A szegedi születésű Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, 1983-ban doktorrá avatták. Az egyetem után az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában kezdett el vírusokkal dolgozni.
1985-ben családjával együtt az Egyesült Államokba ment. 1988-ig a philadelphiai Temple Egyetemen dolgozott, majd Washingtonba került, ahol molekuláris biológiával foglalkozott. 1989-ben ismét Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen (UPenn) kapott állást.
Kezdetben a kardiológián volt molekuláris biológus és elindította az mRNS (hírvivő RNS)-kutatást. Innen az idegsebészetre került, 1998-ban kezdett dolgozni Drew Weissman immunológussal, akivel 2005-ben szabadalmat jegyeztetettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó-Weissman-technika). 2006-tól az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója volt, 2013-ban a mainzi székhelyű BioNTech cég alelnöke lett.
2020-ban szabadalma alapján készült el a világon első, klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina.
Az idén márciusban Széchenyi-díjjal kitüntetett Karikó Katalin jelenleg az egyik legismertebb magyar a világon. A biokémikus beírta nevét az orvostudomány történetébe, a járványidőszakban olyan kutatási eredményt tudott felmutatni, amely reményt ad az emberiségnek.
Büszkék vagyunk az eredményeire, ahogy arra is, hogy a magyarok összefogásával a járvány harmadik hullámát letörtük, túlvagyunk az ötmillió beoltotton, és Európa élmezőnyében lehetünk az oltási teljesítményünkkel.
Megosztom