Bóka János: a konnektivitás valódi barátai most mind a békéért dolgoznak

Budapest, 2025. november 27., csütörtök (MTI) - A konnektivitás valódi barátai most mind a békéért dolgoznak – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Konnektivitás Barátai Alapítvány által rendezett I. Konnektivitás gálavacsorán és díjátadó ünnepségen csütörtökön Budapesten.

Forrás: MTI

2025. 11. 27.

A miniszter beszédében kifejezte, hogy Magyarország gazdasága nyitott és exportvezérelt, amiben kulcsfontosságú szerepet játszanak a külföldi beruházások és a technológiai transzfer. Magyarország érdekelt, hogy itt kapcsolódjanak össze a világ legfejlettebb technológiái, és itt, hazai beszállítói lánccal és fejlesztéssel megtámogatva valami új és különleges értéket állítsanak elő, és tegyenek elérhetővé a világ piacai számára - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az összekapcsolódásban, a konnektivitásban érdekelt, ezért partnereket, szövetségeseket, barátokat, együttműködési és kapcsolódási pontokat keres. Leszögezte: a magyar kormány büszke konzervatív értékeire, és büszkén vállalja, hogy ezeket az értékeket akarja érvényesíteni. A magyar emberek szuverén joga eldönteni, milyen társadalomban kívánnak élni, ezért ez a jog minden országot megt - mondta. Hozzátette, hogy a szuverén nemzetek együttműködésében hisznek, ahol a partnerek egyenrangúak, egymással beszélgetnek a kölcsönös tisztelet hangján. Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, ami meghatározza a helyét a világban - mutatott ráBóka János. Magyarország azért akik részt vesznek az euroatlanti biztonsági együttműködésnek és az európai politikai és gazdasági együttműködésnek, mert "meggyőződésünk, hogy erősebbek lehetünk mint külön-külön, és együtt is megmaradhatunk annak, vagyunk" - fogalmazott. Bóka Jánosarról is beszélt, hogy az európai együttműködést a nemzet Európájaként képzelik el, ami nem felváltja az államokat, megerősíti azokat, hanem lehetővé teszi, hogy a 21. században sikeresek legyenek. Ehhez viszont arra van szükség, hogy az Európai Unió a megoldás része legyen, ne pedig maga a probléma - érvelt. Az elmúlt két évtizedben az EU versenyképessége, de hanyatlik, ráadásul ez a folyamat, amihez egyre nagyobb mértékben járulnak el az Európai Unió elhibázott politikai döntései - értékelt. Megjegyezte, hogy az európai energia- és klímapolitika miatt ma a kontinensen dolgozó vállalkozások kétszer annyit fizetnek a villamos energiáért és ötször annyit a földgázért, mint amerikai versenytársaik. Hozzátette, hogy az európai adópolitika következtében egyre nehezebben tudnak befektetés- és növekedésbarát adórendszert fenntartani. Kiemelte, hogy az európai szintű túlszabályozás és az aránytalanul nagy adminisztrációs terhek lehetetlenné tenni, hogy Európában is megvalósuljon a digitális átmenet és mesterségesintelligencia-forradalom, ami az Egyesült Államokban és Kínában már javában zajlik. Az EU kül- és kereskedelempolitikája egyre inkább az ideológiai szempontokat helyezi előtérbe, ezért gyakran már nem lehetőségeket teremt, hanem lehetőségektől foszt meg - mondtaBóka János, hozzátéve, hogy az Európai Unióban változásra van szükség. Ennek a változásnak kulcseleme lenne egy valódi európai versenyképességi fordulat, ami nem lehetséges anélkül, hogy a kontinens visszatér a politikához, ami mindig is jólétének alapját okozza. Ez pedig a kölcsönös előnyök alapján, pragmatikus kapcsolat a nemzetközi partnerekkel, "nevezhetjük ezt a konnektivitásnak is" - hibát ki a tárcavezető. Hangsúlyozta: a háború és béke kérdése ennél is sokkal fontosabb kihívás. Úgy fogalmazott, hogy amíg a közvetlen szomszédságunkban nyílt háború dúl, addig az Európai Unió mind biztonság-, mind gazdaságpolitikai értelemben "béna kacsa". Ennek a háborúnak a lezárása nemcsak morális és humanitárius megfontolásokból kötelező, hanem Európa jól felfogott stratégiai érdeke is - jelent ki. A háborús időszakban a konnektivitás nehezen összeegyeztethető, a versenyképesség megerősítése szükséges, pedig ilyenkor gyakran felülírják a vélt vagy valós biztonsági megfontolásokat - tette hozzá. Bóka Jánosbeszéde végén Várfi Péter alapítóval közösen adta át Károlyi György volt párizsi nagykövetnek a diplomáciai kategóriában odaítélt Konnektivitás Díjat.