Teljessé válik a családi adókedvezmény megduplázása

Gulyás Gergely közölte: a kormány korábbi vállalása volt, hogy a családi adókedvezmény mértékét két lépésben megduplázza. Ez július elsejével 50 százalékban megtörtént, további 50 százalék erejéig pedig január elsejével folytatódik - jelezte. A döntés egymillió családot érint, egy gyermek esetén havonta 20 ezer, kettőnél havonta 80 ezer, háromnál havonta 198 ezer forinttal több marad a családoknál - ismertette a tárcavezető.

A miniszter szerint ez egy komoly lépés abban a családi adórendszerben, amelyet 2010 után Magyarországon meghonosítani igyekeztünk. A családi adócsökkentés pluszhoz tartozik az adókedvezmény megduplázása mellett az is, hogy életbe lép a 30 év alatti anyák adómentessége, tehát 30 év alatt akinek gyermeke van, és édesanya, nem kell adót fizetnie.

- 40 év alatti édesanyák esetén ez akkor van így, hogyha két gyermeket vállaltak, és a háromgyermekes, illetve négygyermekes édesanyáknak a személyi jövedelemadó-mentessége idén októberben, illetve már a négygyermekes estén korábban hatályba lépett, ez tehát hosszú távon is kiszámítható jövőképet nyújt mindazoknak az édesanyáknak, akik gyermeket vállalnak, ráadásul a kétgyermekes édesanyáknál felmenő rendszerben, évről évre tudunk előre haladni. Tehát '27 január elsejétől majd 50 éves korig a kétgyermekes édesanyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetni, és utána így haladunk tovább, amíg teljessé nem válik a rendszer, és akkor elmondhatjuk, hogy Magyarországon sem a kettő, sem a három, sem a négy gyermeket vállalt édesanyáknak személyi jövedelemadót nem kell fizetni, és az egygyermekes édesanyáknak sem kell 30 éves korig személyi jövedelemadót fizetni. Emellett pedig a házaspár igénybe veheti, jó esetben a házaspárnak a másik tagja igénybe veheti a családi adókedvezményt is. Ez tehát egy jelentős lépés afelé, hogy akár a két szülő egyike se fizessen személyi jövedelemadót, hiszen hogyha az édesanyát eleve a személyi jövedelemadó-mentesség megilleti, akkor van lehetőség arra, hogy azt az édesapa jövedelméből, vagy akár a járulékok terhére vegyék igénybe a szülők -mondta el a tárcavezető.

Arról is beszélt, hogy folytatódik a tanárok béremelése, itt az Európai Unióval korábban létrejött megállapodásnak megfelelően Magyarország 2030-ig vállalta, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli, majd ezen a szinten tartja a pedagógusok átlagbérét,. A 80 százalékot az idei évben elértük, annak érdekében, hogy ezt tartani tudjuk, 10 százalékos béremelésre kerül sor a tanároknál is. Ezzel eljutunk oda, hogy a tanárok átlagbére 936 ezer forint lesz a jövő évben. Ebben a ciklusban több mint 100 százalékkal emelkedtek, tehát több mint megduplázódtak a pedagógusbérek.

A közigazgatásban is folytatjuk a béremelést, újabb 15 százalékos béremelésre kerül sor január elsejével. Itt már szeptemberben is volt egy 15 százalékos béremelés, a szociális és kulturális ágazatban dolgozók is 15 százalékos béremeléssel számolhatnak január elsejétől. A korábbi megállapodásnak megfelelően folytatódik az igazságügyi alkalmazottak béremelése, itt ugye, a bíráknál ez egy 48 százalékos béremelést jelent 2 év alatt, tehát 2025. január 1. és ’27. január 1. között. Ebből a következő lépés ’26 január 1-jén fog megtörténni, és a fogalmazók esetében 89 százalékos, bírósági alkalmazottak esetében pedig 100 százalékos béremelkedésre került és kerül sor.

Az Ukrajnának nyújtandó EU-s háborús kölcsönt Európa soha fogja visszakapni, ez a támogatás nem a békéhez vezet, hanem a háború meghosszabbításához - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely közölte: a kormányülésen meghallgatták a miniszterelnök és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter tájékoztatását a múlt heti uniós csúcsról. Magyarországnak azt a célkitűzését sikerült elérnie, hogy a bizottság eredeti javaslata és az emögött álló erős német támogatás ellenére sem sikerült egyelőre teljesen tönkretenni az európai tőkepiacot - hangsúlyozta a miniszter, nyilvánvalónak nevezve, hogy a lefoglalt, befagyasztott orosz vagyon felhasználása ezt eredményezte volna.

Hozzátette: Magyarország ahhoz is tartotta magát, hogy nem fog hitelt felvenni. Az uniós csúcson ugyanis arról döntöttek, hogy 24 uniós tagállam vesz fel hitelt és nyújt háborús kölcsönt Ukrajnának, azonban Magyarország Csehországgal és Szlovákiával együtt kimaradt ebből, mert álláspontja szerint ez ellentétes Európa érdekeivel. Kijelentette: Magyarország továbbra is a háborún kívüli ország akar maradni, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az amerikai béketörekvések akár Budapesten, akár másutt sikerrel járjanak.