Nagy László költő képzőművészeti alkotásait bemutató kötet jelent meg

Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott keddi könyvbemutatón kiemelte: a kötet ékes bizonyítéka annak, hogy még mennyi feltáratlan rétege van ismertnek vélt életműveknek is. Úgy fogalmazott: az album túllép a puszta reprezentáción, hangsúlyosan összművészeti koordináták közé helyezi a költőt és kézikönyvként szolgál életműve újrafelfedezéséhez. "A két művészeti nyelv Nagy László életében egymásból merített, szétbogozhatatlan egységet alkotott és megajándékozta műveit olyan lobogó tűzzel, ami aligha lángolt volna így, ha nem két alkotói világ szítja" - hangsúlyozta. Az album egy totális művészlét legbelső, legintimebb műhelyébe enged számunkra betekintést - emelte ki. "Legyen hát ez a csodálatos kötet méltó tisztelgés Nagy László előtt, és szolgáljon bőséges forrásként, viszonyítási pontként mindazok számára, akik az ő szemével szeretnék felfedezni világunk képeit és azokban önmagunkat" - mondta. Szentmártoni János, az MMA Kiadó ügyvezetője elmondta: a kötettel, amelynek címét - "A világ képeiben mi vagyunk" - Nagy László verséből kölcsönözték, a kiadó a Kossuth-díjas költő és képzőművész emléke és munkássága előtt tiszteleg. Mint mondta, a Nagy László születésének 100. évfordulójára, tavaly év végén elkészült album szerzője Nagy László művészetének szakavatott kutatója, Jánosi Zoltán irodalomtörténész és Kondor-Szilágyi Mária művészettörténész, a Műcsarnok főkurátora.

Az MMA Kiadó ügyvezetője elmondta: a kötet nem előzménytelen, hiszen két antológia, a Kísérlet a bánat ellen, valamint a Szárny és piramis című könyv foglalkozott már korábban Nagy László grafikai tevékenységével, de ilyen átfogó kiadvány, amely a kezdetektől, a költő és képzőművész haláláig, tekinti át különböző korszakait, képzőművészeti folyamatait, még nem született. Török Petra, a PIM főigazgatója kiemelte: a hiánypótló kiadvány kivételes tudományos megalapozottsággal mutatja be az életmű eddig kevéssé ismert oldalát, a kötet képanyaga több társintézmény közreműködésével valósult meg. Kiemelte: a kötet megjelenése iskolapéldája annak, hogy a legkülönfélébb együttműködések révén egy emlékév milyen muzeológiai eredményeket hozhat. A főigazgató felidézte: 2024 novemberében Nagy László és felesége, Szécsi Margit hagyatékának legjelentősebb részei a PIM-be kerülhettek, a költő örökösei a múzeumnak ajándékozták Nagy László kéziratainak, képzőművészeti alkotásainak, használati tárgyainak kiemelkedő darabjait. Megemlékezett arról, hogy 2025. október 19-én elhunyt Ágh István költő, író, műfordító, aki Nagy László testvéreként mindvégig támogatta az emlékév programjait és törekvéseit, munkájával, jelenlétével, barátságával elkötelezett híve volt a PIM-nek és a Digitális Irodalmi Akadémiának.

A főigazgató bejelentette: Ágh István végrendeletében irodalmi hagyatékát a PIM-nek adományozta. A kötetet bemutató beszélgetés résztvevői között volt a szerzők mellett Nagy Borbála Réka irodalmár, Nagy László unokája és Babosi László irodalomtörténész, a bibliográfia összeállítója. Mint az album ismertetőjében olvasható, Nagy László kezdetben festőművésznek készült, és élete végéig megmaradt kapcsolata e művészeti ággal, amelyet magas fokon művelt is. Kiállítások megnyitójaként, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként, kortársai méltatójaként s alkotóként egyaránt aktív szereplője volt kora magyar képzőművészeti életének, amelyben legendássá vált Kondor Bélával való, egymást is kölcsönösen inspiráló barátsága.