Három, kényszersorozásért felelős ukrán katonai vezetőt tiltottunk ki

A kormány három olyan ukrán katonai vezetőt tiltott ki, aki a kényszersorozásért felelős - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

Forrás: kormany.hu

2026. 02. 05.

Kormányinfó

Gulyás Gergely elmondta, a kormány szomorúan vette tudomásul, hogy folytatódik a kényszersorozás Kárpátalján. A miniszter az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására hívta fel az ukrán hatóságok figyelmét a kormány nevében. Emlékeztetett arra, hogy "tavaly Sebestyén József honfitársunk halt bele a kényszersorozásba", most pedig egy szívbeteg, az ukrán sorozóbizottságok által is többször alkalmatlannak nyilvánított magyar ember lett áldozata ennek. Ez egy megtámadott, háborúban álló országban is elfogadhatatlan - hangsúlyozta, jelezve: a magyar kormány "különösen kényes" arra, ha a kárpátaljai magyarság jogait veszik semmibe. Elmondta, döntöttek három olyan katonai vezető kitiltásáról, aki a kényszersorozásért felelős. Az európai normákkal is ellentétes az, ami történt, ezért a schengeni övezetből történő kitiltásokat is elrendelte a kormány – közölte.

Gulyás Gergely rámutatott: "ezt az Ukrajnát akarják már 2027-ben beléptetni az Európai Unióba", nekik akar az EU több ütemben összesen 1500 milliárdos támogatást adni, amit hitelnek próbálnak meg álcázni. Ezért is kiemelt fontosságú a nemzeti petíció - tette hozzá. A miniszter közölte, a magyar álláspont mindig is egyértelmű volt: Magyarország elítélte az orosz támadást, befogadta az Ukrajnából menekülőket, humanitárius segítséget nyújtott. De az is mindig világos volt , hogy Magyarország a béke pártján áll, a lehető leggyorsabban tűzszünetet és békét akar Ukrajnában. Világossá tettük azt is, hogy ez "nem a mi háborúnk, nem vagyunk hajlandóak katonákat és fegyvereket küldeni és nem fizetünk Ukrajnáért" - fogalmazott. Úgy összegzett, mindezt az európai politikában érvényesíteni kell és az ehhez szükséges erős felhatalmazást a nemzeti petíció és a választás adhatja majd meg.

Gulyás Gergely felhívta arra is a figyelmet, több millió családhoz érkezik a napokban magasabb fizetés a januári bérek utalásával. Elmondta, a minimálbér-emelés, a közszféra béremelése, családi adókedvezmények emelése és további adómentességek is hatályba léptek. Emlékeztetett arra, hogy a kormány kétszer ötven százalékkal emelte meg, azaz megduplázta a családi adókedvezményt: tavaly július 1-jével, illetve idén január 1-jével. Közölte azt is, a háromgyerekes édesanyáknak tavaly novembertől, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyáknak pedig 2026 év elejétől nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük. Értékelése szerint világos rendszer ad ki a szabályozás: 25 év alatt senkinek nem kell szja-t fizetnie, ahogy a 30 év alatti egygyermekes édesanyáknak sem, a 40 év alatti kétgyermekes anyák sem fizetnek szja-t, míg a három- vagy többgyermekes édesanyák egyáltalán nem fizetnek személyi jövedelemadót. Hozzátette, a céljuk az, amit meg is fognak valósítani, hogy jövő évtől az 50 év alatti kétgyermekes édesanyák se fizessenek szja-t, majd a későbbiekben a 60 év alattiak sem, és a végül egyetlen kétgyermekes anya sem fizet majd szja-t. Gulyás Gergely kitért arra, hogy a minimálbér 322 ezer forintra emelkedett. Ez a 16. legmagasabb minimálbér az EU-ban - mutatott rá. Kifejtette, a minimálbérrel kapcsolatos statisztikák ugyanakkor nem adnak valós képet, mert Magyarországon kétszintű minimálbér van, míg az országok nagy többségében ez nem így van. Magyarországon a garantált bérminimumot kell figyelembe venni, az ugyanis 700 ezer emberre, míg a minimálbér alig több mint 200 ezer emberre vonatkozik - részletezte, közölve azt is, a garantált bérminimumot figyelembe véve Magyarország jobban áll a statisztikában.

Szólt arról is, januártól átlagosan 10 százalékkal nőtt a tanárok, óvodapedagógusok bére, így az átlagkeresetük 936 ezer forintra nőtt, vagyis ebben a ciklusban több mint megduplázták a tanári béreket. A kulturális, szociális és gyermekvédelmi területen dolgozók 15 százalékos béremelése egy fontos, bár önmagában nem elegendő lépés, amelyet a jövőben folytatni kell - tette hozzá. A miniszter beszámolt arról is, hogy a közszféra dolgozóinak rendelkezésére álló egymillió forintos otthontámogatást közel 150 ezren igényelték eddig. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: tavasszal béremelést kaphatnak a honvédelmi és a rendőrségi alkalmazottak is. Megjegyezte: a fegyverpénz az elkötelezettséget elismerő pluszjuttatás, de a rendvédelmiekkel együtt dolgozók fizetésemelése is fontos.

Már 75 ezren nyújtottak be pályázatot az otthoni energiatároló programra - közölte a miniszter, jelezve, hogy a kormány meg fogja emelni az eredetileg 100 milliárdos program keretösszegét. Hozzátette: a pályázati időszak lezárultával, március 15. után döntenek a támogatási keret emelésének összegéről. Hangsúlyozta: a 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással a kormány célja, hogy minél többen legyenek képesek nemcsak termelni, hanem tárolni is a napenergiát, és ennek köszönhetően érdemben tovább csökkentsék a családok energiakiadásait - mondta a miniszter.

Bejelentette, péntektől kézbesíti a postás a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét. Gulyás Gergely elmondta: azoknak a nyugdíjasoknak, akik banki átutalást kértek, február 12-én utalják a február havi nyugdíjat, egy nappal később pedig a 13. havit és a 14. havi nyugdíj első részletét.

Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva kiemelte, amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, Ukrajna nem tud az EU-hoz csatlakozni. Ezért nem sokat jelent az, hogy a német kancellár nem látja reálisnak az ukrán csatlakozás 2027-es céldátumát - jelezte. Emlékeztetett arra is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még a saját elnöki ciklusa lejárta előtt szeretné Ukrajna csatlakozását.

Vitályos Eszter kormányszóvivő tájékoztatott: az elmúlt héten több mint 43 milliárd forint összegben adtak át beruházásokat Magyarországon. Számos gazdaságfejlesztési beruházás valósult meg - mondta, kiemelve ezek közül a 100 százalékban magyar tulajdonú, zöldség-gyümölcs gyorsfagyasztással foglalkozó Agrosprint Zrt. 9 milliárd forintos beruházását, amelyhez a kormány 3,5 milliárd forintos támogatást biztosít. A kapacitásbővítést, digitalizációt és automatizációt célzó fejlesztés a cég két telephelyen, Karcagon és Nyírlugoson valósult meg. A kormányszóvivő elmondta: száz új munkahelyet teremtett a BioTech USA legújabb, mintegy 9,5 milliárd forintos beruházási programja. A magyar tulajdonú vállalat Szadán robotizált szeletgyártó üzemet épített, Dunakeszin pedig kapacitásbővítést hajtott végre, amelyhez a kormány 2,9 milliárd forint támogatást nyújtott. Vitályos Eszter beszámolt arról is: a dél-dunántúli régió versenyképességét növeli a magyar tulajdonú EL-Q Invest Kft. közel 2,5 milliárd forintért építette meg üzemét, ahol magas technológiai színvonalon, zöldenergia felhasználásával károsanyag-kibocsátás nélkül fog 100 százalékos tisztaságú nitrogént előállítani. A kormány 530 millió forint támogatást nyújtott a projekthez, így segítve 16 új munkahely létrejöttét is. A német tulajdonosi háttérrel rendelkező Körber Hungária Kft. Pécsett bővíti szolgáltató központját, a MAM-Hungária Kft. mintegy 4,5 milliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházást hajt végre, amelyhez a kormány 870 millió forint támogatást nyújt. A településfejlesztési beruházások közül kiemelte a kunszentmiklósi új közösségi házat, a sajóvámosi közösségi ház és a tokaji kormányablak felújítását, a Csököly településen megépült új művelődési házat és a karcagi sportcsarnok energetikai korszerűsítését. Megemlítette, hogy Gyulán felújították a Gál Ferenc Egyetem Egészség és Szociális Tudományi Karának épületét, a szegedi Fodor József Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskolában pedig bemutatóüzemet hoztak létre.