Vízügy, uniós források és átvilágítások az új kormány első ülésén
Ópusztaszeren tartotta első kormányülését Magyarország új kormánya.
A tanácskozás ideje alatt tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök elmondta, az új kabinet első döntései részben az azonnali válságkezelésről, részben a korábbi kormányzati működés átvilágításáról szólnak.
A legsürgetőbb ügyként az aszályhelyzetet nevezte meg. A sajtótájékoztatón megszólaló Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese szerint a vízhiány mára nem egyszeri rendkívüli helyzet, hanem több év alatt felhalmozódott probléma. Elmondása szerint a rendszerből nagyjából egy teljes évnyi átlagos csapadék hiányzik.
A kormány a héten vis maior helyzetet hirdethet az aszály miatt. Ez elsősorban a mezőgazdasági termelőknek ad könnyítést, illetve lehetőséget arra, hogy a rendkívüli időjárási körülmények miatt felmerülő károkat kezelni tudják. A kormány emellett vízügyi koordinációs központ felállítását is tervezi, és az uniós KEHOP-programból 257 milliárd forintnyi vízügyi fejlesztést indítana el szakmai szervezetek bevonásával.
A miniszterelnök az uniós források ügyét is az első időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte. Tájékoztatása szerint a következő napokban európai bizottsági delegáció érkezhet Magyarországra, a kormány pedig május végén Brüsszelben szeretne megállapodásra jutni az Európai Bizottság vezetésével. Magyar szerint még vannak tisztázandó kérdések a feltételekről és a finanszírozandó programokról, de a cél az, hogy a források mielőbb megnyíljanak.
Az új kabinet átmeneti pénzügyi kontrollt is bevezetne a nagyobb állami kiadásoknál. Magyar Péter arról beszélt, hogy egy-két hetes időszakra a pénzügyminiszter jóváhagyásához kötnék a 250 millió forint feletti kötelezettségvállalásokat és a 100 millió forint feletti beruházásokat. A miniszterelnök szerint ez nem a mindennapi állami működést érinti, hanem a nagyobb értékű, rendes gazdálkodáson túlmutató döntések ellenőrzését szolgálja. Külön jelezte, hogy az állami dolgozók béreinek kifizetése nem kerül veszélybe.
A kormányülés másik hangsúlyos témája az előző évek döntéseinek felülvizsgálata volt. Magyar Péter szerint áttekintik a titkosított nemzetközi szerződéseket és a titkosított kormányhatározatokat, majd ahol erre jogilag lehetőség van, nyilvánosságra hozzák azokat. A kormány a 2010 és 2026 közötti kormányülések emlékeztetőinek feltárását is tervezi, bár a miniszterelnök szerint ez hosszabb folyamat lehet.
A gyermekvédelem területén szintén átvilágítást ígért a kabinet. Magyar Péter bejelentése alapján teljes körű vizsgálat indulhat a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban történt jogsértések ügyében. A kormány emellett nyilvánosságra hozná a bicskei kegyelmi ügy iratait, és országos gyermekvédelmi átvilágítást is kezdeményezne.
Az egészségügyben elsőként a kórházak nyári működésére készül fel a kormány. A miniszterelnök rendkívüli klímaauditot jelentett be, amelynek célja, hogy felmérjék, hol okozhat gondot a hőség az intézmények működésében, és milyen rövid vagy középtávú beavatkozásokra van szükség.
A sajtótájékoztatón külpolitikai ügy is napirendre került. Magyar Péter közölte, hogy a külügyminiszter berendeli Oroszország nagykövetét a Kárpátalját ért dróntámadás miatt. A miniszterelnök azt mondta, a magyar kormány elítéli a támadást, és szükség esetén segítséget nyújt, ha a károk kárpátaljai magyarokat is érintenek.
A kormányzati működés részleteiről Magyar Péter azt mondta, hogy a statútumrendelet határozza majd meg a 16 minisztérium jogköreit. A következő napokban megtörténhet az átadás-átvétel a régi és az új tárcavezetők között, valamint kinevezhetik az államtitkárok jelentős részét is.
Személyi döntésként a miniszterelnök bejelentette, hogy Tóth Péter, a TISZA korábbi kampányfőnöke nemzetbiztonsági főtanácsadóként dolgozik majd mellette.