Az építési és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló 2024. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: törvény)
4. § (5) bekezdése alapján felhívást tesz közzé a törvény 1. mellékletében meghatározott ingatlanok közül a jelen felhívásban megjelölt ingatlanok fenntartható fejlesztése érdekében.
A felhívás részletes dokumentációja:
A megalapozott kérelem benyújtásához szükséges részletes információkat - az ingatlanok és a benne található állami tulajdonban álló ingóságok, műtárgyak tulajdonságaira, műszaki adottságaira, aktuális állapotára, azok védett jogi státuszára, az azokkal kapcsolatos jogszabályon alapuló, illetve korábbi európai uniós, illetve hazai költségvetési támogatásokból adódó fenntartási kötelezettségekre, továbbá az ingatlanok üzemeltetésével összefüggő adatokra, az új tulajdonos, illetve vagyonkezelő felelősségét megalapozó kötelezettségekre, elvárásokra vonatkozóan - a részletes dokumentáció tartalmazza, amelyet a kérelmezők a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott dokumentációért fizetendő díjról szóló ÉKM rendeletben meghatározott díj megfizetését követően ismerhetik meg.
A dokumentációs díj megfizetésének és a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának rendje:
A díj mértéke kérelmenként 10 000 000 forint (a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, valamint az egyházi jogi személy részére a díj mértéke 1 forint), melyet a kérelmezőnek az Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: ÉKM) Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00003582-06010016 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára banki átutalási megbízással szükséges megfizetnie.
A banki átutalásnál fel kell tüntetni a felhívás azonosítóját, a kérelmező nevét, valamint azon helyszínnek a törvény 1. melléklete szerinti sorszámát és a település megnevezését, amelyhez kapcsolódóan a részletes dokumentációt kéri a kérelmező.
Amennyiben a kérelmező több helyszín vonatkozásában nyújt be kérelmet, helyszínenként kell a dokumentációs díjat megfizetni.
A kérelmező elektronikus úton az info@ekm.gov.hu e-mail címen keresztül jelezheti igényét a megalapozott kérelem benyújtásához szükséges részletes dokumentációra, az elektronikus leveléhez csatolnia szükséges a díj megfizetését igazoló, bank által hitelesített bizonylat másolatát. Amennyiben a kérelmező a részletes dokumentációt postai úton kéri, úgy, abban az esetben a levelezési címét szükséges megküldenie elektronikus úton. Az ÉKM a dokumentációt elektronikusan megküldi a kérelmező részére, vagy postai úton kézbesíti.
A törvény 16.§ (3) bekezdése értelmében a kérelmező a szerződéskötésig köteles titokban tartani a dokumentáció tartalmát, köteles továbbá szerződéskötést követően is bizalmasan kezelni a miniszter által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat.
A felhívással érintett helyszínek:
1. Az acsai Prónay-kastély együttese a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 25. sora szerint.
2. Az aszódi Régi Podmaniczky-kastély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 26. sora szerint.
3. Az aszódi Újabb Podmaniczky-, majd Széchenyi-kastély együttese a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 27. sora szerint.
4. A dabronci Szegedy-kastély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 43. sora szerint.
5. A dabronci Szegedy-kúria a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 44. sora szerint.
6. A dégi Festetics-kastély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 9. sora szerint.
7. A dobai Erdődy-kastély együttese a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 45. sora szerint.
8. A fáji Fáy-kastély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 6. sora szerint.
9. A füzérradványi Károlyi-kastély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 7. sora szerint.
10. A jánosházai Erdődy–Choron-várkastély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 38. sora szerint.
11. A komlódtótfalui Becsky-kúria a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 33. sora szerint.
12. A lovasberényi Cziráky-kastély együttese a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 11. sora szerint.
13. A mihályi Dőry-kastély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 16. sora szerint.
14. A péceli Ráday-kastély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 30. sora szerint.
15. A somogysárdi Somssich-kastély együttese a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 32. sora szerint.
16. A soponyai Zichy-kastély együttese a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 13. sora szerint.
17. A sopronhorpácsi Széchenyi-kastély együttese a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 17. sora szerint.
18. A szécsényi Benczúr-kastély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 23. sora szerint.
19. A tatai Esterházy-katély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 22. sora szerint.
20. A tuzséri Lónyay-kastély együttese a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 34. sora szerint.
21. A váchartyáni Rudnay-kastély a törvény 1. mellékletében szereplő táblázat 31. sora szerint.
A felhívással érintett ingatlanok jelenleg a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: NÖF Nonprofit Kft.) vagyonkezelésébe tartoznak.
Egy kérelem egy - a jelen felhívással érintett - helyszínre és a hozzá tartozó ingatlanokra vonatkozóan nyújtható be.
A felhívás célkitűzései:
A felhívás célja a törvény 1. mellékletében meghatározott, nemzeti örökségünk részét képező állami tulajdonban álló ingatlanok örökségvédelmi előírásoknak megfelelő működtetése, használata, felújítása és további fejlesztése. A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a törvény 1. mellékletében meghatározott ingatlanok és az ahhoz kapcsolódó állami tulajdonban álló ingóságok tulajdonba adására felhívást tesz közzé.
A felhívás célja, hogy a nemzeti örökségünk kiemelkedő műemlékeit megőrizze és a következő nemzedékek számára is hozzáférhetővé tegye, növelje az érintett műemlékekkel való állami gazdálkodás hatékonyságát, ennek érdekében a felhívással érintett ingatlanok tulajdonjogának átruházását kivételesen lehetővé teszi a törvény meghatározott feltételekkel és garanciákkal.
A tulajdonszerző a törvény szerinti tulajdonszerzés ellenértékeként vállalja, hogy a tulajdonjog fennállása alatt a megszerzett ingatlant felújítja, karbantartja és üzemelteti a törvény 6. § (1) bekezdése szerinti szerződéses feltételekkel összhangban. E kötelezettség teljesítésének részeként, – valamint annak ellenőrzése érdekében – a tulajdonszerző a szakmai és üzleti tervében rögzíti a tulajdonszerzéstől számított tízéves felújítási tervet, továbbá a harmincéves fenntartási és üzemeltetési tervet.
Európai uniós támogatási jogviszonyból eredő kötelezettséggel érintett ingatlan tulajdonba adására vonatkozó miniszteri döntés alapján megkötött szerződés a fenntartási időszak lejártát követően lép hatályba. A fenntartási időszak lejártáig hátralévő időre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) a szerződés tárgyát képező ingatlanra és állami tulajdonban álló ingóságokra a tulajdonszerzővel vagyonkezelési szerződést köt.
Az ingatlanban lévő közgyűjtemény alapleltárában szereplő, az állam tulajdonában álló védett kulturális javak nem adhatók tulajdonba, azok vonatkozásában az MNV Zrt. a szerződés megkötésével egyidejűleg vagyonkezelési szerződést köt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) rendelkezései szerint. A tulajdonba adott ingatlanban lévő közgyűjtemény látogatói hozzáférése kapcsán a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és annak végrehajtási rendeletének szabályait kell alkalmazni akként, hogy látogatói jogosultságok kapcsán az ingatlanban működő közgyűjtemény a tulajdonszerzést követően az állami és önkormányzati fenntartású közgyűjteménnyel esik egy tekintet alá.
A kérelmet benyújtók köre:
a) magyar állampolgársággal rendelkező természetes személyek,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti EGT-állampolgársággal rendelkező, vagy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott természetes személyek, vagy
c) az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősülő jogi személyek.
A kérelmezőre vonatkozó kizáró okok:
Nem nyújthat be kérelmet az a személy, aki
a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
c) az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
d) aki büntetett előéletű;
e) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta.
A kérelem benyújtásának határideje:
A felhívás közzétételét követő hatvan napon belül.
A kérelem benyújtásának módja:
- postai úton, a kérelemnek az ÉKM címére történő megküldésével (1358 Budapest, Pf. 14.), vagy
- elektronikus úton az info@ekm.gov.hu e-mail címen keresztül.
A kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletek, igazolások:
a) a kérelmező azonosító adatai, amelyek
aa) természetes személy kérelmező esetén a személyazonosító adatai, lakcíme, állampolgársága, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében az érintett személyi azonosítója, adóazonosító jele,
ab) jogi személy esetében a megnevezése, székhelye, adószáma, a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében a cégjegyzékszám, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítója, törvényes képviselőjének neve, lakcíme,
b) jogi személy kérelmező esetén a jogi személy hatályos létesítő okirata,
c) a Szátv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott természetes személy kérelmező esetén a Magyar igazolványa másolata,
d) a törvény 4. § (7) bekezdése szerinti dokumentációs díj megfizetésének tényét igazoló okirat,
e) annak igazolása, hogy a kérelmezőnek nincs esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása, a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott hitelmulasztása,
f) amennyiben a kérelmező jogi személy, az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetre vonatkozó nyilatkozata,
g) az ingatlan megnevezése, címe és helyrajzi száma,
h) az ajánlati felhívás feladásának napját megelőző három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozó beszámolóját attól függően, hogy a kérelmező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét,
i) az ingatlan fenntartására, állagmegőrzésére, felújítására, látogathatóságára, hasznosítására vonatkozó szakmai és üzleti terv figyelemmel a törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltakra,
j) a kérelmező nyilatkozata, hogy az európai uniós támogatással érintett helyszín esetén a tulajdonba adásig külön megállapodás alapján biztosítja a NÖF Nonprofit Kft. számára a fenntartási kötelezettség teljesíthetőségét,
k) a törvény 6. § (1) bekezdése szerinti szerződéses feltételek előzetes elfogadására vonatkozó nyilatkozat,
l) a kérelmező azonosító adatainak és a kérelem nyilvánosságra hozatalához hozzájáruló nyilatkozat,
m) a kérelmező arról szóló nyilatkozata, hogy a kérelmet megelőző öt évben az állam vele szemben nem gyakorolta az elállás jogát,
n) a büntetlen előélet igazolására kiállított, 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány,
o) a kérelmező arról szóló nyilatkozatát, hogy vele szemben a felhívásban megjelölt kizáró okok nem állnak fenn.
A kérelem vizsgálata
A törvény 5. § (3) bekezdése alapján, ha a kérelem nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az ÉKM tizenöt napos határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
A kérelemről való érdemi döntést a miniszter mellőzi, ha
a) nyilvánvaló, hogy a kérelem rosszhiszemű, illetve valótlan adatot vagy információt tartalmaz,
b) a kérelem ugyanazon kérelmezőtől ugyanazon ingatlanra egy éven belül érkezett és az a korábbival azonos tartalmú,
c) azt nem a törvény 4. § (6) bekezdése szerinti kérelmet benyújtani jogosult nyújtotta be,
d) a kérelmet határidőn túl nyújtották be,
e) a kérelmező a törvény 4. § (7) bekezdése szerinti díjat nem fizette meg, vagy
f) a kérelmező a felhívásban meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll.
A kérelem érdemi elbírálása, elbírálásának szakmai szempontrendszere
A miniszter a törvény 5. § (1) bekezdése alapján a kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül az állam nevében indokolással ellátott tulajdonosi döntést hoz a kérelem szerinti ingatlan és állami tulajdonban álló ingóság tulajdonjogának átruházhatóságáról A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A miniszter megvizsgálja és mérlegeli, hogy
- a kérelmet a törvényben és a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelően nyújtották-e be,
- a szakmai és üzleti terv alapján a tulajdonba adással elérhető-e az ingatlan fenntartható fejlesztése, védelme és a nemzet közös örökségét képező természeti erőforrásoknak a jövő nemzedékek számára való megőrzése, valamint az örökségvédelmi követelményeknek megfelelően a kulturális értékek védelme,
- a tulajdon átruházása, az ingatlan és az ingóságok nemzeti vagyonban való megtartásával és hasznosításával összemérhető, a törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott közérdeket szolgál-e.
A kérelem elbírálásánál előnyt élvez az a kérelmező, amely részére az Nvtv. 14/A. § (2) bekezdése alapján a nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható, így az önkormányzatok, az egyházak, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok.
A miniszter a tulajdonba adásra irányuló kérelmet az európai uniós támogatással érintett ingatlan és állami tulajdonban álló ingóság esetében a támogatásból eredő kötelezettségek teljesíthetőségére figyelemmel bírálja el.
Ugyanazon ingatlanra és állami tulajdonban álló ingóságra benyújtott több kérelem esetén a miniszter a kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból előnyösebb, valamint az adott ingatlannal kapcsolatos történelmi, kultúrtörténeti hagyományokat leginkább megőrző szakmai tervet tartalmazó kérelmet benyújtó kérelmező javára hoz döntést, a többi kérelmet elutasítja.
A kérelmezők döntést követő kiértesítése:
A miniszter döntéséről az ÉKM Építészeti Államtitkár Titkársága elektronikus vagy postai úton értesítési a kérelmezőt. A kérelem és a miniszternek a kérelmet támogató döntése nyilvános. A miniszter gondoskodik a döntés meghozatalát követő hatvan napon belül a kérelemnek és a döntésnek az ÉKM honlapján való közzétételéről.
Az ingatlan tulajdonjogának a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas átruházására, valamint a miniszter döntése szerinti állami tulajdonban álló ingóság átruházására vonatkozó szerződést az állam nevében az MNV Zrt. köti meg a miniszter döntése szerinti kérelmezővel. Európai uniós támogatási jogviszonyból eredő kötelezettséggel érintett ingatlan tulajdonba adására vonatkozó miniszteri döntés alapján megkötött szerződés a fenntartási időszak lejártát követően lép hatályba. A fenntartási időszak lejártáig hátralévő időre az MNV Zrt. a szerződés tárgyát képező ingatlanra és állami tulajdonban álló ingóságokra a tulajdonszerzővel vagyonkezelési szerződést köt.
Védett kulturális javak nem adhatók tulajdonba, azok tekintetében az MNV. Zrt. vagyonkezelési szerződést köt az ingatlan átruházásáról szóló szerződés megkötésével egyidejűleg.
Európai uniós támogatással érintett helyszínek esetén a tulajdonba adásig az új vagyonkezelő külön megállapodás alapján biztosítja a NÖF Nonprofit Kft. számára a fenntartási kötelezettség teljesíthetőségét.
A felhívás részletes tartalmával, a szerződéskötéssel, a tulajdonszerzőt, illetve vagyonkezelőt megillető jogokkal és terhelő kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat a törvény és a részletes dokumentáció állapítja meg.
A miniszter fenntartja a jogot, hogy a beérkezett kérelmekre tekintettel a felhívást eredménytelennek nyilvánítsa.
Budapest, 2025. február 28.
Lázár János
s.k.
