01 / MIÉRT FONTOS?
Évente több ezer milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet az állami szervezetek működésre és fejlesztésekre költenek, túlnyomó részben közbeszerzési eljárások során. A közpénzzel való felelősségteljes gazdálkodás megkívánja, hogy a megbízásokat a legkedvezőbb feltételeket, a legkedvezőbb ajánlatot tevő kapja.
Miért számít a verseny a közpénzek elköltésénél?
Évente több ezer milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet az állami szervezetek működésre és fejlesztésekre költenek, túlnyomó részben közbeszerzési eljárások során. A közpénzzel való felelősségteljes gazdálkodás megkívánja, hogy a megbízásokat a legkedvezőbb feltételeket, a legkedvezőbb ajánlatot tevő kapja. Előfordul azonban, hogy a közbeszerzési felhívásra egy ajánlat érkezik, ami rontja a költségek összehasonlíthatóságát és az adófizetői érdekek érvényesítésének lehetőségét.
___________________________________________
Mit jelent az, hogy egyajánlatos? Egyajánlatos az a vizsgált szerződés, amelynek adott részére egyetlen ajánlat érkezett. Több vállalkozás közös, konzorciumi ajánlata is egy ajánlatnak számít.
___________________________________________
02 / A VÁLTOZÁS SZÁMOKBAN
Ritkább az egyetlen ajánlat.
A 2026. május 13. óta aláírt, vizsgált szerződések között kisebb az egyajánlatosak aránya, mint az év korábbi időszakában.
Mit jelent a 4,7 százalékpont? A 22,1%-os és a 17,4%-os arány különbsége 4,7 százalékpont. Száz szerződésre vetítve ez kerekítve 22 helyett 17 egyajánlatos szerződést jelent.
Mi az a keretmegállapodás?
A keretmegállapodás a későbbi egyedi megrendelések általános feltételeit rögzíti. A mérés a keret megkötésekor fennálló versenyt vizsgálja, a keretet egyszer számítva.
Mit jelent az uniós eljárásrend?
A nagyobb beszerzéseket uniós szabályok szerint, az egész Európai Unióban meghirdetve bonyolítják le. Az ábra ezek egyajánlatos arányának változását mutatja.
___________________________________________
A két 2026-os időszak részletes adatai
Az ismert ajánlatszámú szerződések, az aláírás dátuma szerint
Az összehasonlítás kizárólag a két 2026-os időszakot veti össze. Az időszakok eltérő hosszúsága miatt az arányok változását mutatjuk be, nem a darabszámok csökkenését.
A keretmegállapodások a beszerzések általános feltételeit rögzítik az ajánlatkérővel, majd később ezek alapján köthetnek az egyes megrendelők egyedi szerződéseket, vagy hívhatnak le egyedi megrendeléseket. Ennél a típusnál a kormányváltás előtti, 2026-os időszakban 100 megállapodásból körülbelül 44 volt egyajánlatos, utána 27-re esett ez az arány. A pontos értékek: 100 / 225 = 44,4%,
illetve 47 / 174 = 27,0%.
A 2026. május 13. előtti időszakban az uniós szabályok szerint futó közbeszerzések 27,9%-a volt egyajánlatos, utána 22,4%-ra csökkent ez a mutató. A teljes vizsgált körben 22,1%-ról 17,4%-ra változott az arány, ami kerekítve 4,7 százalékpontos csökkenés.
___________________________________________
Mit mutatnak az eredmények?
A bemutatott összehasonlításban a Miniszterelnökség által vizsgált, 2026. január 1. és szeptember 10. között aláírt közbeszerzési szerződések szerepelnek, a kormányváltás előtti és utáni időszakra bontva. Az eredmények azt mutatják, hogy csökkent az olyan megbízások aránya, amelyeknél csak egy ajánlat érkezett. A csökkenés nagyobb a keretmegállapodások körében, és kisebb az uniós szabályok szerint az egész Európai Unióban meghirdetett nagyobb beszerzések között.
___________________________________________
Az eredmények értelmezése
Az adatok szerint a kormányváltás óta csökkent az olyan megállapodások aránya, amelyekre csak egy ajánlat érkezett. Ez az állami megbízások kitisztulásának, a verseny visszatérésének és a tisztességes eljárásokba vetett bizalom javulásának jeleként értelmezhető.
A kedvező tendencia több folyamattal függhet össze: az állami megbízások átláthatóbbá és elérhetőbbé válásával, valamint az ajánlattevők bizalmának növekedésével. E folyamatok nyomán több cég láthatja érdemesnek az indulást a közbeszerzésen, bízva az objektív és tisztességes elbírálásban.
A több ajánlat nagyobb versenyhelyzetet teremt, ami a valóban legkedvezőbb ajánlat kiválasztását segíti, és az adófizetők érdekeit szolgálja. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a megbízások szélesebb vállalkozói körhöz jussanak, és a közpénz elköltését gondos, alapos mérlegelés előzze meg.
Hogyan készült a mérés?
A felmérés során az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) rögzített szerződések lettek figyelembe véve, kiegészítve a Közbeszerzési Értesítőben és az uniós TED-hirdetményekben elérhető adatokkal. A több helyen is megjelent szerződések ki lettek szűrve, a vizsgált szerződések pedig az aláírásuk dátuma szerint lettek csoportosítva.
Az összesítésből ki lettek hagyva azok a megállapodások, ahol nem lehet eldönteni, hogy a nyertes kiválasztásakor hány ajánlattevő volt. Így az eredmény hitelessége érdekében csak azok a dokumentumok lettek figyelembe véve, ahol egyértelműen ismert, hogy az eljárás során egy vagy több ajánlat érkezett. Több cég közös, konzorciumi ajánlata egy ajánlatnak számít.
A keretmegállapodások egyszer lettek számításba véve. A korábban megkötött keretmegállapodások alapján leadott egyedi rendelések ki lettek hagyva a mérésből: a feltételek már a keret megkötésekor eldőltek. Így az eredményt nem befolyásolta, ha egy keret alapján több egyedi szerződés lett aláírva.
Az egyajánlatos arány az egy ajánlattal megkötött szerződések száma osztva az adott időszak összes vizsgált, ismert ajánlatszámú szerződésének számával. A megjelenített arányok egy tizedesre lettek kerekítve. A száz szerződésre vetített példában egész számra kerekített értékek szerepelnek.
___________________________________________
Az adatok a 2026. szeptember 10-i nyilvántartási állapotot tükrözik. A később rögzített megállapodások miatt az adott időszakra számított arányok némileg módosulhatnak.
___________________________________________
03 / A VÁLLALT CÉL
15% alá csökkenteni az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát.
A kedvező változás után a cél a további csökkenés: több verseny és több összehasonlítható ajánlat az állami megrendeléseknél. (Előtte: 2026. január 1. – május 12., Most: 2026. május 13. – szeptember 10., Cél: az egyajánlatos eljárások aránya 15% alatt.)
___________________________________________
Módszertani megjegyzés: a bemutatott adatok szerződésekre, a vállalás közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. Az eltérő módszertan miatt az ábra önmagában nem igazolja a vállalás teljesítését.
___________________________________________
Honnan ered a 15%-os cél?
A 1118/2023. (III. 31.) Korm. határozat 1. melléklete szerint az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát 15% alá kell csökkenteni. A vállalás az uniós és a tisztán hazai forrásból finanszírozott beszerzésekre egyaránt vonatkozik.
A melléklet 2. pontjának ütemezése az uniós finanszírozású beszerzéseknél 2022-re, a hazaiaknál 2024-re jelölte ki a 15%-os célértéket.
Az EU felé tett vállalást rögzítő COM(2022) 485 final dokumentum (101) pontja szerint a hazai finanszírozású eljárásoknál a 15% alatti arányt 2024. december 31-ig kellett elérni, és a későbbi években is fenn kell tartani.
___________________________________________