"Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak", az Európai Uniónak változtatnia kell - jelentette ki Orbán Viktor Strasbourgban az Európai Parlament ülésén a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve.
A kormányfő felidézte, Magyarország 2011 után most másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Hozzátette: személyesen is másodszor tölti be ezt a feladatot. Az akkori elnökség sem volt könnyű, de a munka ma sokkal nehezebb, mint akkor volt, mert az unió helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt, és talán súlyosabb, mint az unió története során bármikor - mondta. A nehézségek között említette, hogy Ukrajnában, vagyis Európában háború dúl, hogy súlyos konfliktusok pusztítanak és hatnak Európára a Közel-Keleten és Afrikában, és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét. Szólt arról is, hogy a migrációs válság azzal fenyeget, hogy a schengeni térség szétesik. Mindeközben Európa veszít globális versenyképességéből - tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az unió saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.
A kormányfő a magyar EU-elnökség programját bemutatva kiemelte: a döntéseket az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghozniuk, nem a magyar elnökségnek. A magyar elnökség problémákat vet fel, és javaslatokat tesz az unió békéje, biztonsága és jóléte érdekében.
A versenyképesség problémájáról szólva Orbán Viktor azt mondta: az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, a világkereskedelmi részesedése csökken. Az unióban a vállalatok kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek, mint az Egyesült Államokban, a földgázárak pedig négyszer-ötször magasabbak itt – sorolta Orbán Viktor.
A kormányfő kiemelte: az európai vállalatok fele az energiaköltséget tekinti a beruházások fő akadályának, az energiát intenzíven használó iparágak esetében a termelés 10-15 százalékkal esett vissza. "Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál erre a problémára!" - fogalmazott. Még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, 2030-ig - minden elemzés szerint - akkor sem fog jelentősen csökkeni azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák majd meg az energiaárakat - mondta. Jelezte: az európai zöldmegállapodás alapja az volt, hogy új zöld munkahelyeket hozunk létre. Azonban a kezdeményezés értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az európai termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet - értékelt Orbán Viktor, rámutatva: az uniós tervezés hiányának az autóipar az egyik legkirívóbb példája, ahol iparpolitika nélkül alkalmazzuk a klímapolitikát.
Azt mondta, a tagállamok ezen a téren gyors és határozott fellépést várnak az európai intézményektől. Várják az adminisztratív terhek csökkentését, a túlszabályozás enyhítését, a megfizethető energia biztosítását, a zöld iparpolitikát, a belső piac erősítését, a tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosítás helyett a konnektivitást növelő kereskedelempolitikát - jelentette ki Orbán Viktor.
Megosztom