A nemzetgazdasági miniszter munkaebéd keretei között találkozott Robert Habeck német gazdasági és éghajlatvédelmi miniszterrel, Tomislav Momirović szerb bel- és külkereskedelmi miniszterrel, Blendi Gonxhja albán gazdasági, kulturális és innovációs miniszterrel, Ljiljana Lovrić Bosznia-hercegovinai külkereskedelmi és gazdasági ügyekért felelős miniszterhelyettessel, Rozeta Hajdari koszovói ipari, vállalkozási és kereskedelmi miniszterrel, Besar Durmishi észak-macedón gazdasági és munkaügyi miniszterrel és Nik Gjeloshaj montenegrói gazdaságfejlesztési miniszterrel.

A gazdasági növekedés üteme a nyugat-balkáni országok esetében a 2019-2023 közötti időszakban átlagosan 2,8% volt, míg a koronavírus-járványt követő 2021-2023-as helyreállási időszakban átlagosan 5,3%-ot tett ki. Idén a Nyugat-Balkán országainak GDP-je átlagosan 3,2%-kal, a 2025-2029-es időszakban pedig 3,5%-kal növekedhet az IMF várakozásai szerint. Ez nagyobb ütemű bővülés, mint a világgazdaság egészére várt 3,1%-os növekedési ütem, és jelentősen túlszárnyalja az eurózóna 1,3%-ra becsült átlagos GDP növekedését is.

Nagy Márton kiemelte: Magyarország és az Európai Unió érdeke is az, hogy a Nyugat-balkáni országok mielőbb csatlakozzanak a közösséghez, hiszen új lendületet adhatnak az uniós gazdaságnak, ami az európai versenyképesség megmentésének egy lehetséges formája lehet. A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Európának versenyképesebbé kell válnia, ha nem akar lemaradni globális versenytársaival szemben. A Nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának támogatása mellett ezért a magyar soros elnökség keretében kidolgozás alatt áll egy új versenyképességi megállapodás, amely októberben kerül bemutatásra. A versenyképesség kulcsát a konnektivitás megőrzése, a stratégiai partnerségek széles hálózatának létrehozása jelentheti, ami erősebbé teheti az EU-t. A magyar kormány szerint
gazdasági semlegességre, a gazdaság találkozási pont jellegének erősítésére kell törekedni, ahol a nyugati és keleti tőke, valamint technológia összekapcsolódik. A miniszter hozzátette: a Berlini Folyamat számos kiemelt projektje mutat pozitív példát erre, ráadásul az autópályák, vasutak vagy a transzbalkáni villamosenergia-átviteli folyosó fejlesztése kifejezetten kedvező hazánk számára is. Ezért a regionális együttműködés elmélyítése érdekében ezen fejlesztések széles körű támogatására van szükség, amely az Európai Unió és a térség országai számára is kölcsönösen előnyös. A tárcavezető aláhúzta, hogy Magyarország az egyik legfontosabb kapuja a Nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz való csatlakozásnak és Magyarország teljes mértékben támogatja a csatlakozási törekvéseiket, ugyanis nincs uniós versenyképességi ugrás a nyugat-balkáni országok gazdasági növekedése és csatlakozása nélkül.

A Berlini Folyamatot 2014-ben hozták létre a nyugat-balkáni hat ország (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia, Koszovó) és a berlini folyamat fogadó országai, valamint az EU közötti együttműködés fokozására szolgáló platformként. Fennállásának 10 éve alatt a Western Balkans Investment Framework (WBIF) 24 kiemelt projektet hagyott jóvá, összesen mintegy 3,4 milliárd euró értékben.