Varga-Bajusz Veronika: az ágazati tudásközpontokban a gyakorlati és az elméleti tudás, valamint a piac gyakorlata találkozik

portré
Varga-Bajusz Veronika: az ágazati tudásközpontokban a gyakorlati és az elméleti tudás, valamint a piac gyakorlata találkozik

Az ágazati tudásközpontokban egyszerre lesz jelen a szakmai gyakorlati tudás, a magas szintű elméleti tudás és a piac gyakorlata - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkára kedden Dunaújvárosban, a 3,831 milliárd forintból épülő Gépészeti Szakképzési Ágazati Tudásközpont időkapszulájának elhelyezésekor.

Forrás: MTI

2026. 03. 17.

Varga-Bajusz Veronika emlékeztetett: fél éve hirdették ki az ágazati tudásközpontok öt nyertes pályázatát, a speciális gép- és járműgyártás, az élelmiszeripar, az elektronika, az informatika, illetve a gépészet területén alakulnak ilyen intézmények. Ezek olyan bázisai lesznek az adott szakterületi képzéseknek, amelyek a legkorszerűbb ismeretekkel, a legmodernebb eszközökkel és tudással vértezik fel a diákokat, hogy kilépve a munkaerőpiacra, valóban piacképes, magas színvonalú tudással rendelkezzenek - ismertette. Hozzátette: az ágazati tudásközpontokban három szektor működik együtt, mert a szakképzés mellett részt vesz a munkában a felsőoktatás és a gazdasági szereplők is. Varga-Bajusz Veronika elmondta: az elmúlt években a szakképzés és a felsőoktatás is előrelépett, a magyar szakképzés a nemzetközi versenyek és az OECD-felmérések alapján Európa harmadik legjobbja, és már 12 magyar egyetem tartozik a világ legjobb öt százalékába. Ezt igazolják vissza a felsőoktatási felvételi számai is, hiszen az idén több mint 140 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba a tavalyi 129 ezerrel szemben - jelentette ki. Az elmúlt 15 évben nem jelentkeztek ennyien a felsőoktatásba – mutatott rá az államtitkár, majd örömét fejezte ki, hogy az elmúlt években egyre többen jelentkeztek mérnöki, műszaki, informatikai területekre, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából is fontos képzési területek. Jelezte azt is: 2022 óta 82 százalékkal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma. Az ötéves technikus képzéssel, illetve a nemrég bejelentett "három az egyben" képzéstípussal - amelyben hét év alatt szerezhető szakma, érettségi, illetve diploma -, elérték azt is, hogy a szakképzés és a felsőoktatás összekapcsolódott egymással - jegyezte meg Varga-Bajusz Veronika.

A rendezvényen Mészáros Lajos, Dunaújváros és a térség fideszes országgyűlési képviselője megtisztelőnek nevezte, hogy egy országos projekt részeként a gépészeti ágazati tudásközpont Dunaújvárosban valósulhat meg. Kiejtette: a magyar gazdaságnak nagy szüksége van a szakképzett munkaerőre, mert hiány van jól képzett munkavállalókból. Dunaújváros mindig is a kétkezi dolgozók városa volt, és ma is sok kis- közép- és nagyipari vállalkozás működik a városban, amelyeknek szükségük van a szakképzett munkaerőre - emelte ki az országgyűlési képviselő. Pintér Tamás (Rajta Újváros! Egyesület), Dunaújváros polgármestere a szakképzés fontosságát hangsúlyozva arról beszélt: egy megbecsült rétegnek kellene a városban felnevelkednie, akik majd mindannyiunk számára biztonságos, élhető környezetet fognak teremteni. Számunkra itt most a jövő fejlesztése, a jövő generációjának a kinevelése a cél – mondta. Magyar András, a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum főigazgatója azt mondta: a beruházás célja segíteni a szakképzésben tanuló diákoknak, hogy elérjék álmaikat. Az új tudásközpontban a diákok olyan technológiákkal, olyan eljárásokkal ismerkedhetnek majd meg, ami egyedülálló lesz az országban – tette hozzá.