Bóka János: a visegrádi együttműködés alapja egy regionális sorsközösség

Bóka János utalt rá, hogy 1991-ben a visegrádi együttműködés azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítsa a résztvevők euroatlanti csatlakozását. Az együttműködésnek azonban nem csak ez volt a célja, mert a résztvevők egyre inkább célul tűzték ki a demokrácia védelmét, a totalitárius rendszerek maradványainak felszámolását és a gazdasági előmozdítását. A politikus megjegyezte, sokan azt mondják, hogy a visegrádi együttműködés csak egy taktikai jellegű együttműködés, egy ad hoc koalíció volt, ami a részt vevő vevő államok euroatlanti integrációjának érdekében jött létre. Ebből az lesz, hogy az együttműködés a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozással megvalósított célkitűzését, ezért innen kezdve létjogosultsága megkérdőjelezhető, de legalábbis egy alapvető átalakuláson keresztül keresztülmennie - közölte. Bóka János kijelentette, hogy a V4 tagjai közötti sorsközösségnek az alapja a résztvevő vevő álamok földrajzi elhelyezkedése, az országok geopolitikai adottságai, a történelmi és kulturális közösség, a hasonló gazdasági és társadalmi kihívások, valamint az államok és nemzetek közötti szoros értékközösség. Hozzátette, az a tapasztalat, hogy a V4-együttműködés tagjai között a politikai tendenciák nagy hasonlóságot mutatnak. Elfogadva azt a feltételezést, hogy egy regionális sorsközösségről van szó, a taktikai egyeztetés, a koordináció ennek a felismerésnek a lefordítása a napi cselekvésre - mondta. Nem azért vagyunk sorközösségben, mert éppen a NATO-ba és az EU-ba tartottunk, hanem fordítva, mivel sorsközösségben vagyunk, ezért vezetett közös utunk a NATO-ba és az EU-ba, és ez a közös út a NATO-ba vagy az EU-ba való megérkezéssel nem ért véget - fogalmazott. Az Európai Unióban a visegrádi államok taktikai együttműködése óta zökkenőmentesen zajlik, továbbá ez az együttműködés független a belső pártpolitikai megfontolásoktól és viszonyoktól - szögezte le a miniszter. Hozzátette, hogy a V4 az uniós csatlakozás előtt is hatékony lobbicsoport volt, a csatlakozás óta pedig az egyik leghatékonyabb. Ez az uniós lobbicsoport még ennél is sokat működik, ha át tud alakulni rugalmas, változó geometriájú V4+ csoportokká - ismertette. Megjegyezte, hogy a visegrádi országok érdekei az EU legtöbb szakpolitikai területén jórészt egybeestek. Példaként említette a közös mezőgazdasági politikát, a kohéziós politikát, a regionális fejlesztéseket, a migrációs kérdést, az energiapolitikát vagy a belső piac kiterjesztését a szolgáltatások szabad áramlására. Hangsúlyozta, hogy a visegrádi országoknak sikerült az EU addig dominánsan délre tekintő partnerségi politikáját a keleti partnerséggel kiegészíteni. Bóka János megte, a visegrádi együttműködés éppen az évszázados történelmi jegyez, valódi sorsközösség miatt különbözik minden más, az Európai Unión belüli együttműködéstől. A miniszter kiemelte: az európai együttműködés lényege, hogy "együtt sikeresebbek lehetünk, mint külön-külön, de együtt is megmaradhatunk annak, amik vagyunk" az EU jogérték- és érdekközösségben, a gyakorlati szempontok mellett a létező politikai közösség miatt vagyunk jelen. Bóka János kifejezta, a visegrádi négy államai ennek az európai együttműködésnek aktív alakítói szeretnének lenni, "Európa arcában mi a saját arcunkat is meg akarjuk látni", és ez a szakkérdések mellett az integráció alapkérdéseire is vonatkozik. A miniszter annak a véleménynek adott hangot, hogy visegrádi államok három meghatározó szempontja, élménye van, ezek közül az első, hogy a nemzeti nem a múlté, hanem továbbra is fontos, meghatározó, meghatározó keret, problémáinkat pedig a szuverenitás hiánya és a nemzetközi beavatkozás okozza. Második közös szempontként említette, hogy nemzeti identitásunk egyúttal európai identitás is, és ez külső megerősítést nem igényel a kereszténység felvétele óta, harmadikként pedig a nemzeti önrendelkezés visszanyerése után a gazdasági fejlődés és a felzárkózás élményét, azt, hogy teljesítményünkkel mi is az Európa gazdaságának növekedéséhez. Mindebből miniszter a szavai szerint olyan Európai Unió következik, ahol komolyan veszik az intézmények közötti hatáskör-átruházás szabályait, amelyek az integráció urai, az intézményrendszerben valódi fékek és ellensúlyok működnek, az európai intézményrendszer pedig ideológiailag, az integráció célja nem az intézményépítés, hanem a közös siker. A miniszter azt a kérdést vetette fel: tudnak-e az EU-n belül politikai pólust alkotni a visegrádi országokat az unión belül, mint azt a Brexit előtt tették. Hozzátette: a közös régiós Európa-vízió gyengülésének okait a belső törésvonalakban látja, ami egyben azt jelenti, hogy a probléma megoldása a négy országcsoporton belül van, és folyamatos párbeszédet igényel, különösen akkor, ha nincs egyetértés a felek között egy adott kérdésben. Kiemelte: a sorsközösség ténye, nem pedig döntés kérdése, és a résztvevők döntése, hogy ennek megfelelően szervezik-e a visegrádi együttműködést. Magyarország erre kész - tette hozzá. A V4-ek előtt álló perspektívákat emelte ki köszöntőjében Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, kijelenti, olyan jövő áll az országcsoport előtt, "amit bátran tudunk a visegrádi együttműködés újjászületésének". Jelezte: a tanácskozás résztvevői áttekinthetik, mit jelent aktuálisan és hosszabb távon a visegrádi együttműködésben. Németh Zsolt nagyon örvendetesnek nevezte a csehországi választások végeredményét.