Nyilvánosságra kerülnek az Orbán-kormányok titkosított döntései

A kormány nyilvánosságra hozza az elmúlt 16 évben született, eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatok első részét. A dokumentumokból mindenki számára láthatóvá válhat, milyen döntéseket zárt el az Orbán-kormány a nyilvánosság elől, és hogyan működött az elmúlt másfél évtizedben az állami közpénzszivattyú. A kormány most tizenhárom darab, közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról szóló döntést hoz nyilvánosságra. A folyamat folytatódni fog, összesen mintegy száz döntés bemutatásával.

A háromezres kormányhatározatok eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra. A mostani felülvizsgálat azonban azt mutatja, hogy az elmúlt 16 évben ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható.

A Miniszterelnökség felülvizsgálja az elmúlt 16 év háromezres kormányhatározatait, és ahol a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti azt. A valódi államtitkokat továbbra is védeni kell, de a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja az adatok minősítését és a nyilvánosság kizárását.

Az Orbán-kormányok az alábbi határozatokban jellemzően közvélemény-kutatási, médiakutatási, médiaelemzési és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek. Összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra ezekkel a döntésekkel. Nemcsak Magyarország határain belül: a döntések között szerepel médiahatás-kutatás elrendelése Közép-Európában, Albániában és a balti államokban, valamint reprezentatív közvélemény-kutatás elrendelése a teljes európai uniós lakosságra és a balkáni országok lakosságára kiterjedően.

A kormányhatározatok önmagukban nem szerződések. A határozatok felülvizsgálatával párhuzamosan a Miniszterelnökség a megkötött szerződések teljesítésigazolásait is felülvizsgálja, hogy kiderüljön, a közpénzek gondos kezelése minden esetben megvalósult-e. A szerződések alapján született tanulmányokat és elemzéseket is vizsgálja a Kormány, annak érdekében, hogy kiderüljön, fennáll-e büntetőjogi vagy egyéb felelősség.

A dokumentumok nyilvánosságra hozatala újabb lépés annak feltárásában, miként működött az Orbán-rendszer: milyen döntésekkel, milyen szereplőknek és milyen célokra juttattak közpénzt úgy, hogy annak részleteit évekre vagy akár évtizedekre elzárták a magyar emberek elől.

Első rész: A Századvég

A Századvég évtizedeken át az Orbán-rendszer egyik legfontosabb politikai és szakpolitikai háttérintézménye volt. A szervezet gyökerei közvetlenül a Fidesz alapító nemzedékéhez vezetnek: a Századvég folyóirat szerkesztői között Orbán Viktor és Kövér László is szerepelt, Orbán pedig később maga is a Fideszt támogató intellektuális műhelyként beszélt a körről.

A 2010 utáni kormányok alatt a Századvég szerepe és állami finanszírozása látványosan megnőtt. A csoport közvélemény-kutatásokat, politikai és szakpolitikai elemzéseket, valamint stratégiai tanácsadást végzett az államnak, miközben évről évre milliárdos kormányzati megbízásokhoz jutott. A Századvég így közpénzből vált az Orbán-kormány politikáját támogató elemzői és tanácsadói háttér egyik központjává.

A most nyilvánosságra hozott, korábban minősített úgynevezett háromezres kormányhatározatok első csomagja ennek a rendszernek a működésébe is betekintést enged: megmutatja, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett közpénz a Századvéghez. A dokumentumok így az eddig ismert kifizetések mögötti döntési mechanizmus egy részét is láthatóvá teszik.