Kevesebb egyajánlatos közbeszerzés, gondosabb gazdálkodás a közpénzzel
Évente több ezer milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet az állami szervezetek működésre és fejlesztésekre költenek. A közpénzzel való felelősségteljes gazdálkodás megkívánja, hogy az állam több ajánlat közül választhassa ki a jobb árakat, kedvezőbb feltételeket kínáló lehetőséget.
A bemutatott összehasonlításban a Miniszterelnökség által vizsgált, 2026. január 1. és szeptember 10. között aláírt közbeszerzési szerződések szerepelnek, a kormányváltás előtti és utáni időszakra bontva. Az eredmények azt mutatják, hogy csökkent az olyan megbízások aránya, amelyeknél csak egy ajánlat érkezett.
A 2026. május 13. előtti időszakban az uniós szabályok szerint futó közbeszerzések 27,9%-a volt egyajánlatos, utána 22,4%-ra csökkent ez a mutató. A teljes vizsgált körben 22,1%-ról 17,4%-ra változott az arány, ami kerekítve 4,7 százalékpontos csökkenés.
Ez az állami megbízások kitisztulásának, a verseny visszatérésének és a tisztességes eljárásokba vetett bizalom javulásának jeleként értelmezhető. A kedvező tendencia több folyamattal függhet össze: az állami megbízások átláthatóbbá és elérhetőbbé válásával, valamint az ajánlattevők bizalmának növekedésével. E folyamatok nyomán több cég láthatja érdemesnek az indulást a közbeszerzéseken, bízva az objektív és tisztességes elbírálásban.
A több ajánlat nagyobb versenyhelyzetet teremt, ami a valóban legkedvezőbb ajánlat kiválasztását segíti, és az adófizetők érdekeit szolgálja. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a megbízások szélesebb vállalkozói körhöz jussanak, és a közpénz elköltését gondos, alapos mérlegelés előzze meg.