Hol tart a folyamat Magyarország Európia Ügyészséghez történő csatlakozási folyamatában?
Mielőtt Magyarországnak európai ügyésze lehet, le kell fektetni a kiválasztás szabályait — olyan eljárást, amely világos, átlátható és a lehető legtárgyilagosabb szempontokon alapul. E keretek megteremtésén az Igazságügyi Minisztérium szervezésében egy szakmai munkacsoport dolgozik.
Az Európai Ügyészség (EPPO) az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv.
A magyar európai ügyészt érintően az EPPO rendelet 16. cikke alapján Magyarországnak három jelöltet kell megneveznie. Az EPPO rendelet a tagállami jelölési eljárás részletes szabályait nem határozza meg, ezért magyar jogszabályban szükséges kijelölni a nemzeti pályázatot szervező szervet, amely az alkalmasságot vizsgálja, és a jelölteket rangsorolja.
Kik pályázhatnak magyar európai ügyészi pozícióra?
Olyan ügyészek vagy bírák pályázhatnak, akiknek a függetlenségéhez nem férhet kétség, rendelkeznek a magas ügyészi vagy bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges képesítéssel, továbbá releváns gyakorlati tapasztalatot szereztek a nemzeti jogrendszer, a pénzügyi nyomozások és a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködés területén. A három magyar jelöltről az EPPO rendelet 14. cikkének (3) bekezdése szerinti köztiszteletben álló szakértőkből álló, független, kiválasztással foglalkozó európai testület indokolt véleményt ad. Ha a testület megállapítja, hogy valamely jelölt nem felel meg a rendeleti feltételeknek, akkor ez a jelölt nem válhat európai ügyésszé. A Tanács (Brüsszelben) egyszerű többséggel kiválasztja és kinevezi a három jelölt egyikét Magyarország európai ügyészévé. A magyar európai ügyész kinevezésének huszadik napjától alkalmazandók Magyarországon az EPPO rendelet szabályai.
Ki lehet delegált európai ügyész?
A kinevezett delegált európai ügyészek biztosítják az EPPO magyarországi decentralizált működését, és az EPPO nevében eljárva felelősek az általuk kezelt nyomozásokért, vádemelésekért és az ezekhez kapcsolódó ügyészi eljárási cselekményekért. Kinevezésük menetrendje az EPPO döntési naptárától és az előzetes létszám-megállapodástól is függ. A delegált európai ügyészek Magyarországon fognak dolgozni, innen irányítják majd a nyomozást és képviselik a vádat a magyar bíróságok előtt.
A delegált európai ügyészek számát, valamint a hatáskörök feladat szerinti és területi felosztását az EPPO rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján a magyar hatóságok és az európai főügyész közötti megállapodás alapján határozzuk meg; ezt az európai főügyész hagyja jóvá. A delegált európai ügyészi tisztségre olyan aktív ügyészek vagy bírák jelölhetők, akiknek a függetlenségéhez nem férhet kétség, és rendelkeznek a szükséges képesítéssel, valamint a nemzeti jogrendszerre vonatkozó releváns gyakorlati tapasztalattal. Magyarország a kiválasztott jelölteket az európai főügyész részére terjeszti fel, aki kinevezési javaslatot tesz az EPPO Ügyészi Kollégiumának. A Kollégium a 17. cikk szerinti feltételek vizsgálatát követően nevezi ki a delegált európai ügyészeket.