A Kormány 100 Mrd forinttal emeli a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram keretét – újabb lépés az exportképes hazai kkv-k erősítése érdekében

demjánsándorprogram1
A Kormány 100 mrd forinttal emeli a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram keretét – újabb lépés az exportképes hazai kkv-k erősítése érdekében

A Kormány mindent megtesz a hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében! Ezért a Kormány 100 milliárd forinttal emeli a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram keretét, ugyanis a befogadott kérelmek értéke már elérte a rendelkezésre álló 600 milliárd forintos keretösszeget.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2025. 11. 13.

Támogatás

A keret több mint 80%-a, 482 milliárd forint már leszerződésre került, 285 milliárd forintot pedig már folyósítottak a vállalkozások számára. A kibővített beruházási hitel és lízing keretet egyaránt igénybe vehetik a már eddig is részben külpiacra termelő/értékesítő vállalkozások, valamint a jövőben újonnan exportpiacra lépő kkv-k is, ezáltal erősítve nemzetközi versenyképességüket.

A Kormány által 2025-ben elindított Demján Sándor Program célja, hogy elősegítse a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését, ezáltal hozzájárulva a magyar gazdaság dinamizálásához. 2025-ben a külső kereslet folytatódó gyengélkedése kihívások elé állította a magyarországi vállalkozásokat, különösen az EXIM célközönségét, vagyis az újonnan exportpiacra lépő, illetve az exportintenzitásukat élénkítő vállalatokat. Az exportképes vállalkozások fejlesztésében, valamint a bennük lévő tartalékok kiaknázásában a Demján Sándor Programon belül kiemelt szerepet játszanak az EXIM termékei, amelyet az is megerősít, hogy a befogadott kérelmek értéke már el is érte a rendelkezésre álló keretösszeget. A keret majdnem felét, 285 milliárd forintot már folyósítottak a vállalkozásoknak.

Az EXIM kedvezményes forrásai iránt mutatott nagy érdeklődésre való tekintettel, valamint a továbbra is kihívásokkal terhelt külső gazdasági környezet nyomán indokolttá vált az év elején meghirdetett 600 milliárd forintos keret 100 milliárd forinttal történő megemelése. Ennek köszönhetően a hazai vállalkozások további forrást vehetnek igénybe befektetési, beruházási, zöld beruházási, és lízing céljaik megvalósítására.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára kiemelte: „az EXIM hiteltermékeinek köszönhetően megvalósuló beruházások számottevően hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai vállalkozások a legkorszerűbb technológiával gyártsák termékeiket, termelékenységük növekedjen, ezáltal a nemzetközi piacon versenyképes árakkal tudjanak új vevőket szerezni.”

A jelenlegi hazai kamatkörnyezetben a kormányzati programok, köztük az EXIM termékei is kiemelt szerepet játszanak a hitelpiac élénkítésében: 2025. január-szeptember között a nem pénzügyi vállalatok új hitelszerződési volumene már 23%-kal emelkedett éves összevetésben. Ezen belül a Demján Sándor Program keretében elérhető EXIM termékek az új vállalati hitelszerződések 13%-át tették ki.

Dr. Berta Adrienn az EXIM Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta: „A Demján Sándor Programban meghirdetett konstrukcióink iránt kiemelkedő érdeklődést tapasztalunk, ami egyértelműen jelzi, hogy a hazai vállalkozások részéről továbbra is erős piaci igény mutatkozik a finanszírozási megoldásainkra. A kihívásokkal teli globális gazdasági környezetben a magyar vállalkozásoknak most kifejezetten nagy szükségük van olyan eszközökre, amelyek segítik őket versenyképességük erősítésében.”

A Demján Sándor Program Exportösztönző Hitelprogram keretében eddig befogadott 2.300 kérelem összértéke meghaladta a 600 milliárd forintos keretösszeget, a kérelmek közel fele beruházási és befektetési hitel, 41%-a forgóeszközhitel, 11%-a lízing. A keret több mint 80%-a, 482 milliárd forint már leszerződésre került, míg 285 milliárd forintot, azaz a keret 48%-át a bankok már folyósították az ügyfeleknek. A befogadott ügyletek 26%-ban feldolgozóipari vállalkozásokhoz, 24%-ban ingatlanfejlesztési és építőipari vállalkozásokhoz, 18%-ban pedig a kereskedelmi szektorhoz köthetők.