Hankó Balázs: a jövőért folytatott versenyt meg fogjuk nyerni

A tárcavezető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által közösen szervezett "Innováció, ami összeköt" című konferencián kiemelte: Magyarország az innovációs világranglistán a 33. helyen áll. Eldöntöttük, hogy 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa legyünk, és a cél, hogy 2040-re a világon az első tíz közé kerüljünk - fogalmazott. Elmondta: a gazdaság gerincét az innovatív vállalatok jelentik, amelyek a GDP kétharmadát, az export 70 százalékát biztosítják és a foglalkoztatás 54 százalékát adják. Az innovatív vállalatok 31 százalékkal többet fizetnek és 58 százalékkal hatékonyabban működnek társaiknál. A kormány célja, hogy 2030-ra minden második kis- és közepes vállalkozás fektessen innovációba, a mostani egyharmadhoz képest. Megjegyezte: a tavaly bejegyzett 533 szabadalomból minden harmadik, 160 a megújult egyetemi és kutatóhálózatokhoz kötődik, ami 40 százalékos növekedést jelent. Elmondta, nemrég három mélytechnológiai vállalat kapott 17 millió euró kockázati tőkebefektetést, és ezek közül az egyik a Széchenyi István Egyetemhez kapcsolódik.

Hankó Balázs szerint elindult a változása magyar tudásközpontok és a vállalati szektor összekapcsolódásával. Szólt arról, hogy a megújult felsőoktatásnak köszönhetően 12 magyar intézmény szerepel a világ legjobb öt százalékában, három a világ legjobb 2 százalékában, míg a Semmelweis Egyetem a világ legjobb egy százalékában, és nincs olyan egyetemi szakrangsor, amelyben ne lenne valamelyik magyar egyetem az élen. A legkiválóbb tudományos publikációk száma 70 százalékkal nőtt, a szabadalmak száma nyolcszorosára, az ebből hasznosított bevételek pedig 30-szorosára nőttek. Az egyetemek megháromszorozták a kutatás-fejlesztési-innovációs bevételeiket, továbbá több nemzetközi együttműködésben konzorciumvezetőként vannak jelen magyar egyetemetek. Példaként az Óbudai Egyetemet és Debreceni Egyetemet hozta fel. A magyar szakképzés az EU-ban a harmadik legjobb, a magyar diákok az Euroskills szakmai versenyeken az innovációhoz kapcsolódó területeken értek el aranyérmet. Hankó Balázs szerint a tudomány és az innováció kéz a kézben járnak, a megújult magyar kutatási hálózat teljesítményalapú finanszírozásával növekedhet a szabadalmak száma. Elmondta: a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítványtól azt várják, hogy 75 kiváló kutatócsoportot hoz haza, 15 ezer fiatal tehetséggondozását vállalja és 4-6 startup-vállalkozás jöhet létre. Több mint 20 ezren vettek részt a Hungarian Startup University programban, és a kormány elmúlt években háromszorosára, 340 milliárd forintra növelte az innováció finanszírozását. A mikrocégektől a nagy vállalatok részére egyetemi együttműködésben biztosítják a pályázati forrásokat. Egymillió lakosra vetítve a kutató-fejlesztők száma két és félszeresére nőtt 2010-hez képest, és a cél 2030-ra, hogy ez az arányszám egymillió lakosra vetítve 9000-re emelkedjen. Az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó szintje, az innovatív üzleti környezet indexben Közép-Európában a második helyen szerepel - ismertette. A most létrejövő Innováció Koalíció a tudománynak a pénzügyi-gazdasági élettel való együttműködése lehetővé teszi azt a célt, hogy Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országának egyike legyen 2030-ra. Varga Mihály jegybankelnök beszédében kiemelte: az innováció a hatékonyságnövelés révén a gazdasági növekedés erősítése mellett az inflációs kockázatokat is mérsékli, hozzájárulva a jegybank elsődleges mandátumának teljesítéséhez, az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához. Úgy vélte, hogy mára az ország elérte az extenzív növekedés határait, így a jövőbeli fejlődés kulcsa a hatékonyság és a termelékenység növelésében és a versenyképesség fokozásában rejlik. 2024-es adatokat idézve elmondta, hogy a magyar munkatermelékenység az uniós átlag 75 százalékán áll, és a hatékonyság növelése lehet a kitörési pont. Az innováció tehát nem csupán növekedési motorja, hanem válságállóságot is biztosíthat a gazdaságnak - fogalmazott.

A jegybanknak a pénzügyi stabilitás mellett az innovatív hazai cégek támogatására is figyelnie kell - hangsúlyozta és felidézte: a 2010-es években a vállalatok szűk köre adta a bruttó export 13 százalékát és a GDP-növekmény 23 százalékát, amit a kiemelkedő, 44 százalékkal magasabb munkatermelékenység tett lehetővé. A 2020-as évekre már több mint 500 innovatív vállalatot azonosítottak, amelyek az export csaknem 10 százalékát adják, bizonyítva, hogy az innováció a növekedés mellett a válságállóságot is erősíti. Nagy Elek, az MKIK elnöke szerint a magyar gazdaság előtt két lehetőség áll: egy olcsóbb erőforrásokra épülő, alacsony hozzáadott értékű modell, amely stagnáláshoz, a közepes jövedelmi csapdába vezethet, illetve egy innovációra épülő, jövőbeli fejlődésre alapozott út. Az elnök hangsúlyozta, hogy Magyarország számára az innovációra épülő modell a jövő, és ehhez minden feltétel adott. Az MKIK célja, hogy proaktív partnerként támogassa a vállalkozásokat, új programokkal és szolgáltatásokkal segítve azok piacra jutását, üzleti kapcsolatok kialakítását, valamint egy bizalomra épülő ökoszisztéma létrehozását. A konferencián átadták a Magyar Innovátor védjegyet 70 cégnek, amelyet a most létrehozott Innovációs Koalíció ítél oda. A független szakmai testületben az MKIK mellett az MNB, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) delegáltjai vesznek részt, de helyet kapnak benne állami szervezetek képviselői, valamint gazdasági szakértők.