Személyesen egyeztetett az európai főügyész Magyarország EPPO-tagságának részleteiről az Igazságügyi Minisztériumban
Az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője, Laura Codruţa Kövesi európai főügyész és delegációja Magyarország EPPO-tagságának szakmai részleteiről Görög Márta igazságügyi miniszterrel, Kármán András pénzügyminiszterrel, Pósfai Gábor belügyminiszterrel, Lajtár István legfőbb ügyész helyettessel, és az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint a Legfőbb Ügyészség vezetőivel és szakértőivel egyeztetett.
Az Európai Ügyészség (EPPO) az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv. E bűncselekmények közé tartoznak: az unió pénzügyi érdekeit sértő költségvetési csalás, az aktív és passzív hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, a pénzmosás, a határokon átnyúló áfa-csalások, és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó bűncselekmények. Az Európai Ügyészség ezekben a meghatározott ügyekben rendelkezik hatáskörrel. Az Európai Ügyészség hatáskörébe nem tartozó büntetőügyben továbbra is Magyarország ügyészsége, illetve a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jár el közvádlóként, és a büntetőjogi felelősség kérdésében továbbra is a bíróságok döntenek a magyar jogrend alapján.
A csatlakozás folyamata jelentős szakmai, intézményi és jogalkotási feladat, amelyet a lehető legrövidebb időn belül, de kellő alapossággal szükséges végrehajtani.
A jogalkotási feladatok tervezetten két fő szakaszban valósulnak meg.
Az első szakaszban az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztási rendszerének kialakítása történik meg. Ehhez három törvény módosítása szükséges. Az erre vonatkozó jogszabálycsomag még 2026-ban az Országgyűlés elé kerül.
A kiválasztási eljárás kialakításakor a cél egy olyan eljárás létrehozása, amely a lehető legmagasabb szintű függetlenséget, objektivitást és szakmai megalapozottságot biztosítja.
A magas szakmai elvárások miatt a jogalkotási folyamat hosszabb előkészítést igényel, hiszen a cél az érintett szervezetekkel folytatott széles körű konzultáció a kiválasztási feltételekről és az eljárás részleteiről.
A második szakaszban a fennmaradó jogállási kérdések rendezése, valamint a büntetőeljárási, adatvédelmi, együttműködési és társadalombiztosítási szabályok módosítása következik. Ennek az átfogó jogszabálycsomagnak a benyújtása 2027-ben várható.
Ezzel a folyamattal párhuzamosan zajlik majd az ügyészek kiválasztása.
Az európai ügyész kiválasztása
Az európai ügyész kiválasztása Magyarországon pályázati kiírással kezdődik. A pályázók közül az erre kijelölt szerv, a magyar jogszabályban meghatározott rangsorolást követően három olyan jelöltet nevez meg az Európai Unió felé, akik megfelelnek az EPPO-rendeletben és a magyar jogszabályokban szereplő feltételeknek. A jelöltekre vonatkozó követelmények:
- legyen aktív ügyész vagy bíró,
- függetlenségéhez ne férjen kétség, és
- rendelkezzen magas szintű szakmai tapasztalattal.
Az Európai Unióban az erre a célra létrehozott kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület a jelöltek meghallgatását követően indokolt véleményt ad. Az Európai Unió Tanácsa egyszerű többséggel, hat évre – tanácsi döntés alapján további három évvel meghosszabbítható időtartamra – választja és nevezi ki a jelöltek egyikét az adott tagállam európai ügyészévé.
A delegált európai ügyészek kiválasztása
A delegált európai ügyészek kiválasztása Magyarországon szintén pályázati kiírással indul és a jogszabályban meghatározott rangsorolást követően terjesztik a névsort az EPPO elé. A delegált európai ügyészeket az EPPO Ügyészi Kollégiuma – az európai főügyész javaslatára – nevezi ki ötéves, megújítható időtartamra a tagállam által jelölt aktív ügyészek, illetve bírák közül.
A delegált európai ügyészek számát és területi elhelyezését az EPPO-val folytatott előzetes egyeztetésben kell meghatározni.
Magyarország számára kiemelt jelentőségű döntés az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. A szándéknyilatkozatot Magyar Péter miniszterelnök személyesen adta át Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének május 29-én.
Az Európai Bizottság július 10-én elfogadott határozatában megerősítette Magyarországnak az EPPO megerősített együttműködésben való részvételét. A határozat augusztus 2-án hatályba lépett.
Magyarország elkötelezett a korrupció elleni hatékony fellépés mellett. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás és az átláthatóság erősítése közös európai felelősség. A csatlakozás ezt az elkötelezettséget is kifejezi.