A magyar mezőgazdaság képes a megújulásra
A családi alapokon nyugvó magyar mezőgazdaság képes a megújulásra, az alkalmazkodásra a 21. század kihívásaihoz, és képes világszínvonalú technológiát létrehozni Magyarországon - jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Kiskunhalason.
Hubai Imre a kukoricanemesítő és kukorica-vetőmagot forgalmazó Pannon Genetic Kft. több mint 2 milliárd forintból megvalósult vetőmagüzemének átadásán hangsúlyozta: a beruházás "nem csupán kapacitást bővít, hanem tudást is épít".
Hozzátette: az itt zajló nemesítési munka - az évente több ezer új hibrid tesztelése -, biztos alapot teremt a jövő nemzedékeinek, és erősíti a magyar agrárium technológiai hátterét. "Ez az üzem nemcsak feldolgoz, hanem a jövőt is formálja" - fogalmazott, hozzátéve, nem véletlen, hogy a fejlesztés elnyerte Az év agrárberuházása díjat.
Ez az elismerés visszaigazolása annak, hogy itt valóban kiemelkedő, európai mércével is versenyképes tevékenységet szolgáló létesítmény jött létre - közölte.
Az államtitkár szerint egy olyan időszakban vagyunk, amikor a mezőgazdaság egyszerre szembesül a klímaváltozással, a piaci bizonytalanságokkal és a növekvő termelési elvárásokkal.
Ebben a környezetben a válságálló mezőgazdaság válaszai egyértelműen az innováció, a hatékonyság és a fenntarthatóság. Ez a beruházás mindhárom területen példamutató - tette hozzá.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a vetőmagágazat helyzetéről szólva kiemelte: a magyar mezőgazdaságon belül a növénytermesztés termelési értéke évente mintegy 2000 milliárd forint, ezen belül a vetőmagágazat hozzávetőleg 200 milliárd forintot képvisel, amelynek 70-75 százaléka nemzetközi multinacionális cégekhez kerül.
Hozzátette: "összességében elmondható, hogy mintegy 80 százalékban nem magyar genetikát alkalmazunk a hazai földeken".
A magyar genetika aránya az őszi búza esetében az elmúlt évtizedekben 78 százalékról 45 százalékra csökkent, a napraforgónál és a repcénél gyakorlatilag eltűnt, míg kukoricában a piac 95 százalékát kilenc multinacionális vállalat uralja, és mindössze 5 százalékot tesz ki a hazai genetika részaránya - jelezte. Utóbbit három szereplő birtokolja, köztük a Pannon Genetic.
A rektor figyelmeztetett: változás hiányában 10-15 éven belül a magyar genetika teljesen eltűnhet a szántóföldekről, ami nemcsak gazdasági, hanem élelmiszerbiztonsági és nemzetbiztonsági kérdés is.
Mint mondta, a kedvezőtlen folyamatok megfordításához állami szerepvállalásra, célzott nemesítési programokra és a legkorszerűbb technológiák alkalmazására van szükség.
"A következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy összefogással - a gazdasági szereplőkkel együttműködve -, fejlesztési pályára állítsuk a vetőmagágazatot Magyarországon" - hangsúlyozta.
Rádi Feríz, a Pannon Genetic egyik ügyvezető igazgatója elmondta, családjuk három generáció óta foglalkozik vetőmag-nemesítéssel, és ezzel a beruházással testvérével, Rádi Martinnal nagyapjuk emléke előtt is tisztelegnek.
Mint felidézte, az elmúlt években reorganizálták a nemesítési tevékenységet, és mára világszínvonalú technológiával dolgoznak. Jelenleg 35, az Európai Unióban elismert hibriddel rendelkeznek, amelyek közül 21-et már öccsével, saját fejlesztésként hoztak létre.
Hozzátette: korszerűsítették a szántóföldi előállítási kapacitásokat és technológiákat, továbbfejlesztették a hibrid-előállítást, a most átadott üzem pedig ennek a fejlesztési folyamatnak a záró eleme.
A következő időszak legfontosabb feladatai között a márkaépítést és a piaci terjeszkedést nevezte meg.
Mint hangsúlyozta, a magyar genetikára épülő vetőmagágazat csak szakmai összefogással állítható tartós növekedési pályára.
Az átadó ünnepség végén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pannon Genetic Kft. megerősítette együttműködését, és egy közös innovációs műhely létrehozását jelentette be.