben kapják kézhez a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást. Az első 50 ezer forintos részletet a Magyar Államkincstár folyósítja részükre, legkésőbb 2026. augusztus 24-ig. Akik a Honvédelmi Minisztériumtól kapják a családi pótlékot, ők az iskolakezdési támogatás augusztusi részletét is innen fogják kapni és nem a Magyar Államkincstártól. A második 50 ezer forintos részletet november 30-ig kapják meg a családok utalvány formájában, amelyet a gyermek iskoláztatására tudnak fordítani.

14) Milyen módon kapják meg a jogosultak az iskolakezdési támogatás első, 50.000 forintos részletét?

Az iskolakezdési támogatás folyósítása a családi pótlékkal azonos módon történik. Azoknak, akiknek a családi pótlék a bankszámlájukra érkezik, az iskolakezdési támogatást is a bankszámlájukra utalják. Míg azoknak, akiknek a családi pótlékot postai úton fizetik ki, az iskolakezdési támogatást is ezzel megegyező módon a lakcímükre kézbesítik. A folyósítás a családi pótléktól elkülönülten, külön tranzakcióban, illetve külön postaszelvénnyel történik.