Vasárnapig lehet pályázni az NVVH vezetői posztjaira
A Parlament július végén elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényt, a kormány pedig döntött az új szervezet működéséhez szükséges költségvetési fedezet biztosításáról. Megkezdődött a vezetők kiválasztása.
A közpénzekkel gondatlanul bánó bűnösök beazonosítása és felelősségre vonása lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elsődleges feladata az elfogadott jogszabály értelmében. A közvagyon védelme a jogállam alapvető kötelessége, ezért kell kivizsgálni minden esetet, ahol felmerül a korrupció, a vagyonvesztés és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás gyanúja.
Az elfogadott jogszabály ehhez minden feltételt biztosít: a szervezet vádképviseleti hatásköröket kapott, azaz nyomozhat és vádat emelhet, ha úgy ítéli meg, hogy az eljárásai során begyűjtött bizonyítékok megalapozottá teszik bűncselekmények gyanúját. Az NVVH működéséhez szükséges források pedig külön költségvetési fejezetben szerepelnek, beszámolni pedig csak az Országgyűlésnek köteles. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a hivatal teljes függetlenséget élvezve végezhesse munkáját.
A függetlenség további garanciája, hogy az NVVH elnöke és elnökhelyettesei személyére az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága tesz javaslatot, a jelöltekről a Parlament szavaz, kétharmados többséggel. Az elnök és elnökhelyettesek hat évre kapnak mandátumot mentelmi joggal kiegészítve, és ugyanabba a pozícióba nem választhatók újra.
A vezetők kiválasztása már elkezdődött, 2026. augusztus 16-áig lehet benyújtani az elnöki, nyomozati, vádemelési, fellebviteli és közpénzügyi alelnöki pozíciókra az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságához. A nyilvános meghallgatásokat augusztus 25-e és 27-e között tartják, majd a bizottság által javasolt jelöltekről még szeptember előtt, rendkívüli ülésen dönt a Parlament.
Az elnökjelölttel szembeni feltétel, hogy büntetlen előéletű legyen, és ne is folyjon ellene büntetőeljárás, jogász szakképzettséggel vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatástudományi vagy egyéb társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, és legyen 15 év szakmai gyakorlata. Ez utóbbit kiválthatja, ha ezeken a tudományterületeken tudományos fokozattal és 10 év kiemelkedő szakmai gyakorlattal bír.
Kizáró ok, ha parlamenti, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő, esetleg polgármester vagy főpolgármester volt. Kiesnek a jelöltek közül a kormánytagok, politikai felsővezetők, párttisztséget viselők. Az elnöki és elnökhelyettesi megbízatás megszűnik, ha a tisztség viselője betölti a 70. életévét.