Nagy István úgy vélekedett, a túlpolitizáltságnak semmi indoka nincs, egyszerűen az Európában kialakult politikai helyzet rányomja a bélyegét a gazdálkodásra, ellehetetlenítve ezzel a versenyképességet. Emellett megnyitották az EU belső piacait az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek előtt, ami már az európai gazdák jövőképét is veszélyezteti - tette hozzá.
A szerte Európába szervezett gazdatüntetések után a Közös Agrárpolitika (KAP) területén történtek ugyan módosítások a bürokratikus szabályokban, de ez még nem elég. Amikor a szomszédunkban háború dúl, az európai termőterületek 60 százalékát fenyegeti az aszály, az élelmiszerbiztonságot veszélyezteti például az az előírás, hogy a parlagoltatáshoz ragaszkodni kell - jegyezte meg a miniszter.
Nagy István elmondta, olyan kérdésekben sikerült módosítani a KAP-on, mint a vetésforgó, vagy hogy a tíz hektár alatti gazdálkodókra egyáltalán ne vonatkozzanak ezek a bürokratikus szabályok. "Az a cél, hogy ne álljunk meg itt."

Nem az európai gazdákat kell felelőssé tenni az éghajlatváltozásért, hiszen ők a leginkább érdekeltek abban, hogy teremtett világunk minőségét megőrizzék, és az ilyen károknak nem okozói, hanem elszenvedői. Partnerré kell tenni őket abban, hogy le tudják küzdeni a nehézségeket, ehhez pedig támogatásokat is kell adni számukra - fejtette ki az agrárminiszter.
Jelezte: újra a gazdákat kell az agrárium középpontjába állítani, amivel a társadalom is jól jár, hiszen csak így kerülhet olcsó, biztonságos élelmiszer az asztalunkra.
Nagy István beszámolt arról is, hogy a parlament most fogadta el a termelővédelmi csomagot, ami a felvásárlókkal, feldolgozókkal szemben védi a legkiszolgáltatottabbakat, a legkevesebb érdekérvényesítési lehetősséggel rendelkező termelőket. Magyarország hosszú távú célja, hogy minél több mezőgazdasági termékből élelmiszert állítson elő, ehhez 2027-ig 2900 milliárd forintot biztosít a feldolgozóipar, az élelmiszeripar bővülésére, de ehhez szükség van arra is, hogy a gazdák biztonsággal termelhessenek.
Az új szabályozás alapján 30 napon belül kötelező kifizetni a gazdákat, nem lehet, hogy a felvásárló már rég túladott a terméken, csak éppen a termelő kapja meg a legvégén annak az árát, amibe hónapokon keresztül ő fektetett be. Rendezni kell a jövőben azt a kérdést is, hogy kinek a felelőssége, ha útközben elhullanak az állatok, ebben ugyanis közös kockázatviselésre van szükség - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy olyan mintaszerződések is kellenek, amelyek a gazdálkodókat és a feldolgozókat is egyaránt védi, hogy biztonsággal lehessen tervezni. Aki pedig a szabályokat megszegi, azt örökre el kell tiltani a foglalkozásától, nem lehet, hogy ha valaki meglép a gazdák pénzével, majd gyorsan felszámolja a cégét, az más vállalkozással ugyanúgy folytathassa a "rablógazdálkodást".

Nagy István a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden arról is beszélt, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek behozatala az egész európai gazdálkodás jövőjét veszélyezteti. "Kockáztatjuk az európai fogyasztók védelmét azzal, hogy 20 éve lejárt növényvédőszereket használnak, engedélyezett a GMO-vetőmagok vetése, nem vonatkoznak rájuk az európai állatjóléti előírások" - fogalmazott a miniszter.
"Nem lehet, hogy az európai vezetők az ukrán oligarchák érdekeit vegyék figyelembe", az európai politikusoknak, bürokratáknak az európai érdekeket kell szem előtt tartaniuk, ahogy a magyar kormány is teszi a magyar termelőkkel. A gazdák túlélése a fogyasztók túlélését is jelenti - mondta Nagy István.