Orbán Viktor rendkívüli sajtótájékoztatója Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével folytatott tárgyalását követően

Szijjártó Péter: Köszönjük türelmüket! Külön tisztelettel köszöntjük mindazokat, akik most otthon, Magyarországon élőben követnek minket. Külön tisztelettel köszöntjük a közmédia, az ATV, a Hír TV, a Patrióta, a Mandiner és a Magyar Nemzet nézőit. Nemrégen ért véget Miniszterelnök úr és Donald Trump elnök hatodik kétoldalú találkozója, a második itt a Fehér Házban, Miniszterelnök úr 6 esztendő után tért vissza az ovális irodába. A találkozó hosszabban tartott, mint bárki tervezte volna, és a találkozó eredményeiről Elnök úr fog Önöknek beszámolni, utána pedig sort kerítünk majd a kérdésekre és természetesen a válaszokra is. Elnök úr!

Köszönöm Péter, jó napot kívánok mindenkinek!

Köszönjük a kitartó figyelmüket meg az érdeklődésüket, otthon már azért későre jár. Magyar napot tartottunk, sőt még tartunk most is Washingtonban. Van még egy-két miniszter, aki még tárgyalás közben van. Tehát nemcsak egy miniszterelnöki–elnöki csúcstalálkozó történt, hanem minden olyan ügyben, ahol vannak fontos magyar érdekek, és kormányzati hatáskörbe tartozik, ott kétoldalú, miniszteri szintű tárgyalások is zajlottak. Gazdasági miniszter, hadügyminiszter, kulturális és innovációs ügyekért felelős miniszter, aki még most is tárgyal, hogy csak néhányat említsek. És vannak üzletemberek is, akiknek a tárgyalási eredményeiről majd este, itteni idő szerinti este kapunk összegzést.

Ami a mi munkánkat illeti, a legfontosabb dolog, kötelezettség, amit most teljesítenem kell, az, hogy talán hallhatták is, amikor beléptünk a Fehér Házba, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke a nagyrabecsülését fejezte ki Magyarország iránt. Üdvözli Magyarország polgárait, Magyarországot sokra tartja, becsben is tartja, talán még a mi saját magunkról kialakított véleménynél is jobb véleménnyel van róluk. Tud magyar neveket, akik sokat tettek az Egyesült Államok fejlődése érdekében, úgy gondol ránk, mint aki nemcsak egy távoli ország, hanem akinek az idekerült polgárai sok dicsőséget és eredményt hoztak az Egyesült Államoknak. Tehát a nagyrabecsülés kifejezés az ő részéről nemcsak diplomáciai udvariasság, hanem több annál, van valódi tartalma, és úgy éreztem, hogy ez egy őszinte barátság és elismerés Magyarország iránt.

Ami a tárgyalásoknak a tónusát illeti és a kereteit, arról azt tudom mondani, hogy két egymással szövetségesi viszonyban álló állam vezetői tárgyaltak egymással. Nem azonosítottunk egyetlen olyan kérdést sem, olyan lényeges kérdést sem, amelyben a két, egymással szövetséges viszonyban lévő, nagyobb és kisebb állam véleménye egymástól eltért volna, vagy konfliktusban állna. Tehát nincs a két ország érdekei között stratégiai különbség vagy összeütközés. Viszont van jó néhány egyezés a két ország érdekei között, és voltak is elrendezni való ügyek. Ezekről tárgyaltunk hosszasan.

Az első és legfontosabb dolog, hogy a rezsicsökkentést sikerült megvédeni. Tehát továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár. Ennek minden szükséges előföltételét megteremtettük, ami konkrétan azt jelenti, hogy a Török Áramlat esetében és a Barátság vezeték esetében teljes szankciómentességet kaptunk. Nincs szankció, ami az onnan érkező ellátását Magyarországnak korlátozná, vagy drágábbá tenné. Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség. Megállapodtunk a nukleáris együttműködés kérdéseiről. Megállapodtunk abban, hogy a Westinghouse bekapcsolódik Magyarország nukleáris energiaiparába. Ez egy új dolog. Amerikaiak soha nem vettek még részt Magyarország nukleáris energiaiparában, most ez bekövetkezik. Elsőként fűtőanyagot fogunk vásárolni a Westinghouse-tól. Másodszor, vannak ezek az Önök által megírt írásokban is olvasható, kis modulárisnak nevezett nukleáris reaktorok, amelyek egy teljesen új technológiát jelentenek az energia történetében, és amelyben fejlett technológiával rendelkeznek az amerikaiak. Nekünk ilyen saját technológiánk nincs, és abban állapodtunk meg, hogy amerikai technológiát fogunk bevezetni Magyarországon. A jövő héten ennek érdekében egyébként már a parlament előtt néhány törvényt módosítanunk is kell, kinyitjuk az utat az ilyen típusú, nukleáris kiserőművek magyarországi megjelenése előtt. És harmadrészt megállapodtunk abban, hogy megkapjuk azt az amerikai technológiát, amely jobb, mint a mienk, modernebb, mint amit mi használunk, és amelynek a segítségével eltároljuk, biztonságos körülmények között elraktározzuk az elhasznált fűtőanyagokat. A nukleáris energia területén az együttműködés fontos akadálya volt, hogy a Biden-adminisztráció még korábban a Paks II. magyar atomerőmű építésére szankciókat vezetett be. Ezek alól a szankciók alól korábban sikerült elérni, hogy kivételt kapjunk, ennek a kivételnek a határideje vészesen közeledett, és abban állapodtunk meg, hogy ezt a szankciót, ezt a szankció alóli mentességet nem meghosszabbítják, hanem az egész szankciót úgy, ahogy van, eltörlik. Tehát a Paks II. erőmű magyarországi megépítésével szemben semmilyen amerikai kifogás nem merül föl, és semmilyen lépést nem tesznek annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák, illetve ha ilyen szankciós akadályok fölmerültek eddig, azokat átadtuk a múltnak.

A következő fontos dolog, amiről megállapodtunk, az, hogy az Egyesült Államoknak érdeke Magyarország pénzügyi stabilitása, és ezért Magyarország számíthat az Egyesült Államokra a magyar pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében, megerősítése és megőrzése érdekében, ezért kialakítjuk az amerikai–magyar pénzügyi együttműködés új formáit is. Ezekről megállapodtunk, és itt tárgyalások folynak, illetve folytatódnak.

Ezek után áttekintettük az Egyesült Államok magyarországi befektetéseit. Azt kértük az elnöktől, hogy ezeket a befektetéseket, illetve az ezeket követő, újabb befektetéseket az Egyesült Államok és ő személy szerint is támogassa. Ezt a támogatást megkaptuk, tehát Magyarországra további amerikai befektetések érkeznek majd. Hogy el tudjuk helyezni ennek a fontosságát itt, az univerzumban, azt érdemes tudni, hogy Magyarországon mintegy 1.400 amerikai vállalat működik, 1.400-nak van befektetése, és körülbelül 100 ezer olyan honfitársunk van, aki ilyen vállalatokban keresi meg saját maga és a családja kenyerét. Az ilyen munkalehetőségek száma nőni fog. Ezek a beruházások egyébként jellemzően mind magas technológiai minőségű beruházásokat jelentenek, tehát nemcsak a munkahelyteremtés szempontjából fontosak, hanem a magyar gazdaság technológiai színvonalát eddig is emelték, és emelni is fogják.

És végezetül kötöttünk egy megállapodást hadiipari kérdésekről, illetve az űripari együttműködés kérdéseiről. Az együttműködő feleket kijelöltük, a tárgyalások zajlanak. Ez jelenti mind az űriparba történő beruházásokban való amerikai részvételt, illetve hadiipari együttműködést, a legkorszerűbb védelmi fegyverzetekhez való hozzáférést, amelyet egyébként korábban a Biden-adminisztráció blokkolt.

És természetesen hosszan beszéltünk a háború és béke kérdéséről. Ezt a szerteágazó beszélgetést, illetve tárgyalást két mondatban tudom Önöknek összefoglalni. Az első úgy hangzik, hogy a béketeremtést folytatni kell. Mind a két kormányzat elszánt, hogy folytassa a béketeremtés erőfeszítéseit. Magyarország kifejezetten ajánlja a saját képességeit, amellyel segíteni tudja az Egyesült Államok elnökét az ukrán–orosz háború ügyében, a béke elérése ügyében. És a második mondat pedig úgy hangzik, hogy a budapesti találkozó napirenden van, és amikor a feltételek ehhez előállnak, ennek pontos időpontját most senki sem tudja megmondani, akkor ez a találkozó Budapesten létre is jön.

Péter, ennyi, ugye?

Szijjártó Péter: Így van, köszönöm szépen! Elnök úr, köszönjük szépen! Nos, a türelemért cserébe kérdések következnek. Az elnök úr találkozója elején megtanulhattam, hogy hogy’ kell moderálni egy sajtótájékoztatót egészen durva körülmények között is, úgyhogy ezt most megpróbálom.

Azt mindenesetre elmondhatjuk, hogy összevetve az amerikai kollégáikkal, Önöknek nagyon jó dolguk van. Ezt mindannyian láthattuk.

Szijjártó Péter: Például ülnek. No, parancsoljatok! Tehát akinek van kérdése, kérem, jelezze, akkor Ildikóval kezdünk. Ildikó, tessék, parancsolj!

Csuhaj Ildikó: Köszönöm szépen. Csuhaj Ildikó, közmédia. Az Önök találkozójának a Fehér Házban a sajtónyilvános részén, amikor megkérdezték az orosz olajra, illetve energiahordozókra kivetendő amerikai szankciókról Trump elnököt, ő azt mondta, hogy megvizsgáljuk ezt a kérdést az európai államok tekintetében. Miniszterelnök úr, jól értettem-e, az Önök megbeszélésén Trump elnök úr azt mondta, hogy mentesíti Magyarországot időkorlát nélkül valamennyi, az orosz olajra, földgázra kivetendő szankció alól?

Az történt, amit az elnök úr a sajtótájékoztatón előre jelzett, leültünk és megvizsgáltuk. És a megvizsgálás eredményeképpen arra jutottunk, hogy Magyarország a többi európai országtól lényegesen eltérő helyzetben van, és nem lehetséges Magyarország biztonságos energiaellátását fenntartani, és nem lehet megfizethető árú energiát adni a magyar családoknak és vállalkozásoknak akkor, hogyha az ebből a szempontból két kulcsvezetéken továbbra is szankciók lesznek. Ezt megvizsgáltuk, és megállapítottuk, majd azt mondtuk, miután így van, kértük az elnöktől, hogy akkor ezeket a szankciókat töröljük el. Két vezetéket kértünk mentesíteni minden szankció alól. Az egyik, amelyik a gázt hozza föl délről, a másik, amelyik az olajat hozza be keletről. És megállapodtunk, az elnök döntött, és azt mondta, hogy ezeket a szankciókat erre a két vezetékre nem fogják alkalmazni.

Csuhaj Ildikó: Köszönöm! Azt mondták, hogy egy-egy kérdés lehet, Szijjártó miniszter úrhoz is…

Szijjártó Péter: Ja, hogy így értette? Ez nagyon innovatív értelmezés! Egy-egy kérdése lehet mindenkinek, de Ildikó, mivel Önnél van a szó, parancsoljon.

Csuhaj Ildikó: Köszönöm szépen!

Szijjártó Péter: Én csak az elnök úr engedélyével tudok válaszolni, tehát kezdjük így.

Csuhaj Ildikó: Miniszter úr Marco Rubio külügyminiszter úrral aláírt egy nukleáris energetikai megállapodást. A Bloomberg azt írta, nem tudom, hogy ezek a számok pontosak-e, kérem, hogy erősítse meg Miniszter úr, hogy a minimoduláris reaktorok 20 milliárd dollárba kerülnének, az, hogy a Westinghouse fűtőanyagot szállít Paksra, az 100 milliárdba, és többszáz milliárdos tételt említenek és írnak amerikai eredetű LNG-vásárlásra. És ehhez kapcsolódik még egy kérdésem, ha van olyan türelmük, és megengedik: a lengyel elnök Pozsonyban tárgyalt Pellegrini szlovák elnökkel a napokban, és arról biztosította, hogy Lengyelország kész cseppfolyós amerikai eredetű gázszállításra Szlovákia felé. Erre igényt tart-e Magyarország? Köszönöm!

Szijjártó Péter: Máris elbuktam a sajtótájékoztató-vezetés tekintetében. Tehát ez azért ott az ebéden nem működött volna. Az elnök úr engedélyével akkor röviden válaszolok a nukleáris együttműködés kérdésére. Tehát az amerikai külügyminiszter kollégával a megállapodást aláírtuk. Az értesülés annyiban helytálló, hogy három pontot tartalmaz, onnantól semmiben. Tehát a fűtőelemek szállítása körülbelül 100 millió dolláros tétel, tehát 100 milliárdról szó sincsen.

100 millió dollár.

Szijjártó Péter: 100 millió dollár, így van. Inkább nem, ha lehet választani. Azért van erre szükség, mert az elkövetkezendő időszakban a magyar gazdaság energiaigénye nő, a magyar nukleáris kapacitások nőni fognak, ezért a meglévő beszállítási kapcsolataink mellett új fűtőelemekre is szükség van, tehát a meglévő beszállítási kapcsolatok fenntartása mellett fogunk beszerezni amerikai fűtőelemeket.

Bocsánat, Péter, ez azt jelenti, ha jól értem, hogy használunk oroszt…

Szijjártó Péter: Így van!

…használni fogunk franciát…

Szijjártó Péter: Így van!

…és használni fogunk amerikait is.

Szijjártó Péter: Amerikait is.

Tehát több, három lábon állunk.

Szijjártó Péter: Így van. Ugye, a diverzifikációnak ez az eredeti jelentése. A diverzifikáció nem azt jelenti, hogy az egyik forrást kicseréld a másikra, hanem hogy a meglévő forrás mellé hozol be másikat, mert az jelent biztonságot. Ami a kis moduláris erőműveket illeti, ott az összeg attól függ, hogy végül hány kis moduláris reaktor felépítése mellett döntünk. Ez egy gazdaságstratégiai döntés lesz. A magyar gazdaság folyamatosan beruházási rekordokat dönt, Magyarországon hatalmas gyárak épülnek, Magyarországon új munkahelyek ezrei, tízezrei jönnek létre, ezeknek az áramellátására lehet majd használni ezeket az erőműveket, kérdés, hogy mennyi lesz. A 20 milliárd dollár akkor helytálló, ha az nagyjából tíz-tizenkét erőművet jelent, ebből kiszámolható, hogyha öt-hat, akkor az nagyjából 10 milliárd. Végezetül pedig a nukleáris fűtőelemek tárolására vonatkozó technológia valahol 100 és 200 millió dollár között van, tehát ott sem milliárd, ez pedig egy olyan technológia, amellyel a Paksról ki sem kell hoznunk az elhasznált fűtőelemet, tehát amikor mi nukleáris energiát használunk, akkor a magyar emberek biztonsága, egészsége és a környezet megvédése az első. Így áll össze ez a történet.

LNG.

Szijjártó Péter: Az LNG esetében pedig, ez a cseppfolyósított gázvásárlás, itt is érvényes az, amire Miniszterelnök úr utalt, itt is diverzifikálunk, tehát a meglévő gázszállítási források mellé újabbakat teszünk oda. Az MVM-nek már két nyugati irányú, hosszú távú szerződése van LNG-vásárlásra, egy az ENGIE-vel, franciák, egy a Shell-lel, és zajlik egy jól előrehaladott tárgyalás arról, hogy egy amerikai vállalatot is feltegyünk arra a listára, akivel öt éves, hosszú távú szerződést kötünk. Körülbelül 2 milliárd köbméterre kell számolni összesen, tehát 400 millió köbméter évente, ennek az összege, most azért nem mondanám meg, mert az árról még tárgyalunk, és ha mondok egy összeget…

Igen, hagyjuk is.

Szijjártó Péter: …akkor így néz ki a történet. Mostantól kezdve mindenkinek egy kérdése van, nem per fő, hanem egy kérdés per kérdező.

Bohár Dániel: Elnök úr, amikor utaztunk ide, akkor azt mondta, hogy van egy veszély, amit el kell hárítani. Hogyha jól értem, akkor ezt a veszélyt most a rezsicsökkentés megvédésével sikerült elhárítani. A magyar emberek élete szempontjából mi a jelentősége ennek?

Amikor idejöttünk, akkor még nagyon nagy bajban voltunk, nyakig voltunk a vízben, vagy talán még annál is rosszabb volt a helyzet. Ebből most kihúztuk magunkat, tehát ezen túl vagyunk. Szerencsére ez nem tartott hosszú ideig. Ugye, néhány, két hete jelentették be az amerikaiak azt a szankciós rendszert, amelyet általában alkalmaznak az orosz energiára vonatkozóan, függetlenül attól, hogy melyik országot ez hogyan érinti. Ugye, már nem mi vagyunk az elsők, más országok is voltak, akik kértek valamilyen típusú kivételt, például volt, aki egy finomító alól kért kivételt, a németek, hogy pontosan beszéljek, bennünket ez az általános szankciórendszer földhöz vágott volna. Ezt úgy kell elképzelni, hogy november végétől minden magyar háztartás két és félszer, de lehet, hogy háromszor többet fizetett volna a rezsiért, mint amennyit október vagy november hónapban. Tehát ez magyar mértékkel mérve egy kibírhatatlan mértékű áremelkedést jelentett volna a háztartásoknak is, nem beszélve a vállalkozásokról, jó néhány ment volna csődbe, zárt volna be, rengeteg munkanélkülink lett volna. Ez volt a veszély. Nem akartam ezt én dramatizálni, nem is beszéltünk erről hosszú időn keresztül, a repülőn említettem ezt igazából kellő súllyal először, de a helyzet az, hogy benne voltunk egy harapófogóban, vagy már benne volt a hurokban a nyakunk. Innen kellett kiügyeskedni magunkat. Ez a mai napon megtörtént, amit egyébként Szijjártó Péter miniszter úrnak köszönhetünk leginkább, mert a végső döntés előkészítése az ő kezében van, és mire ma oda jutottunk egy aránylag hosszú beszélgetés után, hogy akkor mi legyen, addigra megvoltak a meggyőző érvek, még a külügyminiszter úrtól az előkészítés szakaszában bemutatott meggyőző érvek, amelyekre az amerikai elnök rá tudott bólintani. És akkor a delegáció tagjainak szívéről ilyen mázsás kövek lehullottak, és nem kellett B- meg C- meg D-krízistervekkel foglalkozni, mert az ügyet így megoldottuk végül is.

Zavaros Eszter (TV2): Jó napot kívánok! Köszönöm szépen a szót Miniszter úrnak. A miniszterelnök úrtól szeretném kérdezni, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynek a visszaállítása is egy nagyon fontos pont és célja volt a magyar kormánynak, hogy itt most a washingtoni tartózkodás alatt ez létrejöjjön. Hol tart most ez az ügy? Született-e benne esetleg döntés?

Nem született döntés, ez továbbra is tárgyalás alatt áll.

Velkovics Vilmos (HírTV): Miniszterelnök úrtól kérdezném, hogy az, hogy napirenden maradt a budapesti békecsúcs megszervezése, az azt jelenti, hogy közelebb jutottunk hozzá, vagy stagnálunk, hogy’ lehet ezt kifejezni egyáltalán: centiméterben, percben, órában?

Azt hiszem, a tárgyalást megelőző sajtótájékoztatón, vagy mi volt az, sajtóbeszélgetésen, az elnök kétszer is mondta azt, hogy elég közel vagyunk ahhoz, hogy ez hamar megtörténjen. De nem vagyunk közelebb ahhoz képest, ahol tegnap vagy tegnapelőtt voltunk. Tehát a nyitott kérdések, amelyek a megállapodást, a tűzszünetet vagy a békemegállapodást akadályozzák, ma ugyanazok, mint amelyek voltak egy-két héttel ezelőtt.

Velkovics Vilmos (HírTV): Tehát rajtunk kívülálló okokról van szó.

Cs. Király Tamás (Ultrahang): Nagy a kísértés, hogy azt kérdezzem, hogy hol van Caroline, de nem ezt fogom kérdezni, hanem arra lennék kíváncsi, hogy ha jól értem, akkor a szankciók nem a vezetékekre vonatkoztak, hanem a cégekre, az energetikai cégekre. Ez hogy lesz, hogy jöhet ezeken a vezetékeken keresztül a Lukoilnak és a többi orosz cégnek is a kőolaja, földgáza?

Igen.

Cs. Király Tamás (Ultrahang): Köszönjük szépen!

Ezért művészet ez.

Cs. Király Tamás (Ultrahang): Magyarul mentesültek az orosz cégek is ezen szankciók alól Magyarország esetében.

Olyan ajánlatot tettünk, amit könnyen el tudtak fogadni, ugyanakkor a haszna a mi számunkra beláthatatlan. Valóban erről van szó. Azon a vezetéken bármi jöhet.

Kulifai Máté (Hetek): Az lenne a kérdésem a miniszterelnök úrtól, hogy elhangzott a sajtótájékoztatón egy olyan félmondat, hogy vannak olyan ötletei, gondolatai, hogy hogyan lehetne a feleket közelebb hozni az ukrajnai háború rendezéséhez. Ezeket elmondta-e Donald Trumpnak? Melyek azok, amelyek publikusak ezek közül, illetve hogyan fogadta ezeket az érveket, gondolatokat, ötleteket az amerikai elnök?

Valóban tettem javaslatokat azzal, hogy ezekről a nyilvánosság előtt most még nem beszélünk.

Gáll Csongor (Index): Miniszterelnök úr nagyjából egy hónappal ezelőtt, amikor nálunk járt, akkor arról beszélgettünk, hogy nagyjából az utolsó olyan ország vagyunk Európában, ahova az Amerikai Egyesült Államok befektetett pénzben többet hoz, mint amennyit visznek ki az országok. Ez után a megállapodás után, a most lefolytatott tárgyalások után is így van-e, illetve egy olyan kérdésem lenne, hogy rendszeres kritika az, hogy ettől olcsóbb lesz-e a kenyér, mindig ez a komment érkezik. A kérdés az, hogy a magyar családok nyelvére lefordítva, a mostani tárgyalásokat követően milyen haszon származik, és miért járnak jobban a családok ezzel az amerikai látogatással?

Megismétlem: hogyha ez a megállapodás ma nem született volna meg, akkor december hónapban a rezsi két és félszer, háromszor akkora lenne minden háztartás számára, mint ma. Ettől a bajtól sikerült magunkat megóvni. Az amerikai befektetések pedig munkahelyeket hoznak létre, ahol emberek dolgoznak, jövedelmük van, ezek jól fizetett, magas képzettséget igénylő munkahelyek, tehát emelni fogják a magyarországi életszínvonalat. Az is hozzátartozik az igazsághoz, amiről nem kellett tárgyalni, hogy Magyarországnak is vannak befektetései az Egyesült Államokban, nem véletlenül van itt jó néhány magyar vállalkozó, tehát magyar vállalkozások komoly összegeket fektetnek be az Egyesült Államokban. Ezekről kevesebb szó esik, de Magyarország kinőtte már azt a státuszt, amikor csak befektetéseket fogad. Most már kifektetünk, ez is egy létező, nem biztos, hogy a legszebb magyar kifejezés, nemcsak befektetnek nálunk, hanem mi is kifektetünk máshova, az Egyesült Államokban is. Én nem véletlenül kértem meg a nagy magyar cégek vezetőit, hogy jöjjenek el, mert meggyőződésem, hogy soha korábban nem volt ilyen lehetőség, és nem tudom, mikor lesz újra olyan kedvező környezet, politikai és üzleti környezet magyar befektetők számára, hogy jó üzleteket tudjanak csinálni az Egyesült Államokban. Most minden ajtót kinyitottunk, a mi csillagunk magasan van, Magyarország elismerése, elismertsége kiváló, a Magyarország mögötti politikai támogatásról az egész Egyesült Államok mindent láthatott. Most, ha vannak jó ajánlatok, vannak tehetséges üzletemberek, vannak befektetési tervek, akkor azokat most meg lehet valósítani az Egyesült Államokban. Most tudnak magyarok üzletet csinálni az Egyesült Államokban. Ez vissza nem térő lehetőség, és ez persze a magyar gazdaságnak jó.

Kacsoh Dániel (Mandiner): Ha jól értem, azért némi hatással lesz ez a kőolajembargót érintő döntés az uniós szankciós politikára is, nevezetesen, hogy van egy európai ország, amelyik mentesül egy amerikai döntés alól. Kapott-e már Miniszterelnök úr telefonokat, hogy esetleg valakik csatlakoznának ehhez a körhöz, amiben egyelőre csak mi vagyunk, mert nem biztos, hogy csak nekünk jelent ez a döntés negatív következményeket potenciálisan?

Most mások fejével nem gondolkodnék. Majd otthon. Amit most tudok mondani, az, csak hogy világosan érthető legyen a helyzet, hogy van az energiarendszeren, energiaellátó rendszereken egy amerikai, és van egy brüsszeli szankciórendszer. Amiről most tárgyaltunk, az az amerikai szankciórendszer. Ebből kihúztuk magunkat. Az európai szankciórendszerrel szembeni küzdelem, hogy abból hogyan és miképpen tudunk kimaradni, az egy másik mérkőzés, azt Brüsszelben kell megvívni. Arra is sor kerül valamikor decemberben.

Hagyánek Andrea (origo.hu): Miniszterelnök úr, mi volt az elnök úr véleménye a háború kimeneteléről, és hogyan látják most a béke esélyeit?

Nézze, nagyon érdekes tapasztalatokat gyűjtök ilyenkor, nemcsak Washingtonban, hanem amikor európai vezetőkkel tárgyalok, akkor is. Ugyanis van valami, ami szerintem Magyarországon szinte mindannyiunk számára evidens. Lehet, hogy tévedek, és nem olyan széles körben, mint ahogy azt én gondolom, de azt hiszem, hogy evidens. Ez úgy hangzik, hogy Ukrajna háborúban Oroszországot nem tudja legyőzni. Ez szerintem minden magyar ember számára olyan, mint az egyszeregy vagy mint az ábécé. Most ehhez képest itt, Amerikában is meg nagy európai országokban is úgy teszik föl a kérdést, mintha ez egy nyitott dolog lenne, hogy ki fog győzni? Tehát létezik egy olyan gondolat, hogy ezt a háborút Oroszországgal szemben Ukrajna a fronton meg tudja nyerni. És erről kérdezgetnek engem, hogy mi a magyar álláspont, hogy elemezzük, mit gondolunk erről? És én csak azt tudom mondani, amit ma mondtam az amerikai elnöknek, hogy nyerhetnek-e az ukránok. Hát csodák vannak…

Pócza István (Mandiner): Miniszterelnök úr, Trump elnök úr említette, hogy az Európai Unió más úton jár több tekintetben, és Miniszterelnök úr pedig azt mondta erre, hogy Ön majd kezeli ezt a kérdést. Az amerikai elnök jelezte esetleg érdeklődését, hogy jobban belefolyna az európai politikába?

Az amerikai elnököt érdekli az európai politika, hiszen mégiscsak egy szövetségi táborhoz tartozunk, ugye, egy transzatlanti együttműködésről beszélünk, ennek két lába van, ahogy az európaiakat érdekli, mi van Amerikában, úgy érdekli az amerikaiakat is, hogy mi van Európában. Ez egy ilyen szövetségi rendszeren belül teljesen természetes. Én azt akartam világossá tenni, hogy én nem kérek soha senkitől semmilyen külső segítséget ahhoz, hogy az Európai Unión belüli vitáinkat lerendezzük. Elég erősek vagyunk, elég jók a pozícióink, elegendő eszköz van a kezünkben, hogy saját, nemzeti önerőből meg tudjuk nyerni ezeket a küzdelmeket. Ezt akartam mondani abban a néhány mondatban, amire Ön most utalt. Az Egyesült Államok – amit én ma megértettem – nem akar beavatkozni Európa ügyeibe. Vannak ügyek, amelyek fontosak Európának is meg az Egyesült Államoknak is, van, ahol véleményegyezés van, és van, ahol véleménykülönbségek. És ott, ahol véleménykülönbség van, Amerika azt a vitát meg akarja nyerni Európával szemben a maga számára. Amivel szemben szerintem az a helyes európai gondolkodásmód, hogy folyamatosan le kell tenni olyan javaslatokat az asztalra amerikai–európai uniós együttműködés kérdésében, amelyek mind a két félnek jók, és nem ítél bennünket vereségre, és az amerikaiak is hozzájutnak ahhoz, amit szeretnének. Ezt úgy mondják, hogy nyertes–nyertes szituációkat kell létrehozni. Ilyenek mindig vannak. Én nagyon gyenge színvonalúnak tartom az Európai Unió oldaláról azt a megállapodást, amit vámügyekben kötöttünk az Egyesült Államokkal, az egy szakmailag színvonaltalan, szégyentelen, borzalmas megállapodás. Ennél, most nem mondom, hogy csak Budapesten is, de azt hiszem, hogy néhány nagy európai fővárosban sokkal színvonalasabb javaslatokat is le tudtak volna tenni az asztalra, és jobb megállapodást értünk volna el, mint amit a brüsszeli bürokrácia itt kitárgyalt. Ez a véleményem, de ez nem azt jelenti, hogy egyikünk beavatkozik a másik ügyeibe, hanem vannak ügyek, amelyekben eltérnek az érdekek, és azok összehangolása bizonyos intellektuális erőfeszítéseket igényel meg politikai erőfeszítéseket is. És ebben Európa nem teljesít jól, ledózerolnak bennünket az amerikaiak lényegében. Ma így állunk.

Bittó Ákos (Blikk): Miniszter úr, Önt kérdezném, hogy tovább invesztálunk az űrtechnológiába, és ha jól tudom, akkor megállapodásközeli állapotban is vagyunk egy amerikai űrtechnológiai céggel. Nagyon leegyszerűsítve: lesz-e magyar űrállomás, és mikor lesz újabb magyar űrhajós?

Szijjártó Péter: Szabad?

Persze!

Szijjártó Péter: A mai napon a Voyager Technologies vezetőivel találkoztunk. A Voyager Technologies az a vállalat, amerikai, amely az első kereskedelmi űrállomás építésébe vágott bele, és a jelenlegi tervek szerint 2029-ben ezt a kereskedelmi űrállomást fel is fogják bocsátani. Ugye, a jelenlegi Nemzetközi Űrállomás szavatossága lassan lejár, tehát kell egy új felbocsátandó űrállomás. A mai napon a következőben maradtunk. Ugye, mi, magyarok azzal, hogy 45 esztendő után egy újabb emberes űrmissziót vittünk sikerre az idei esztendőben, újra megszereztük magunknak a nevet az űrtechnológiában, és most nagyképűség nélkül tudjuk azt mondani, hogy már nem mi keressük az együttműködő partnereket, hanem az együttműködő partnerek is jelentkeznek nálunk. A Voyager Technologies-szal a megállapodás arról szól, hogy az új felbocsátandó kereskedelmi űrállomás megépítéséhez magyar űripari vállalatok hozzájárulnak, a Voyager ennek megfelelően Magyarországon beruházást hajt végre. A következő emberes űrmisszióhoz szükséges képzésben együttműködünk, és emellett pedig az űrtechnológiai fejlesztések során, az űrben végrehajtandó kísérletek és azok follow upja is egy közös program keretében kerül megvalósulásra. Amikor a mostani, idei évi emberes űrmissziót sikerre vittük, akkor kiképeztünk, ugye, még egy űrhajóst, aki végigcsinálta pontosan azt a képzést, amit az űrbe felbocsátott űrhajós, így van már egy kiképzett űrhajósunk, így gyakorlatilag az ő fel nem bocsátása az űrbe egy óriási elszalasztott lehetőség lenne. Tehát ez egy nagy magyar–amerikai együttműködés keretében történik. Ez egy újabb dimenziója az együttműködésnek. A nukleáris együttműködés mellett az űripar is egy olyan, amit most hozzáadtunk ehhez a sikertörténethez.

Péter, mondhatok ezzel kapcsolatban valamit? Tehát, ugye, most az energiáról beszéltünk itt a legtöbbet. De az energia nem a jövő. A jövő ipara és a jövő gazdasága máshol van. És erről ma nagyon sokat beszéltünk, és fogunk is majd az amerikaiakkal, de másokkal is az előttünk álló időszakban. Tehát az egész világgazdaság egy technológiai korszakváltás hajnalán van. Ez egy rendkívül gyors folyamat. Mi azt hisszük, hogy értjük ezt a folyamatot, próbálunk ebbe bekapcsolódni, mesterséges intelligencia, űripar, távközlés, hogy csak említsek néhány kulcságazatot, az energia ezeknek az előföltétele. Tehát abban az új világban, ami nemsokára kirajzolódik technológiai értelemben a szemünk előtt, rengeteg energiát fogunk fölhasználni, de nem arra, hogy fűtsük a lakásainkat, mert az annyi, amennyi, hanem új kapacitásokra lesz szükség, mert a modern, új technológia rendkívül energiaigényes lesz. Ezek a hatalmas adatbázisok, amelyek a modern, új világgazdaságnak az alapját adják, ezeknek a tárolása, földolgozása, használata hatalmas energiamennyiséget igényel. Ma az energiáról beszéltünk, de ez nem a cél, ez csak egy eszköz. A cél egy teljesen új, XXI. századi, modern magyar gazdaságnak a megteremtése. Ezért tárgyaltunk űriparról, védelmi iparról és a legmodernebb technológiák kérdéséről. Tehát érdemes most – persze mindenki otthon már a választási összefüggésben lát mindent –, de érdemes néha ebből kiemelni a fejünket és látni azt, hogy Magyarországnak meg kell tennie egy hatalmas átalakítást a gazdaságában, hogyha benne akar maradni a modern világgazdaság országai között. Mesterséges intelligencia, űrkutatás, és így tovább. Tehát ezért, bár most még ilyen sci-fi szerűen hangzanak azok a kifejezések, hogy űripar meg hasonlók, de ezek nemsokára a mindennapi technológia részévé fognak majd válni, ezért kell nekünk már most részt venni ezekben a vállalkozásokban. Köszönöm, Péter!

Szijjártó Péter: Elnök úr! Köszönjük szépen! Nagyon szépen köszönjük Önöknek a türelmet. Köszönjük, hogy azoknak, akik otthon figyelemmel követtek minket ezen a későinek nevezhető órán. Köszönjük szépen a figyelmüket, és leközelebb otthon találkozunk. Viszontlátásra!

Minden jót! Viszontlátásra!