Hankó Balázs: a mesterséges intelligencia felhasználása a magyar identitással együtt biztosít valódi szuverenitást
Ahhoz, hogy a jövőért folytatott versenyt megnyerjük, a versenyképesség, amelynek meghatározó eleme a mesterséges intelligencia, csak a magyar identitással együtt értelmezhető, mert ez biztosítja a szuverenitást - mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter egy budapesti konferencián szerdán.
A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Munkaerőpiaci kihívások és az AI című konferenciáján a tárcavezető kiemelte: Magyarországnak a mesterséges intelligenciára olyan válaszokat kell adnia, amely megőrzi a magyar kultúra és magyar élet identitásának értékeit.
Magyarország a tudomány, az oktatás, a sport és a kultúra terén is a világ élvonalába tartozik - ismertette Hankó Balázs, megemlítve, hogy a világ mintegy 30 ezer egyeteme közül tizenkét magyar intézmény a legjobb öt százalékba tartozik, három az első két százalékba, és egy intézmény a világ legjobb egy százalékába került. A magyar diákok a természettudományi versenyeken a legjobb tíz között szerepelnek. A magyar szakképzés Európa élvonalában van - fogalmazott, megjegyezve, hogy a dániai EuroSkills versenyen a magyar fiatalok négy aranyérmet szereztek, többek között olyan technológiailag kulcsfontosságú területeken, mint szoftver- és weblapfejlesztés, robotika.
Elmondta: high-tech exportban Magyarország a világon a kilencedik, míg a legmagasabb technológiai igényű gyártásban a hetedik helyen áll, ami a tudatos ipar- és fejlesztéspolitika, valamint a felsőoktatás és a kutatás terén elért eredményeket tükrözi.
A kormány célja, hogy innovációban és tudományban Magyarországa Európa top tíz országa közé kerüljön, ezért indították el az Egyetem 2030 programot és ezt a célt támogatja a Neumann János Program is.
A magyar felsőoktatás aranykorát éli: az elmúlt három évben a nemzetközi tudományos teljesítmény javult, a szabadalmak száma megduplázódott. Az elmúlt időszakban 600 milliárd forint infrastrukturális fejlesztés valósult meg, amelyet további 1300 milliárd forintos beruházás követ - jegyezte meg.
A kormány 2030-ra azt a célt tűzte ki, hogy legalább egy magyar egyetem a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön, és több magyar felsőoktatási intézmény is az európai top 100-ba tartozzon - fogalmazott.
A mesterséges intelligencia (MI) stratégiai kérdéssé vált: a kormány szerint a technológia alapvetően befolyásolja a jövő versenyképességét, ugyanakkor fontos, hogy az MI fejlesztése és alkalmazása megőrizze a magyar kultúra és identitás értékeit. Ennek érdekében különösen fontosnak nevezte, hogy olyan nagy nyelvi modellek jöjjenek létre, amelyek a magyar nyelvet, történelmet és kultúra értékeit tükrözik.
Szólt arról is, hogy a mesterséges intelligencia etikai kérdéseit vizsgálja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Amerikai Katolikus Egyetem közös kutatási projektje.
Az MI etikai kihívásai közé tartozik a felelősség kérdése, a döntéshozatal, továbbá az adatvédelem, az igazságtartalom biztosítása - mondta, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia azt tudja, amit megmutatunk neki, vagy amit felfedez, ezért az alapadatok rendszerezésében és feldolgozásában az etikai vonatkozásokat is tisztázni kell.
Hankó Balázs elmondta: a munkaerőpiaci kihívásokra reagálva a kormány megújította az egyetemi képzési modelleket: az intézményekkel hat évre előre szerződve biztosítja, hogy a képzések a munkaerőpiac változó igényeinek megfeleljenek, és ehhez állami források álljanak rendelkezésre.
Idén ősszel 60 szakképző intézményben elindult a mesterséges intelligencia-oktatás, amelyet jövő tavasszal minden szakképző iskolára kiterjesztenek és felsőoktatásban minden képzéshez bevezetik az adott tudományterülethez kapcsolódó MI-kurzust - jegyezte meg a tárcavezető.