Meg kell őrizni a különálló, kétpilléres, saját költségvetéssel rendelkező közös agrárpolitikát
Magyarország továbbra is kiáll az önálló, független, kétpilléres, saját költségvetéssel rendelkező közös európai uniós agrárpolitika (KAP) fenntartása mellett, és végrehajtási garanciákat sürget annak érdekében, hogy az uniós források valóban eljussanak a gazdálkodókhoz - jelentette ki hétfőn Brüsszelben Viski József, agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkár.
Az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozására érkezve az államtitkár elmondta: a tanácsülésen három kiemelt témában kell a magyar álláspontot képviselni. A legfontosabb kérdés a közös agrárpolitika jövője, miután a közelmúltban nyilvánosságra került, milyen célokat fogalmazott meg az Európai Bizottság a következő uniós költségvetési ciklusra.
"Nem látjuk a KAP helyzetét az új költségvetésben, nem látjuk biztosítottnak az önálló agrárpolitika fenntartását. Úgy gondoljuk, hogy a magyar gazdálkodók, az élelmiszeripar és a magyar lakosság ellátásbiztonsága nincs garantálva, ha a központilag meghatározott uniós előírások terheit nem kíséri megfelelő kompenzáció" - hangsúlyozta.
Viski szerint Magyarország aggályosnak tartja azokat a bizottsági terveket, amelyek megszüntetnék a kétpilléres KAP-ot, és a forrásokat egy egységes uniós pénzügyi keretbe olvasztanák. "Ez nem garantálja a megfelelő támogatási összegeket, és a végrehajtási szabályok sem alkalmasak arra, hogy az agrárspecifikus támogatások hatékonyan eljussanak a gazdálkodókhoz" - mondta.
Kitért a tanácsülés második fő napirendi pontjára is, amely a kereskedelempolitikai kilátásokkal foglalkozik. Elmondta: Magyarország komoly aggodalommal figyeli azokat a tervezett szabadkereskedelmi megállapodásokat, amelyeket az Európai Unió dél-amerikai államokkal és Ukrajnával kíván kötni.
"Nem látjuk azokat a garanciákat, amelyek megóvnák a magyar piacot az ilyen importok hatásaitól. A magyar gazdálkodók megélhetése és versenyképessége nincs biztosítva" - fogalmazott. Felidézte: a közelmúltbeli szabályváltozások következtében az ukrán mezőgazdasági termékek - például a kukorica, a tojás, a méz és a baromfi - jóval könnyebben áramlanak az uniós piacra, ami "jelentős piactorzító hatást" okoz a magyar termelőknek.
Hozzátette: Magyarország továbbra is indokoltnak tartja az Ukrajnából érkező termékekre vonatkozó korlátozások fenntartását, és azt kéri a bizottságtól, hogy biztosítsa a határ menti tagállamok számára a megfelelő védelmi intézkedések alkalmazásának lehetőségét. "Számunkra a magyar gazdák érdeke az első" - emelte ki.
A tanácsülés harmadik magyar kezdeményezésű napirendi pontja a szőlő aranyszínű sárgasága nevű betegség kezeléséhez kapcsolódó uniós szabályozási kérdéseket érinti. Viski József hangsúlyozta: a klímaváltozás következtében a betegség már Magyarországon is megjelent, ezért indokolt a vonatkozó szabályok felülvizsgálata.
"Az elmúlt években számos növényvédő szer kikerült az engedélyezett szerek listájáról, miközben bizonyos agrártámogatásokhoz való hozzáférés is összefügg ezek használatával. A hatékony védekezés érdekében felül kell vizsgálni ezen szerek alkalmazhatóságát, és mindent meg kell tennünk a magyar szőlőtermesztők és a borágazat védelme érdekében" - mondta.