Az ukrán vezetés tudatosan fenyegeti az energiabiztonságunkat

Hozzátette: az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas azt mondta, hogy nem szakértőket, hanem katonákat kell küldenie Szlovákiának és Magyarországnak Ukrajnába, ebből is jól látszik, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának semmilyen technikai akadálya nincs.

Gulyás Gergely közölte: az ukrán vezetés tudatosan fenyegeti a magyar energiabiztonságot, miközben egyértelmű és világos adatok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Barátság kőolajvezetékben semmilyen, a vezeték elzárását indokló kár nem keletkezett, sőt, pillanatnyilag a vezeték kiindulópontját Tatárföldön éppen az ukránok támadják. Kijelentette, a vezeték elzárása a magyar energiabiztonságot súlyosan fenyegető lépés azért is, mert a százhalombattai finomító orosz vagy többségében orosz, uráli olajat tud finomítani, tehát Magyarország máshonnan nem tud nyersolajat vásárolni, illetve ha vásárol, akkor annak finomítására kizárólagosan nem képes. Hozzátette: jól mutatja az Európai Unió álszentségét, hogy a magyar kormány több alkalommal kérte Brüsszelt, járuljon hozzá az átállás költségeihez, ami lehetővé tenné, hogy a százhalombattai finomító ne csak uráli, hanem Brent típusú olajat is tudjon finomítani, de ez nem történt meg. Ezért "harcoltuk ki" a háború megkezdését követően, 2022 nyarán, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország továbbra is vásárolhasson orosz olajat.

A tárcavezető azt is mondta: a szlovák kijevi nagykövet és Magyarország is többször kérte, hogy a szlovák és magyar szakértőknek engedjék megnézni a kőolajvezetéket, de erre az ukránok nem hajlandók. Ebből is jól látszik, hogy semmilyen technikai akadálya nincs a Barátság kőolajvezeték újraindításának - érvelt. A kormány információi szerint Münchenben erről a Tisza Párt vezetőit is tájékoztatták, akik ebbe beleegyeztek - mondta. "A magyar kormány álláspontja világos: akik ezt a döntést hozták, azok ártani akarnak Magyarországnak és a magyaroknak, azok Magyarország energiabiztonságát akarják kockára tenni" - jelentette ki a miniszter. Elmondta, a kormány elrendelte a magyar energetikai infrastruktúra legfontosabb elemeinek megerősített védelmét, amiben a rendőrség és a katonaság is részt vesz. Hozzátette: akik ezt túlzásnak érzik, azoknak felhívja a figyelmét arra, hogy amikor a háború kitörését követően Magyarország a versailles-i európai uniós csúcson egyértelművé tette, hogy ki akar és ki fog maradni a háborúból, akkor egy ukrán drón repült át Paks légtere felett.

A fokozott védelem elrendelése arra is kiterjed, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területe felett drónrepülési tilalom van. Gulyás Gergely hangsúlyozta: ha Ukrajna tartósan zárva tartja a Barátság kőolajvezetéket, az brutális benzinárdrágulást hoz. Ennek egyik oka, hogy az Ural és a Brent típusú olaj közötti árkülönbség legalább 13 dollár, a piaci árat nézve, a Brent szállítási költségével is számolva pedig az árkülönbség 20 dollár fölött van. Továbbá, ha ellehetetlenül a százhalombattai, többségében uráli nyersolajat finomítani képes olajfinomító működése, akkor Magyarországnak finomított olajat kell vásárolnia, így az árkülönbség még nagyobb lesz. Ráadásul az uráli olaj hiánya, miután azt nem csupán Magyarország használta, hanem Közép-Európában még mások is, elsősorban a szlovákok, a közép-európai piacon olyan keresleti nyomást hoz létre, ami fel fogja hajtani az árakat - tette hozzá Gulyás Gergely. Mindezek miatt "olyan benzinár is kialakulhat, amelyet Magyarországon még soha nem láttunk" - összegzett a miniszter. Gulyás Gergely hangsúlyozta: a Barátság kőolajvezeték elzárása nem csupán politikai döntés, hanem az Európai Unióval szemben vállalt jogi kötelezettség megsértése.

Kiemelte: az ukrán fél ezzel nyíltan megsérti saját szerződéses vállalását, "hiszen nekik az energiaellátást biztosítaniuk kell". Felidézte: Magyarország korábban kiharcolta, hogy ha nem tud vezetéken orosz olajat beszerezni, az azt kiváltó szállítási mód is mentes legyen a szankcióktól. Magyarországnak az a világos álláspontja, hogy mi ebből a háborúból ki akarunk maradni, és ebben a háborúban magyar katonáknak és magyar fegyvereknek nem kell, hogy helye legyen, és mindaddig, amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig nem is lesz helye - mondta a miniszter az ukrajnai konfliktusról. Gulyás Gergely hangsúlyozta: semmilyen technikai akadálya nincsen a Barátság kőolajvezeték újraindításának, "ez csak döntés kérdése; ha Ukrajna akarná, holnaptól meg tudná nyitni a vezetéket". Kijelentette: a magyar politikai életnek is egységesnek kell lennie ebben a kérdésben, és még Brüsszelnek is bennünket kellene az uniós jog szerint támogatnia, hogy Ukrajna fejezze be a jogsértést, fejezze be Magyarország energiabiztonságának veszélyeztetését, és nyissa meg a Barátság kőolajvezetéket.

Gulyás Gergely a Kormányinfón közölte: heteken belül elutalják a tanároknak azt a 150 ezer forintos juttatást, amiről az e heti kormányülésen született döntés. Az állami intézményekben oktató tanárok március 20-ig, az alapítványi és egyházi intézményekben dolgozók a márciusi fizetéssel, azaz április elején kapják meg a juttatást. Elmondta: Magyarország azt a kötelezettséget vállalta az Európai Unióval kötött megállapodásban, hogy a pedagógus átlagbér a magyarországi diplomás átlagbér nyolcvan százalékát el fogja érni. Hozzátette, mivel utóbbi a vártnál nagyobb mértékben emelkedett tavaly, a vállalás teljesüléséhez szükséges és indokolt a juttatást megadni. Gulyás Gergely utalt arra: a magyar vállalás azt tartalmazza, hogy 2031-re kell elérni a 80 százalékos arányt. "Szerintünk az, hogy a magyar tanárok munkáját a hivatás fontosságának megfelelően becsüljük meg, kiemelt jelentőségű, ezért örülünk, hogy több mint megduplázni sikerült ebben a ciklusban a pedagógusbéreket, és ez a folyamat folytatódni fog" - jelentette ki a miniszter, hozzátéve, így az idén egymillió forint fölé emelkedik a tanárbérek átlaga.

Vitályos Eszter kormányszóvivő ismertette: az elmúlt héten több mint 76 milliárd forint értékű beruházás kezdődött meg vagy fejeződött be Magyarországon. Közölte: jelentős beruházással erősíti piaci pozícióját a magyar tulajdonú baromfiipari vállalat, a Master Good Kft., amelynek 72 milliárd forint értékű kapacitásbővítő fejlesztéséhez a kormány 22 milliárd forint támogatást nyújt, hozzájárulva 600 új munkahely létrehozásához. A fejlesztés célja a kapacitás megduplázása és az exportképesség erősítése, és mivel a beszállítók döntő hányada is magyar, ezért a környéken működő kis- és közepes vállalkozások is komoly lehetőséghez jutnak így. A kormányszóvivő arról is beszámolt, hogy a magyar tulajdonú Biolab Zrt. 1,3 milliárd forint értékű beruházást valósít meg pomázi telephelyén, amelyhez a kormány 520 millió forint támogatást nyújt. A beruházás 25 munkahelyet teremt - tette hozzá. A vállalat a gyógyszeripar és az orvostechnika számára gyárt mikrobiológiai diagnosztikai termékeket, és Közép-Európában egyedüliként biztosítja a laboratóriumok teljes körű eszköz- és anyagellátását. A Biolab termékeivel Magyarország mellett több mint 60 országban öt kontinensen van jelen - mondta. Tájékoztatása szerint Hajdúszoboszlón a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye beruházásában 2,7 milliárd forintból épült, 99 férőhelyes, 3500 négyzetméteres idősotthont adtak át. Fegyverneken 350 millió forintos TOP Plusz támogatással megújult a Szent Imre tér, Szihalomban pedig százmillió forintos uniós és kormányzati támogatásból óvodafejlesztés történt. Az edelényi városi sport és szabadidő központ további infrastrukturális fejlesztését mintegy 60 millió forintból valósították meg, Ibrányban pedig műfüves sportpálya és asztalitenisz terem épült.