Zajlik a vagyonadó tervezetének társadalmi egyeztetése

forint 02
(képünk illusztráció)

Az arányosabb közteherviselést célozza a vagyonadó bevezetésének terve. A módosítás azt az elvet követi, hogy többet vállaljon a közszolgáltatások biztosításából az, akinek az ország lehetőséget és piacot biztosított a gyarapodásra. A javaslatról 2026. október 14-éig tart a társadalmi egyeztetés.

Forrás: Magyarország Kormánya

2026. 10. 08.

A vagyonadó terve szerint az egymilliárd forint feletti vagyonrész adózna, az értéke után egy százalékkal. Azoknak kell bevallást készíteniük és az adót befizetniük, akiknek a vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. Annak semmi teendője nincs, akinek nincs ekkora érték a birtokában.

Nehéz lesz kijátszani

A vagyonadót belföldi magánszemélyeknek magyarországi és külföldi vagyonuk után, illetve külföldi magánszemélyeknek magyarországi vagyonuk után kell fizetniük. A vagyonba beleszámít minden személyes vagy vagyonkezelőkhöz rendelt vagyonelem, az ingatlanoktól a befektetéseken át a társasági részesedésekig.

Vagyonadót kell fizetniük a vagyonkezelési adóalanyoknak. Ezek a struktúrák jellemzően saját adószámmal rendelkeznek, önálló alanyként adóznak, így elkülönülnek az alapító, vagyonkezelő vagy az úgynevezett kedvezményezettek adózásától. Ide tartoznak a magánalapítványok és a vagyonkezelő alapítványok is. A tervezett szabályozás azonban kizárja, hogy a vagyonadó-kötelezettséget kijátssza valaki azzal, hogy vagyonát több kisebb, egymilliárd forint alatti vagyonkezelési formába választja szét.

Családi üzelmek

A házastársak vagyonát elkülönítetten veszik figyelembe, elsősorban a házastársak vagyonjogi megállapodása alapján. Ha nincs dokumentált megosztás, akkor 50-50 százalékban számítják be a vagyonelemeket. Az egymilliárd forintos értékhatár mindkét házastársat önállóan megilleti.

A kiskorú gyerekeknek átadott vagyont a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő adóalapjába kell beszámítani, közös felügyelet esetén egyenlő arányban. Kivételt a gyerek örökölt vagy saját keresményként szerzett vagyona jelent, ezek saját adóalapot képeznek.

Az adóalaphoz kell számítani az ingó vagyontárgyakat is, de a mindennapi életvitelhez és a lakhatáshoz kapcsolódó vagyontárgyakat, valamint egy meghatározott értékhatárig a járműveket ki kell hagyni.

A vagyoni állapotot minden év december 31-én kell felmérni, és önadózás formájában a következő év augusztus 31-ig kell megfizetni utána a vagyonadót. Így először az idei év végi állapot alapján 2027. augusztus végén keletkezik fizetési kötelezettsége annak, akinek vagyona nagyobb 1 milliárd forintnál.

100 milliárd felett

A vagyonadó kulcsa emelkedik a szupergazdagok esetében. 100 milliárd forint feletti vagyon esetén az adó másfél százalék a 100 milliárd forint feletti részre, az 1 milliárd feletti rész egy százalékos adója mellett.

Akinek fizetési nehézségei vannak, fizetési halasztást vagy részletfizetést kérhet a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Ezt a könnyítést legfeljebb 12 hónapra, kivételes és alaposan indokolt esetben két évre lehet megadni. A befizetők a bevallásban rendelkezhetnek arról, hogy megfizetett vagyonadójuk 5 százalékát a Nemzeti Együttműködési Alap javára számolják el.

A vagyonadó tervezetéről bárki elmondhatja véleményét, javaslatait: a társadalmi egyeztetést itt találja.