Garantált az NVVH függetlensége
Széles körű jogi felhatalmazást kapott munkájához a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. A héten elfogadott jogszabály nemcsak a szükséges jogköröket adja meg a szervezetnek, de biztosítja pártatlan és független működését is.
A kormány elszántságát az ellopott közvagyon visszaszerzése és védelme mellett az mutatja a legjobban, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) számára is megnyitotta az eddig csak az ügyészség rendelkezésére álló vádképviseleti hatásköröket. Azaz az ügyészség mellett ezentúl a hivatal is emelhet vádat, indíthat bírósági eljárást, ha úgy ítéli meg, hogy az eljárásai során begyűjtött bizonyítékok megalapozottá teszik bűncselekmények gyanúját. Ez a felhatalmazás azonban csak akkor segíti az NVVH hatékonyságát, egyúttal pártatlanságát is, ha teljes függetlenséggel társul.
A finanszírozás függetlensége
Az NVVH létrehozásáról megszavazott jogszabály ezért külön rendelkezik a hivatal függetlenségéről. Ennek első pillére, hogy az NVVH csak az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Minden évben jelentést készít a működéséről, és azt a Parlament elé terjeszti. Ez a beszámoló azért is kiemelt szereppel bír, mert ez alapján állítja össze a saját költségvetésére vonatkozó javaslatot a hivatal. Az NVVH működésének fedezete önállóan kerül a központi költségvetésbe, és az nem csökkenthető a hivatal hozzájárulása nélkül. Mindez azt jelenti, hogy az NVVH finanszírozása a kormánytól vagy bármelyik minisztériumtól független.
Vezetői függetlenség
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal függetlenségének második pillére, hogy az elnök és elnökhelyettesek személyére az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága tesz javaslatot, melynek előkészítésébe civil szervezetek képviselőit is köteles bevonni. A jelöltekről a Parlament szavaz, mint ahogy a megválasztott elnök és alelnökök felmentéséről, összeférhetetlenségéről és megbízatástól való megfosztásáról is az Országgyűlés mondhatja ki a végső szót, kétharmados többséggel. Az elnök és elnökhelyettesek hat évre kapnak mandátumot, és ugyanabba a pozícióba nem választhatók újra.
Az elnökjelölttel szembeni feltétel, hogy büntetlen előéletű legyen, és ne is folyjon ellene büntetőeljárás, jogász szakképzettséggel vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatástudományi vagy egyéb társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, és legyen 15 év szakmai gyakorlata. Ez utóbbit kiválthatja, ha ezeken a tudományterületeken tudományos fokozattal és 10 év kiemelkedő szakmai gyakorlattal bír.
Kizáró ok, ha parlamenti, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő volt, esetleg polgármester vagy főpolgármester volt. Kiesnek a jelöltek közül a kormánytagok, politikai felsővezetők, párttisztséget viselők. Az elnöki és elnökhelyettesi megbízatás megszűnik, ha a tisztség viselője betölti 70. életévét.
A vezetői függetlenséget szolgálja, hogy az elnök és az elnökhelyettesek mandátumuk alatt gazdasági társaságban vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok vagy személyes közreműködésre kötelezett tagok nem lehetnek, civil szervezetben tevékenységet nem folytathatnak. Más kereső foglalkozásuk sem lehet, és ennek szellemében az esetleges tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységért és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységért sem fogadhatnak el díjazást.
A működés függetlensége
Az NVVH függetlenségének harmadik pillére, hogy a közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését. Ez azt jelenti, hogy semmilyen más szerv nem áll az NVVH felett: nem korlátozhatja vagy befolyásolhatja tevékenységét, annak kizárólag a hatályos törvények szabnak határt.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal egyszerre gyakorolhat nyomozati és közvádlói büntetőeljárási szerepet. Ennek eredménye, hogy a két tevékenység kiegészítheti egymást. A vizsgálati szerepben a hivatal olyan ügyeket is képes feltárni, amelyek még nem írhatók le büntetőjogi tényállásként. A büntetőeljárási tevékenység pedig biztosítja, hogy az így feltárt, súlyos ügyek a nyomozási vagy vádszakaszban ne akadjanak el.